Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-27 / 40. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 27. 1983. A MUNKA TISZTELETE Kétszinü politika "Double Talk Doesn't Speak Well for U.S. Foreign Policy", vagyis "Kétszínű beszéd nem tesz jót a U.S. külpolitikának" cím alatt teszi megjegyzéseit a jól ismert újságíró, Alexander Cookbum Reagan külpolitikájáról, a Wall Street Journal 9/29/83 számában. Reagan nagy garral erkölcstelen, haszontalan csirkefogóknak titulálta az "oroszokat", vagy legalább is vezetőiket, azt a benyomást keltve, hogy nem bánná, ha egy erős kötél végén látná lógni ókét. Miután egy józan hang a fülébe sugdosott, megindultak a Caterpillar traktorok, meg a gabonaszállitmányok a kikötök fele, a "gonosz birodalom" irányába. Másnap Reagan azt mondta, hogy az oroszok csalók és hazugok és nem sok jót mondhat az ENSZ- rÓl sem. A józan hang ismét sugdos a fülébe, mire elmegy az ENSZ-hez, hogy dicsérje ezt a testületet és megegyezést kínáljon a fegyverekről ezeknek a csaló és hazug oroszoknak. Ez kétfelé-beszélés, és ez veszedelmes. Azt kívánjuk az emberektől, hogy elhigy- jenek mindent, amit mondunk és a végen nem fognak elhinni semmit. Következetes kétfelé-beszélés, következtetés önámitás- hoz vezet. A kétkulacsosság rossz oldalának tartása erkölcsi óndicséretre vezet, az öndicséret karonfogva jár az örökös tudatlansággal, mert az öndicséró azt hiszi, nincs mit tanulnia. Kétfelé-beszéles kétfelé gondolkodáshoz vezet, és akkor végünk van. Kétfelé-beszélés és erkölcsi önhittség arra a veszedelmes érzelemre vezet, hogy mi végtelenül jók vagyunk, míg a másik fél végtelenül rossz. Elhinni saját propagandánkat kétfelé- beszélésre ellentmondó gondolkodásra vezet. \üjo. j jósán tollászkodhat és büszkélkedhet erkölcsi magaslaton egy nemzet, amely istégolja a nicaraguai kormány megdöntését, és a kormány megtűrt gyilkosságokat El Salvadorban és Guatemalában? Vajon megengedheti-e magának a szertelen erkölcsi önérzetet az a kormány, amely meleg mosollyal tekint a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Irak, Pakisztán és Kambodzsa Pol Pót zscm->kaira? A válasz persze, igen, minóaddir mig a világot úgy rendezzük el, ;n, hogy megfeleljen annak az erkölcsi és pszichológiai öncsonkításnak, amire z'ükség van, hogy átölelhessünk egyidejűleg két ellentmondó magatartást, még pedig, hogy az USA megveti a zsarnokokat, de . kell, hogy fenntartsa őket, és hogy az USA óhajtja a békét, de kénytelen háborúra készülni. A világ átformálásának szükséglete egyszerűen két féltekére, egyik jó, a másik gonosz, valóságosan patológikussá válik, amelyben nincs az a kirívó, vagy alaptalan bűntett, hogy ne lehetne azt a másik fél nyakába varmi: legyen az a "yellow rain", a pápa megölésére irányulói "Összeesküvés", a szovjet "megingatása" ("destabilization"). Isten segítsen a Közép-Keleten! Talán még rosszabb a kétfelé-beszélés mögött rejtőző aggodalom: a félelem, hogy az egyenes beszéd elidegenitene valamely értékes vagy kétséges választó csoportot. Figyeljük csak, mint olvadozik a bátorság és vezérlet, amint közeledünk a jövő évi előválasztásokhoz és nov. 8-ához! Vágó Oszkár WASHINGTON, D.C. A Volkswagen vállalat visszahív egy millió 197 5-198 2-ben gyártott autóig mert a ke a ik fékje és elektromos készüléké hiányos és javításra szorul. A nemrég megünnepelt Labor Day alkalmával a George Washington Egyetem társadalom-politikai tanulmányi osztályának két tanára, S.A.Levitan és C.M.Johnson a munka és munkás megbecsüléséről irt cikket egy szakszervezeti lapban. Az alábbi részleteket közöljük belőle. Az idei rekordszintű munkanélküliségben nem volt illő a Labor Day-t a hagyományos parádékkal és dicsőítő beszédekkel megünnepelni. Az amerikai munkás megérdemli a dicséretet, mégis, társadalmunk, amely állítólag tiszteli a munka-etikát, nagyon kevés figyelmet fordít annak kultiválására. Sehol nem tűnik fel ez a hiányosság jobban, mint a munkanélküliségi statisztikában. Ha mi a munkát dicsőítjük, nem lenne-e illendő, hogy munkát teremtsünk, vagy legalább is ne kényszeritsük tétlenségre a dolgozókat? Ehelyett megválasztott és kinevezett vezetőink az infláció ellen a munkaerő csökkentésével harcolnak. Az elmúlt év folyamán 26 millió amerikai, minden negyedik dolgozó, képtelen volt bizonyos ideig munkát találni és majdnem két millió feladta a reményt, hogy munkát találjon. Meg az a fellendülés