Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-11-24 / 44. szám
Thursday, Nov. 24. 1983. 11. AMERIKAI MAGYAR SZO Illés Sándor IX. TALÁLT‘PÉNZ Alvás, álom, álmatlanság Az alvás ütemesen és rendszeresen visz- szatérő olyan élettani állapot, amely az agykéreg működésének szünetével jár. A nyugodt, kényelmes alvás biztosítja szervezetünk pihenését, regenerálódását. Az egész napos munka után az idegrendszer, az izomrendszer egyaránt igényli a felfrissülést. Alvás közben az irányítást az élet- fenntartó idegközpontok veszik át, ilyenkor az ingerületi folyamatok időlegesen lelassulnak, csökken az izom tónusa és a vérnyomás, ritkul a szívverés, a légzés mélyül és lassúbbodik. A szervezetnek ez a nagy "megnyugvása" alkalmas arra, hogy az egészséges pihenjen, erősödjön, a beteg gyógyuljon. Tudományosan - Pavlov szerint - az alvás a belső gátlásnak a teljes agykéregre és bizonyos kéreg alatti központokra való kiterjedése, aminek feltehetően a kifáradás az oka. Mennyit kell aludni az egészséges embernek? Ez az időtartam korcsoportok szerint más és más. A csecsemő 20 órát, a kisgyermek 16-18 órát, az iskolás 8-10 órát aludjék. Felnőttnek 6-8 óra is elegendő, ha jól alszik. Idős ember 6 óra alatt is kialussza magát. Az alvásnak három szakasza van: elalvas, mélyalvás és ébredés. Az egészséges, jól alvó egyénnél . az elalvás rövid, gyorsan átmegy a mélyalvásba, amely 4-5 óra, majd fokozatosan csökken. Az ébredés viszont szintén gyors. Azt tartják, hogy a mély, álomtalan alvas, amely teljes ideg- rendszeri kikapcsolódással jár, pihentetőbb, mint az álomdús. A kérdés pedig ott jelentkezhet, amikor az egyik ember álomtalan, a másik korán felébred, a harmadik nem tud elaludni, a negyedik hol álmodik, hol nem, de sohasem piheni ki magát. Mi hát az igazság? A nehéz testi munkát végzők - különösen, ha sokat tartózkodnak a szabad levegőn - rendszerint korán elálmosod- nak és korai ébredők. Irodákban, üzletekben, zart míihelvekben dolgozóknál már mas a helyzet. Inkább a késői fekvést kedvelik és ébredéskor álmosak. Mindkét csoportnál közös, hogy a kiegyensúlyozott munka, az egészséges elfáradás a legjobb altató, mert ez a nappali ébrenlét és az éjszakai alvás ritmusának az alapja. Az álmatlanság legfőbb oka viszont: a rend- szertelen életmód - sok dohányzás, sok kávé, rendszertelen étkezés, késői b& vacsora, mozgáshianv stb. Tévedés azt gondolni, hogy a későn fekvő jobban alszik. Pontosan fordítva van: minél később tér valaki nyugovóra, álma annál keve'sbé lesz pihentető. Az álmosság éppolyan ritmikus idegrendszeri működés, mint az étvágy. Aki mindig ugyanabban az időben fekszik le, annál az álmosság is óramű pontossággal jelentkezik. De ha nem figyelünk az álmosság első jelére, könnyen túljutunk rajta és utana már nagyon nehéz az elalvás. Az alvás, az alvóközpont kikapcsolódása függ a vérkeringéstől is. Alvás közben az agy vérellátása csökken és ez fokozza az alvás mélységét. A rosszéi alvók többnyire altatókat szednek, sajnos azonban mindenkire egyformán ható altatószer nincs. No, és az altatószerek másképp hatnak, mint a természetes álmot kiváltó tényezők. Ezek nem az alvó- központot befolyásolják, hanem az agykéreg tevékenységét’, az általuk elért alvás nem olyan pihentető, mint a természetes.- Kiránduláson voltak a barátaival, s megfürödtek a Dunában - mondta a gyerek helyett az anyja. - De ugye nem -veszélyes, doktor ur? Csak valami komoly baja ne legyen. Istenem! Nem lesz semmi baja, ne tessék nyugtalankodni. Néhány nap alatt rendbejön. Akkor érkezett meg a nagymama, amikor az orvos már indulni készült.- Jaj, doktor ur, én nem bírom ám a lépcsőt, mert szúr a szivem. Háromszor is meg kellett állnom pihenni. Suta mozdulattal az orvos zsebébe csempészett egy százas bankót. Az orvos odanyult, megtapogatta, aztán kissé fagyosan köszönve, távozott. Nem tartja talán elegendőnek a százast, amit ez az öregasszony a nyugdijából adott? Vajon mit tett volna, ha Kelemen előveszi a bankjegvköteget és mind a markába nyomja: "Tegye csak el doktor ur, ez mind a magáé, csak gyógyítsa meg, doktor ur!..." De az is lehet, hogy visszaadja és mindkét kezét feltartva hátrálva távozik. "Úristen, ennyi pénz! Hol vette ezt a sok pénzt?" Annyi pénz? Neki biztosan nem sok pénzt jelent negyvenezer forint, azt beszélik vidékén az emberek, hogy egy jó pesti orvos egy hónap alatt megkeres negyvenezer forintot. Sőt, van olyan is, aki ennél többet. A sebészek. A szomszédasszonyunk Katica néni, aki Baján operáltatta magát, ötezer forintot adott az orvosnak. A kismarnak ezer forintot adnak. És hány vidéki asszonyt hoznak be szülésre a kórházakba? Egy-egy orvos három-négv szülést is levezet.