Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-20 / 39. szám
Thursday, Oct. 20. 1.983. AMERIKAI MAGYAR SZO 3 GYERMEKÁLDOZATOK- 1983-ban "Évenként, ismétlem évenként több, mint egymillió amerikai gyermek válik áldozatává felnőttek, rendszerint szülök, durva bánásmódjának. Ezek közül egy-vagy kettőszázezer testileg sérül meg." Ezt a megdöbbentő megállapítást tette E.D.Edelman, Los Angeles megye gyermek- védelmi felügyelője néhány héttel ezelőtt az ottani vezető napilap, a L.A.Times számába irt cikkében. Ebből közlöm lapunk olvasói szamara a következő figyelemreméltó részleteket. Tizenöt éven aluli gyermekek halálának okai között a leggyakoribb a durva bánásmód (child abuse). Mult évben (1982) L.A. medvében 154 esetben gyanították a hatóságok, hogy a gyermekhalált ilyen bánásmód okozta. A megyében 1980 folyamán 993 gyermekkel való törvénytelenül durva bánásmódot jelentettek a sheriffeknek. Múlt évben már 1310-t. Ilyen jelentések vételekor a bántalmazott gyermekeken már látható testi jelei vannak az őket ért sérelemnek. Szakemberek ugv vélik, hogy az a gyermek, akiről ma a hatóság ilyen jelentést kap, az másnap már törvényszegő, vagy hazulról elszökött gyermek lehet. Ugyanezek a legjobb jelöltek arra. hogy kábítószeresek, alkoholisták és bünozpk legyenek rövidesen. A népjóléti költségvetések lefaragása folytán 150 társadalmi munkást bocsátottak el és igv a megmaradottakra háromszor annyi feladat ellátása vár. Ez szintén csak L.A. megyében és csak 1982-ben. Az én végső következtetésem az, hogy ne beszéljünk általánosságban a most és állandóan folyó költségvetési csökkentésekről, és ne csak dollárokra gondoljunk. Emlékezzünk mi magunk és emlékeztessünk másokat is, hogy minden csökkentés a népjólétre előirányzott kiadásokban csökkentést jelent népünk életszínvonalában es jólétében is. S ha van rá mód, hivatkozzunk mindig konkrét számokra. Ennyi és ennyi gyermek! Ennyi és ennyi felbomlott család! Ezt minden józan gondolkozásu ember megérti, de nem minden politikus! Lázár Gyula A haladás táborának veszteségei Az elmúlt hetekben súlyos veszteség érte a haladás amerikai táborát: három kiemelkedő személyiség, akiknek élete, tevékenysége példamutató volt és marad nemzedékek számára, távozott el az élők sorából. Egyikük, Emil Mazev, magyar származású volt. 92 éves korában Floridában Willard Uphaus, a polgárjogok és a békéért folytatott küzdelem kiváló élharcosa hunyt el. New Hampshireben 99 eves Emil Mazey korában elhunyt az országszerte ismert szocialista iró, Scott Nearing. Detroitban 70 éves korában Emil Mazey, az autóipari szakszervezet egyik alapítója, éveken át titkár-pénztárosa fejezte be életét. Mazey működését angol nyelvi) cikkben fogjuk méltatni egyik közeli lapszámunkban, hasonlóképen Willard Uphausét. Muzsikaszó NY utcáin Ki tagadja, hogy New York a világ egyik legkimagaslóbb zenei központja? Ennek bizonyítására itt van a világhirü Carnegie Hall, Alice Tully Hall és az Avery Ficher Hall, nem is beszélve a Metropolitan Operaházról és a Broadway-i zenés színházakról. Ugyancsak világhirü a Julliard Zeneiskola. De ezúttal nem ezekről az ismert intézményekről és az ott fellépő művészekről akarunk beszélni, hanem arról, amit New York utcáin hallhat a járókelő. A Carnegie Hall előtt, a Lincoln Center környékén, a Central Park vidékén és igen még a Wall Street rengetegében is lehet zenét élvezni. Az utcai zenészek száma, a gazdasági válság miatt, alaposan megszaporodott, akárcsak az utcai árusoké. "Bach szerzeményeit játszom mélyhegedűmön a Times Square közelében. Nagyon nehéz a hallgatóknak érdemlegesen felmérni a zenet mert a közlekedés okozta zaj, a mentők szirénája 'kissé’ zavarja a Bach- muzsikát*- mondja Sean Grisson, aki már 12 éve