is, amely a gazdaságot "felragyogtatta", a munkanélküliséget a depresszió óta a legmagasabb szinten tartotta. Nehéz összeegyeztetni a munka-etika- ba vetett hitet a szándékos munkanélküliséggel. Ezt az ellenmondást elismerve, bonyolult védekezést teremtenek. A munka- nélküliek nem akarnak dolgozni; a teljes létszámú alkalmaztatás nem realisztikus; mindent megteszünk, amit csak lehet. Ha valóban megbecsülnénk a munkát, akkor biztosítanánk, hogy annak díjazása nagyobb legyen, mint az eltartottsag jutalma. A Reagan kormányzat alatt ennek pontosan az ellenkezőjét tettük, azáltal, hogy a kormánysegitséget csupán a "valóban rászorultakéra korlátoztuk. Nagyon sok kis jövedelmű család arra számított, hogy az olyan kis pótjuttatások, mint az élelmiszerbélyegek lehetővé teszik a szűkölködő család megélhetését. Most azonban úgy találjuk, hogy jobban járnak, ha otthagyják az éhbérü munkát és csupán a szövetségi kormány segélyét veszik igénybe. A "valóban rászorultak" sorai egyre növekednek, a "dolgozó szegények" munkakedve pedig egyre csökken. Az, ahogy társadalmunk megtűri az éhbért, bizonyítja, hogy valóban milyen kevéssé tiszteljük a munkát. Tavaly két millió olyan amerikai volt, aki egész évben teljes időt dolgozott, de túl keveset keresett, hogy kiemelje családját a nyomorból. Ösz- szesen öt millióan dolgoztak teljes időben, a minimális bérnél kevesebbért. Ha társadalmunk tisztelné a munka-etikát, nem támogatnánk-e a munkát, mint amely a legjobb kivezető ut a nyomorból? A közhittel ellentétben a szegények sorait azok töltik meg, akik dolgoznak, amikor csak tudnak. Tavaly több, mint 7 millió személy dolgozott időnként, vagy hetenkint pár órát, amikor nem tudott teljes idejű alkalmazást találni, de az év végén mégis nyomorban maradtak. Kigű- nyolja küzdelmüket az, amikor Reagan elnök továbbterjeszti az illúziót, hogy az Egyesült Államokban mindenkinek, aki dolgozik, biztosított az elégséges jövedelem. A szakszervezeteket sokan elitélik, mert a szervezett üzemekben a rosszul fizetett dolgozók bérét igyekeznek emelni. Túlzás, amikor azt állítják, hogy ez hozzájárul az inflációhoz és a gazdaság hanyatlásához; de elhallgatják a szakszervezetek sikereit a dolgozók életszínvonalának emelésére. Megkésve ugyan, de a szakszervezeti vezetők kezdenek szembenézni a munkaerőpiac valóságával, különösen a nők, a feketék helyzetével. Furcsa, hogy olyan társadalom, amely allitja, hogy tiszteli a munkát, olyan gyakran lekicsinyli a dolgozóknak hangot és megbecsülést adó intézményeket. Reagan elnök is hozzájárul dolgozók elleni támadásokhoz azáltal, hogy ellenzi a kollektiv szerződést a közalkalmazásban és meggyön- giti a magánüzemek vitás munkás ügyeit egyeztető szövetségi hivatalokat. A munkaalkalom megteremtésében, a munka jutalmazásában és a dolgozók tiszteletben tartásában az elmélet és a gyakorlat közötti nagy íir kell, hogy elgondolkoztasson bennünket. A munka dicsérete nagyon szép, de messze vagyunk attól, hogy az évi Labor Day ünnepségek ígérete beteljesüljön. A nép véleménye A Center for Defense Information a polgárok érdekében működik, azzal a céllal, hogy a hadiprogramokból kiküszöbölje a szükségtelen költekezést, csökkentse a U.S. bélés külpolitikájában a militarista befolyást és megakadályozza a nukleáris háborút. Ez évben, februártól júniusig a következő véleménykutatási kérdőívet küldte ki az országban, amire több, mint 20 ezren válaszoltak. A válaszok a következőket mutatják: IGEN 1. Nővelje-e a U.S. a hadi költekezését? 2. Továbbfejlessze-e a U.S. a tervbe vett MX, Trident II. és Pershing II. nukleáris fegyvereket? 3. Novelje-e a U.S. hagyományos, nem nukleáris haderőit? 4. Megszüntesse-e a U.S. a sorozási regisztrálást? 5. Redukalja-e a U.S. hadi jelenlétét Európában? 6. Kezdeményezze-e a U.S. a nukleáris fegyverek kipróbálásának beszüntetését, ha ezt a Sz.U. is beszünteti? 7. Kezdemenyezze-e a U.S. a nukleáris lövedékek csökkentését? 8. Hiszi-e, hogy a Sz.U. hasonló csökkentéseket tenne, ha a U.S. redukálná nukleáris lövedékeit? 9. Vannak-e olyan körülmények, melyek között ön szerint a U.S. elsőnek használjon nukleáris fegyvereket? 10. Jónak látja-e, hogy Japán növelje haderőit? 11. Hiszi-e, hogy. a Sz.U. aktiv hadiprogramot készít elő, hogy uralja a világot? NEM HATAROZATLAN 7% 88% 5% 7% 86% 7% 29% 46% 25% 53% 31% 16% 60% 21% 19% 92% 4% 4% 85% 8% 7% 58% 14% 28% 6% 87% 7% 24% 54% 22% 24% 49% 27%
