Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-12-15 / 47. szám

AMERIKAI ARA 25 CENT Vol. XXXVII. No. 47. Thursday, Dec. 15. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York,N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 ÜZENET AMERIKA SZIVÉBŐL Irta: David P.J. Longhurst, Lawrence, Kansas polgármestere. . ■ k T X Szemtanúja voltam városom pusztulásá­nak. A folyópart, ahol fiammal együtt Julius 4-ét szoktuk ünnepelni, tele volt holttestekkel. Láttam a civilizáció elpusztu­lását. Láttam minden lidércnyomásos ál­mom megvalósulását, eluralkodott rajtam a kétségbeesés, a reménytelenség. Láttam, hogy mit is jelent alapjában véve egy nuk­leáris háború. ( Amit láttam, természetesen, csak kepze- letbeli visszatükrözése volt annak, hogy mit jelentene az atomháború az én városom­nak. Mert a hires filmet, a "Másnap"-ot (The Day After) az én városomban készí­tették. Lawrence, Kansas 53.000 lakosú város Amerika szivében. Ezt a városkát ^valasz- tották ki a film készítői és rendezői a vi­lágtragédia filmbeli lerendezéséhez. A város 3000 lakosa vett részt a film készí­tésében, mint statiszta. Varosom már átélt egy pusztulást, egy igazi pusztulást. Az én városom népe min­denkor liberális, haladószellemü volt. Az volt a polgárháború előtti korszakban is. Ellenezték a rabszolgaság intézményét és nem csináltak belőle titkot. Ezért, ami­kor a háború kitört, egy déli regiment, William C. Quantril kapitány vezetése alatt, megrohanta a városunkat, meggyil­kolt vagy 150 férfit, nőt és gyermeket és azután felgyújtotta azt. De az én városom népe, amelynél külön­ben talán egyetlen más amerikai város népe sem képviseli az igazi, demokratikus amerikai szellemet, visszatért a romok­hoz, újjáépítette otthonait. A fönixmadár lévén a tüzböl való feltámadás szimbólu­ma, városunk azt választotta címeréül és az maradt mind a mai napig. Városházunkban Langston Hughes, kiváló amerikai fekete költő szavai fogadják *á látogatót: "A holnap lángoló fényként áll előttünk? (Tomorrow stands before us like a flame.) A holnap melyik fényének nézünk elébe? Az atombomba mindent elpusztító fényé­nek, vagy a remény, a haladás és a felvilá­gosodás nemes lángjának? Lawrence szerény kisváros. Messze van attól a központtól, ahol az atomháború kérdésében döntenek. Mindamellett, mint egy kis emberi közösség vezetője, köteles­ségemnek tartom polgáraink, élete, egész­sége és jóléte fölött őrködni. Az én váro­som jövőjét semmi sem fenyegeti közvetle­nebbül, mint a nukleáris háború. Ezért, mint polgármester, szülő és polgár, e hábo­rú elkerülését tartom mindent felülmúló elsőrangú kötelességemnek! Ez év áprilisában egy helybeli csoport, "A Béke Érdekében Egyesült Atléták Szö­vetsége" meghívta szovjet atléták egy csoportját, hogy vegyenek részt városunk hagyományos "Kansas Relay"-tornaverse- nyén. Ittlétük alkalmával megismerkedtek városunk számos lakosával. Velük beszél­getve, felismertem bennük azokat az érzé­seket, amelyekkel azonosítom magamat: azokkal, amelyeket szülők éreznek gyerme­keik iránt. Egy orosz szülő épp úgy aggódik gyermekei életéért, jövőjéért, mint egy amerikai. Ez az, ami ösztönöz bennünket. Ez az, amit Lawrence üzen a nagyvilág­nak Van, aki hallgatja, amit mi mondunk? En azt akarom, hogy tiszta lelkiismeret­tel mondhassam a fiamnak, hogy mindent megtettem a háború elkerüléséért. Levelet írtam Reagan elnöknek és Andropov szov­jet elnöknek. Meghívtam őket, jöjjenek el Lawrence, Kansasba, kezdjenek meg (folytatás a 2. oldalon) A MAGYAR SZÓRÓL Lapunk e száma több, mint 1000 olyan amerikai magyar kezébe is eljut, akik ed­dig nem olvasták lapunkat és ha hallottak róla, esetleg előítéletekkel telitett véle­ményt formáltak. Magyar népünk történetében nem első ízben fordul elfe, hogy - nagy költőnk, Ady Endre szavait