játszik. *** John Check 26 évi zenei háttérrel rendelkezik. Akadémiát végzett és most elektromos zongorán játszik az utcán. "Először nagyon furcsán éreztem magam - mondja - és kételkedtem, hogy jó visszhangra fogok találni. Nagy meglepetésemre 25 centeseket, fél dollárosokat, jónéhányan dollárt is bedobnak a dobozomba." Rubin Levine 66 éves hegedűs, mar 12 éve az utcán keresi meg a kenyerét. "A baj az, hogy majdnem mindenki úgy gondolja, hogy ha valaki az utcán játszik, az nem lehet jó zenész" - mondja Levine. Van rá eset, hogy egy utcai zenész e^y óra alatt 20 dollárt kap a járókelőktől, de ez azzal is jár, hogy a rendőrök állandóan hajszolják őket egyik helyről a másikra. Nincs rá mód, hogy egy helyben játszhassanak két, három vagy több órán át. Szinte óránként helyet kell cserélniük, ami hosszabb időt vesz igénybe. *** Az utcai zenészek véleménye, hogy a Radio City Music Hall körzetében méltányolják őket a legjobban. Legtöbben egy dollárt tesznek be a dobozba. Waldemar Muniz gitárista az utcai zenészek véleményét tükrözi vissza, amikor ezt mondja: "A legzsugoribb adakozók a Wall Street-i bankárok. Legtöbbjük - panaszkodik Muniz - ránk se hederit, vagy nagylelkűen ad 25 centet. A zeneszámokat változtatni kell. Más zenet követel a Wall Street, mást a Times Square és mast a Lincoln Center környéke. Ha a Times Square környékén játszik az ember, ahol a turisták vannak többségben, ajánlatos gyakran hangoztatni a 'Happy Birthday' dalt, mert ha a járókelők között van olyan, akinek éppen akkor van a születésnapja, az nagylelkűen legalább egy dollárt ad." Mr. Grisson ezt mondja: "A legnagyobb megelégedést az okozza, ha a zenét hallgatóktól elismerést kapunk. Mert ha otthon játszunk, a négy fal között, azt senki sem hallja es senki sem értékeli." Vannak az utcai zenészek között többen, akik nagy hírnévre tesznek szert. Ezek között találjuk Pattié Smithet es Greg Kihnt, akiknek rekordjait százezrek élvezik. "Mi csak három napot töltöttünk az utcán. Egy barátságos rendőr javasolta, hogy tegyünk próbát egy étterem tulajdonosánál. Elfogadtuk a tanácsot. Azonnal alkalmaztak bennünket. Ez volt az első lépés felfelé." *** New York zenei központ. A Carnegie Halion belül es kiviül. New Yorknak vannak nemcsak rossz, de jó oldalai is. Lusztig Imre WASHINGTON, D.C. A Keagan kormány felhatalmazta az állami közegeket, hogy vonják el az orvosi es kórházi költség fedezését mindazoktól, akik evente 4.901 dollárnál többet keresnek. Ez az uj rendelet kötelezné mindazokat, akik havonta 367 dollar "jövedelemmel” rendelkeznek, hogy orvosi es kórházi költségeiket e jövedelemből fedezzék. A szövetségi kormány és az állami közegek ezen uj rendelettel 500 millió dollárt akarnak megtakarítani. A másik hir: a Pentagon évi költsegvete- se szeptember havában végződik. Ez év szeptember 30-án, a költségvetési év utolso napján a Pentagon vezetői > 4.2 milliárd (negyezerkétszázmilli'o) dollárt találtak; nem voltak képesek elkölteni azt a hatalmas összeget, melyet a Kongresszus megszavazott RÁIÁR A RÚD A SZEGÉNYEKRE részükre. Felmerült előttük a kérdés: mitévők legyenek? A legtermészetesebb az lett volna, hogy visszaadjak ezt az összeget a kormánynak és majd visszakapják a következő évi költségvetésben.. Ehelyett a Pentagon vezetői egy nap alatt 234 szerződést írtak alá és elköltötték az adófizetők negyezerkétszázmillió dollárját. E tett oly nagy felháborodást keltett a képviselők és szenátorok körében, hogy kongresszusi vizsgálatot követelnek annak kivizsgálására. Követelték azt is, hogy e szerződéseket függesszék fel a vizsgálat befejezéséig. Mit gondol az amerikai nép e két hir hallatára? Hogyan lehet e két tettet elkönyvelni? Érdekes volna olvasóink véleményét megtudni. ^ j )1j O lit*A !
