Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-27 / 40. szám
Eat. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXVII. No. 40. Thursday, Oct. 27. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 L 16th St. NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 254-0397 KIÁLTÁS A BÉKÉÉRT Példátlan esemény zajlott le a Német Szövetségi Köztársaságban szombaton, október 22-én. Emberlánc alakult Stuttgartban, ahol az amerikai hadsereg VII. hadosztálya van elszállásolva. Az emberlánc elhúzódott 65 mérföldre Neu Ulm városáig, ahol az amerikai hadsereg tüzérsége állomásozik. Fél millió nyugat-német lakos, férfiak, nók és gyermekek keze fonódott egybe. Ez az emberlánc képezte a NSZK lakosainak egyhangú felkiáltását: "Ellenezzük az amerikai Pershing 2. és a szárnyasrakéták elhelyezését a Német Szövetségi Köztársaság területén." Ezzel egyidöben az ország 140 városában milliók kiáltották: "A rakéták elhelyezése fokozza az atomháború veszélyét." A legkimagaslóbb esemény a fővárosban, Bonnban zajlott le, ahol 350.000-en vettek részt a tüntetésen. Willy Brandt, a NSZK Szocialista Pártjának elnöke, Nobel-dijas. volt kancellár beszédében kihangsúlyozta: "Mi NEM-t mondunk minden újabb atomfegyver elhelyezésére." "Ajánljuk - folytatta Brandt - a Szovjetunió javaslatának elfogadását, amely egyensúlyban tartaná a két nagyhatalom közti katonai erőt." Ugyanazon a napon Anglia népe is megmozdult a béke érdekében. Még a londoni rendőrség is kénytelen volt bevallani: "London történetében nem volt olyan hatalmas tömegtüntetés, mint a szombati." Az "emberlánc" a nyugat-németországi Dornstadt közelében. Neil Kinnock, a Lábor Party újonnan megválasztott elnöke ezt mondta: "Anglia nemzeti érdeke és a világ népeinek érdeke megkívánja, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel lehetetlenné tegyük az amerikai rakéták elhelyezését." Az európai béketüntetésekkel egyidöben az USA 140 városában százezrek követelték az egyezmény létrehozását a genfi tárgyalásokon. "Nem szabad a világhelyzetet kiélezni uj amerikai atomfegyverzet Európában való elhelyezésével" volt a tüntetések egyik kimagasló követelése. Amerikai politikusok tévedései Az alanti levelek a legújabb, szörnyű beiruti terrortámadás előtt jelentek meg USA egyik legnagyobb napilapjában, a Los Angeles Times-ban. Közlünk közülük néhányat annak bizonyítására, hogy az amerikai nagyközönség sorában egyre többen elitélik Reaganek beavatkozási politikáját és aggódnak annak elkerülhetetlen következményei fölött: "Azok, akik Amerika külpolitikáját irányítják, sajnálatos módon nem veszik tudomásul, hogy Libanonban ismét rossz oldalon avatkoznak be, miként oly gyakran a múltban. Attól tartok, hogy mire ráeszmélnek súlyos tévedésükre, már túl késő lesz." M. Ramodan, San Bernardino "Amikor amerikai hadihajók ágyuzzák Libanont, nemcsak az 'ellenséget' ölik. A bombák nem válogatósak, mindenkit elpusztítanak... Természetesen meg kell védenünk katonáinkat. De nem tudjuk őket védeni anélkül, hogy olyanokat ne ölnénk meg, akiknek egyetlen bűnük, hogy Libanonban élnek. Mi nem védjük Amerikát támadástól. Mi támadunk egy másik országot. Mikor lesz elé^ bátor ember a kongresszusban, akik felallnának és ezt kiáltanák: Ne öljünk többé a béke nevében." Donald L. Hager, L.A. "Miért vannak amerikai katonák támadásnak kiteve olyan országban, amelyet időtlen idők óta vallásháborúk tépnek? Felszólítom az illetékeseket, vonják ki csapatainkat Libanonból, mielőtt még több okunk lesz megbánni ottlétünket." Brian Huffine, Lakewood "Ugyan mit szólna a mi kormányunk ahhoz, ha orosz hadihajók ágyuznak Libanont annak a hangoztatásával, hogy ők a 'békefenntartás' érdekében cselekednek?” S. Rosseau, Claremont CHICAGO, DL Győzelemmel végződött a 27.000 tanító sztrájkja. Az elemi és középiskolai tanítók, akik 1980 óta nem kaptak fizetésemelést* az első évben 5%-os emelésben fognak részesülni az uj szerződés szerint. WASHINGTON, D.C. A N.Y.Times közzétette, hogy az amerikai kormány titokban 200 millió dolláros költséggel egy jordáni hadosztályt képezett ki, azzal az elgondolással, hogy be lehet majd vetni Őket a közép-kelet bármely térségébe, szükség esetén. Miután a "titkos" vállalkozás már nem titok, a washingtoni kormány felfüggesztette az osztag kiképzésének további költségeit. A HÉT Vérontás Libanonban BEIRUT. Több, mint 160 amerikai gyalogos-tengerész vesztette életét, közel 100 megsebesült abban a minden eddiginél nagyobb terrortámadásban, amelyet egy magukat Izlámi Forradalmi Mozgalomnak nevezd szervezet tagjai intéztek az amerikai barakkok ellen. Hasonló támadást irányítottak a francia "békefenntartó" osztag ellen is, amely 25 francia katona életét oltotta ki. A szörnyű katasztrófa, amely gyászba borította az országot, nehéz alternatívák elé állítja Reagan elnököt. Mitévő legyen? Vonja-e vissza az amerikai csapatokat, miként azt számos törvényhozó és mások is sürgetik, egyezzen ki Szíriával és annak libanoni belföldi szövetségeseivel, vagy küldjön még több csapatot oda és kockáztassa meg egy uj Vietnam-i helyzet kialakulását? (Lásd cikkünket ezen az oldalon: "Amerikai politikusok tévedései!") Tragédia Granadában Amerikai tengerész-gyalogosok behatoltak Grenada területére. A washingtoni kormány jelentése szerint, az amerikai csapatok egy "nemzetközi" sereg egy osztagát képezik. A Karib-tenger szigetei közül Barbados, St. Vincent, St. Lucia csapatai is harcolnak karöltve az amerikai tengerész-gyalogosokkal. Az idegen csapatok behatolását megelőzően, testvérharc keletkezett a Jewel Part vezetői kozott, mely véres harcba fulladt. A 110.000 lakosú sziget hadseregének vezetői megölték Maurice Bishop miniszterelnököt, három minisztert és Vincent Noéit, szakszervezeti vezetőt. A 16 tagú katonai junta vette kezébe az ország ügyeinek intézését és felhívta a lakosokat, legyenek készen egy amerikai behatolás visszaverésére. LETARTÓZTATTAK 1,100 BÉKETÜNTETŐT Az USA minden térségében, a keleti, nyugati, déli és északi államokban ezrek vettek részt tüntetésekben az amerikai rakéták Európában való elhelyezése ellen. New York állam Seneca városában 380, El Segundo, Cal.-ban 71, San Diego, Cal.-ban 20, Arlington, Va.-ban 30, Schaunburg Ill.-ban 35, Minneapolis, Minn.-ban 577, Aiken S.C.-ban 79. béketüntetót börtönöztek be. Ára 25 cent