használva - kenyér helyett köveket dobálnak a nép javáért küzdőkre, a haladás eszméinek hirdetői­re. Dózsa Györgyöt tüzes trónon égették meg. Táncsics Mihályt börtönbe vetették. Kossuth Lajost száműzetésbe kényszeritették. Ady Endrét korai halálba kergették. József Attilát öngyilkosságba hajszolták. Radnóti Miklóst meggyilkolták. Nem véletlenség tehát, hogy a haladás ellenségei ránk is köveket, az előítéletek köveit dobáltatják. Lapunk ezeknek kenyér­rel, az élet, a béke eszméinek kenyerével válaszol. * Lapunkat 82 esztendővel ezelőtt 11 new yorki cipőipari munkás alapította, céljuk az volt, hogy legyen a dolgozó amerikai magyar férfiaknak és nőknek olyan lapjuk, amely segítsen nekik az uj világban érde­keiket védelmezni, előmozdítsa a kölcsö­nös segélyezést, a szakszervezetekbe tömö­rülést, amely megértesse velük a társadal­mi fejlődés törvényeit, uj környezetük történelmet, közgazdaságát és ezen túlme- nőleg, kivándorlásuk igazi okait, ápolja az óhaza népéhez, kultúrájához való kap­csolataikat. Lapunk mindenkor hő maradt eredeti célkitűzéseihez. Ez volt az a lap, amely 1919 augusztusá­ban 100.000-es tüntetést szervezett Erdély megszállása, Magyarország feldarabolása ellen! Az első magyar népköztársaság hadsere­gének veteránjai, akik 1919-ben fegyverrel a kezükben harcoltak a cseh és román be­tolakodók ellen és akiknek a köztársaság leverése után menekülniük kellett Ameriká­ba, ideérkezésük után egytől egyig a mi lapunk kóré csoportosult. (folytatás a 2. oldalon) Csak a béke mentheti LJneg az emberiséget Az- USA és a Szovjetunió nyolc kivá­ló tudósa folytatott eszmecserét Washington, D.C.-ben az atomháború kérdéséről, s azt követben egyhangúan megállapították: "Az emberiség létét csupán a béke biztosíthatja." A nyolc tudós egyetértett abban, hogy egy atomháború esetén az atom­robbanások okozta tűz, füst és korom megakadályozná a nap sugarainak áthatolását földünk északi részén; a hőmérséklet fagypontra csökkenne, ami lehetetlenné tenné élelem terme­lését. A nyolc tudós támogatja az atomfegy­verkezés befagyasztását. A következő tudósok voltak jelen az USA-ból: Louis Thomas, a Sloan- Kettering Rákközpont kancellárja, Carl Sagan, a Cornell Egyetem csilla­gászati-fizika tanára, Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem professzora, H.Jack Geiger, a New York Városi Egyetem orvostanára. A Szovjetunióból: E.P.Velikhov, a Szovjet Tudományos Akadémia al- elnöke, Aleksandr Pavlov, moszkvai professzor, Vladimir Alexandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia klima­tológia professzora és Sergei Kapitza, a moszkvai Fizika-Technológiai Inté­zet professzora. A tudósok összejövetelei Edward M.Kennedy (Mass.Dem.) és Mark Ö. Hatfield (Ore.Rep.) szenátorok kezde­ményezték. Tiltakozás Izraelben TEL AVIV. Az izraeli hadsereg több, mint 3000 tartalékos tisztje es köz­legénye csatlakozott a "Jes Gvul" (Mindennek van hatara) nevű szerve­zethez, melynek tagjai ellenzik Izrael libanoni politikáját. A 3000 tartalékos fogadalmat tett, hogy nem teljesít szolgálatot tovább Libanonban. 15 millió gyermekhalál Az Egyesült Nemzetek gyermekvé­delmi szervezete, a UNICEF, jelenté­se szerint az elmúlt 12 hónapban 15 millió gyermek halt meg a gazdasági­lag fejletlen országokban megelőzhető gyermekbetegségekben, vagy megfe­lelő táplálék hiányában. t Ez annyi, mintha az Egyesült Álla­mokban minden 5 even aluli gyermek meghalt volna. A gyermekhalandóság egyik oka egyes monopóliumok, mint pl. a Nestle cég, könyörtelen akciója az általuk gyártott tejpótlószer ter­jesztésére, amely fertőzött vizű orszá­gokban gyermekek százezreit viszi sírba. JCdUmn &tl (J(ütw ebeket is hőldűíj é/f out kinámink CLÍOÜfL (uihimennjji ahunáfánnk Ért. as 2nd Class Matur Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents