Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-10-13 / 38. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 13. 1983. Värkonyi Endre: A NAGY PER A VIKING KALAND (folytatás az 1. oldalról) ja - a régészeti feltárások bizonyíté­kai alapján - a faluközösségek életét, a mondák és mitológiák világát, aho­gyan az a középkori sagákban van megjelenítve. Mindennek az ismerte­tése túlságosan messze vezetne mon­danivalóm tulajdonképpeni tárgyától. Mert a könyvnek arról a fejezetéről szeretnék néhány szót mondani, amely a vikingek amerikai útjairól számol be. A skandináv sagákban található le­írásokat, hogy a vikingek valóban jár­tak Columbus előtt ötszáz évvel a 1 mai Amerika földjén, tárgyi bizonyító- i kok, ásatási eredmények támasztják j alá. Hihetetlennek tűnik, de tény, \ hogy ezek a bátor hajósok Izlandrol ; és Grönlandról kiindulva fedezték fel azt a földet, ahol - mondáik sze­rint - "minden fűszálról vajcsóppek hullanak", és ahol gyakorta kikötöt­tek törékeny, az óceánok átszelésére aligha alkalmas hajóikkal. Mígnem találkoztak az indiánokkal, és nyilaik elleni védtelenséguk késztette őket arra, hogy felhagyjanak az állandó letelepedés gondolatával. Vinland, ahogyan ezt a földet elne­vezték, valóban a tejjel-mézzel folyó Kánaán volt Grönland sanyarú termé­szeti adottságaihoz képest. A vizek bővelkedtek halban, bőven volt gyü­mölcs és vadbuza. Bor azonban nem, mivel az indiánok nem ismerték ké­szítésének módját, és az alkohol élve­zetet csak később, az európai hódítók­tól tanulják el. Valószínűleg a vikingek nem ismerték a borkészítés titkát, jóllehet a nyugateurópai bortermő vidékekről, így a Rajna mentéről, eljuthatott hozzájuk a bor. A "Grön­landi saga" a szőlőtőkék felfedezésé­ről nyilvánvaló túlzás: a felfedező Tyrlzir önkívületi állapota sem utal­hat részegségre, s az öröm még a primitív embert sem hozhatta ilyen bódulatba. (Egy következő magyar utazó, Budai Parmenjus István 1583-ban nem említi, hogy Uj-Fundlandon szó­lót látott volna.) Es ez vezet el történetünk tulajdon­képpeni mondanivalójához: a szőlőre való hivatkozás a leírásban nem bizo­nyíték Tyrker magyar volta mellett. Különösen nem, ha igaz, hogy a Pó'rt- nertÖl idézett szövegben Leif Erik nevelőapjának nevezte. S végül, nincs említés arról, hogy a Kárpát-meden­cében letelepedett magyarok és a vikingek között lett volna érintkezés. Talán csak álmokat kergettek az ame­rikai magyarság történészei, akik az első amerikai-magyarokat a Colum­bus előtti időkben, és éppen a sagák Írásai nyomán kívánták megtalálni. Bár az ásatások feltártak egy viking települést Uj-Fundlandon, a tudomá­nyos világ még gyanakszik, hogy az Leif Eriké és társaié volt-e. A tudo­mány mai, szigorú követelményei mellett az a tény, hogy valaki az ezre­dik év kornyékén felismert egy szőlő­tökét, még nem bizonyíték magyar volta mellett. Talán az amerikai magyarság múltjá­ban búvárkodó néhány mai tudósnak is legnagyobb bánatára. TERJESSZE LATUNKAT} Az első tiltako­zók közt van - Kossuth Lajos Turinból. Hazaja szégyenének tartja es mondja, hogy csaknem száz evvel a francia forradalom után, az 1848-as szabadsagharc országában ilyen perre sor kerülhetett. A per - ma úgy mondanánk - koncepci­ós per volt, nem az első, és sajnos, nem is az( utolsó a maga nemében. Közelebbi múltból is ismerjük a "receptet": végy egy képtelen vadat, szerezz hozza meg­félemlített tanukat, verj nagy hűhót körü­lötte, hogy minél többen elhigyjék a mesé­det, ajánlatos igénybe venni a kornak meg­felelő színvonalú tömegkommunikációt. Fontos része a receptnek a vádlottakra és hozzátartozóikra gyakorolt fizikai és lelki terror. Ha mindez együtt van, kez­dődhet a tárgyalás, minél nagyobb felhaj­tással. Az sem árt, ha a közreműködők kozott veszedelmes bűnözök is vannak, • I azok legalább engedelmesen teszik es mond­jak, amit a koncepció kiagyalói elvárnak tőlük. Vallat a rablógyilkos Elsőként