- Maga kit keres? - csodálkozott rá a nagymama, aki bezárta az orvos után a konyha ajtaját.- Ez az a sofőr, aki délután hazahozott, mama. Azért jött, mert azt mondja... Mit is akar maga? - kérdezte az asszony egy percre magára hagyva a gyereket.- Pénzt hoztam volna a házhoz, de úgy látom, hogy rossz helyen járok - mutatta meg a bankjegykoteget. - A kocsiban találtam. — Hát az biztos, hogy nem én hagytam ott - mosolygott szomorúan az asszony. Egyedül nevelem ezt a gyereket. Pistike itt vakációzik a nagymamánál, minden évben itt tölt három hetet. Reggel kaptam a táviratot, hogy beteg. Hartáról érkeztem, ott dolgozom a szövetkezet kesztyüüzemében. - Látod, Pistike, mit csináltál! - fenyegette meg a nagymama a gyereket - Milyen orvosságot irt fel a doktor?- Lemehetne mama a patikába. Vagy majd inkább én... - kapta magára kendöt az asszony.- Addja csak nekem a vényt - lépett Az altatószereket megszokja a szervezet, ezért mennyiségüket állandóan növelni kell. Cseréje éppen azért célszerű, hogy elejét vegyük a megszokásnak. Leghelyesebb, ha nem altatóval fekszik le valaki, hanem arra törekszik, hogy mindig ugyanazon időben térjen nyugovóra, hogy ezt szokja meg, még ha eleinte nem is alszik el rögtön. így a ritmust a szervezet megszokja, a kérdéses időben elálmosodik, és könnyebben elszenderül. Még valamit: az alvás lelki probléma is. Ha az erős szellemi munkát végző nem szabadul meg napi gondjaitól, nehezebben alszik el. A korai vacsora, az esti séta, a hüs zuhany, a jól megvetett ágy, valami megnyugtató olvasmány, a nyitott ablak, a csend és a sötétség minden altatónál jobb orvosság. oda előzékenyen Kelemen - majd én leszaladok. Hol van itt közelben patika?- A Rákóczi ut sarkán. Az éjjel-nappali. De aranyos ember maga. Várjon, adok pénzt. Van aprója a mamának? Az öregasszony előhalászott húsz forintot forintosokban, és a markába nyomta. Kelemen gyalogosan vágott neki, kiment a Körútra, éppen beállt a megállóba a négyes villamos, arra kapaszkodott. így gyorsabban megjárja, mintha autón menne, mert a patika környékén nem tudna parkolni. Amint kiváltotta a gyógyszert, észrevette, hogy nincs a zsebében a bankjegyköteg. Amikor megmutatta a Kertész utcai lakásban, akkor nyilván az •asztal sarkára tette, s teljesen megfeledkezett róla. Hideg verejték lepte el a homlokát. Elhagyta a talált pénzt. Vagy útközben esett ki a zsebéből? Végig tapogatta a kabátját, beletúrt minden zsebébe, nem volt sehol. Hirtelen szédülés fogta el, nekidÖlt egy ház falának. Aztán sietni kezdett. Lehet, hogy észre sem vették a bankjegykoteget, amit ö az asztal sarkára helyezett? De előfordulhat az is, hogy visszatérve hiába keresi. "Milyen pénz kedveském? Maga hozott ide valamilyen pénzt? Nem láttuk. Hova tette? És miért hozta volna ide? Ugyan mar..." És ö akkor megszegyenülten elkulloghat, még fel sem jelentheti őket, mert mivel tudja bizonyítani, hogy pénzt hagyott az asztalon. És kié volt az a pénz? Mondja meg a tulajdonos nevét. De Ö hiába erőlködik, ö nem tudja megmondani. Kinevetnék a rendőrségen is. Idegesen és kissé túl erősen nyomta meg a csengőt. A nagymama nyitott ajtót. Mintha kissé meglepődött volna. Már elfeledkezett róla, hiába, sok a gondja most. De aztán felderült az arca.- Már meg is járta? Gyorsan visszatért. Persze - gondolta Kelemen - ezek nem várták. Lehet, hogy még nem dugták el a pénzt. Besietett a szobába, s megnyigodott, teljesen elmúlt az idegessége, a bankjegyköteg az asztalon állt, ahová letette. Senki sem nyúlt hozzá. Valószínű, hogy észre sem vették, mással vannak elfoglalva, Pistike betegsége a fontos a számukra s nem a talált pénz, ami nem is az övéké. Kelemen odalépett és gyors mozdulattal visszagyömószólte a zsebebe s aztán odaadta az orvosságot. A kanalasból nyomban kapott Pistike egy adagot, aztán bevetették vele a lázcsillapítót is. Anyja betagar^atta, majd egy ideig forró homlokát hutötte a tenyerével. A gyerek megnyugodott és elszunnyadt közben. Akkor én elköszönök - búcsúzott Kelemen, de az öregasszony nem engedte.- Ne siessen már, lekváros derelyét főztem, van egy kis maradék, nem enne? Szívesen megmelegitem. Az én uram hidegen szerette.- A derelyét? Érdekés, az én nagyapám is mindig hidegen ette, még a babfőzeléket is. Rávágott egy kis vöröshagymát, megöntözte ecettel és úgy kanalazta. Az aludttejet meg fokhagymával ette.- A maga Öregapja is? - ragyogott fel a néni szeme. - Az én apám is szakasztott igy szerette. Nahát! Nem engedem el, üljön le. Kelemen nem szabadkozott, leült, megvárta, mig a nagymama tányért tett eléje, majd az asztal közepére helyezte a derelyét. (folytatjuk) •........................................— — ...........J