a megfélemlített tanút sikerült megszerezniük Barynak és a mögötte álló szabolcsi dzsentriknek. A 4 eves gyerek mégsem lehetett "koronatanú", elfogtak hát 14 éves bátyját és egy eg'esz éjszaka vallatták a Tiszaeszlár kó'zeleben lévő Nagyfaluban (ma Tiszanagyfalu, körülbelül Tiszaeszlárral egyforma nagyságú község), Recsky András csendbiztosnak, a pandúrok hadnagyának lakásán. Egy uj olvasónk az első lapszám olvasása után, lemondta lapunkat egy levél kíséreté­ben, melyből az alanti részleteket közöl­jük: J i , , i) "79 eves vagyok, magas képzettségű tanár és muzsikus. Ót nyelvet beszélek folyékonyan. Nyári szabadságom ideje alatt tehát volt alkalmam tapasztalatokat szerezni és a végső konklúziókat levonni hosszú életem tartama alatt... "Koncentrációs táborban halt meg szere­tett feleségem, 8 hónapos kis fiam, szüle­im, testvéreim, csak én maradtam - saj­nos - élve... "...magyarok siettek Hitlernek engedel­meskedni és halálba küldeni a magyar zsi­dókat... "Hagyjuk a demagog frázisokat... én teljesen külön világban élek és nem kívá­nok olvasni sem pro, sem contra semmi­féle magyar lapot! Nekem teljesen elég a Szabad Európa rendkívül nívós és tárgyila­gos előadásai, amelyeket hűségesen meg­hallgatok rendkívül sokoldalú tevékenysé­gem közepette... "Kérem, ne válaszoljon többet, nem kí­vánom folytatni ezt a diskurzust, nehogy kénytelen legyek levelét olvasatlanul visz- szaküldeni..." Tisztelettel: N. N. Szerkesztői megjegyzés: Miután N.N. ur nem hajlandó levélbeli válaszomat elolvasni, igy a nyilvánosság elé kell azt hoznom. Megértjük, együtt- érzünk vele, mély fájdalmával, amelyet szeretteinek elpusztítása okozott. Hadd jegyezzük meg azonnal: a Hitleréknek engedelmeskedő magyarok, értve ezalatt Horthyék, nemcsak zsidókat küldtek halál­ba, halálba küldtek 150.000 nem-zsidó magyar katonát is a Don mellé, mint ahogy végeredményben Hitler halálba küldött Később a tárgyaláson több tanú vallotta, hogy Scharf Móricot a csendbiztos előbb fenyegette, majd korbáccsal verte, jóízű­en vacsoráztak előtte az urak, a gyerek egy falatot sem kapott, majd aludni küld­tek (a padlóra, takaró és párna nélkül), de hamarosan felverték álmából. Mindaddig tartott a vallatás, amig nem irta ala’ "val­lomását." Azt pedig Péczelv Kálmán Írnok fogalmazta meg. Peczely nem sokkal ko­rábban kegyelemmel szabadult az illavai fe^yhazból, ahol a( rablógyilkosságért ra- mert 15 évi büntetését töltötte. Igaz, hogy Scharf Móric másképp "mond­ta el" a kiagyalt történetet, mint korábban az öccse, de mit számított ez. Ö lett a koronatanú - es ettől kezdve apjától és a többi, letartoztatott eszlári zsidótól elkülönítve tartották fogságban. Márpedig tanút letartóztatni, őrizetbe venni az ak­kori perrendtartás szerint is t tilos volt. A közvádló javasolta: helyezzek Móricot felügyelet alá, hogy a tárgyalásig ne érint­kezhessen olyanokkal, akik esetleg vallomá­sának visszavonására bírnák. Korniss Ferenc elnök visszaadta Móricot a vizsgálóbírónak. Bary azonban fenntartotta a fiú fogságát, de az akkor mar nem a foglyok, hanem f *« •* »4 a foghazorok közt lakott. Amikor pedig Kozma Sándor királyi főügyész ezt a hely­zetet is meg akarta szüntetni, Henter An­tal megyei várnagy az éppen kiszabadult gyereket magával vitte, s az alispán rende­letere a vármegyeházán őrizte tovább. (folytatjuk) öt millió nem-zsidó németet, mint ahogy a fasiszta Beck-féle lengyel junta politi­kája halálba küldött hat millió lengyelt is, mint ahogy halálba küldött végeredmény­ben Hitler 50 millió európait fajra, vallás­ra, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ne erezze úgy a N.N. ur, mintha ö hordaná egyedül a IL világháború szenvedéseinek keresztjét. Ön, kedves N.N. ur, úgy talált írt még mindig saj^ó szivére, hogy bevonult egy "külön világba", amelyben megelégedet­ten nyaral minden évben es szellemi táplá­lékként a Szabad Európa "rendkívül nívós és tárgyilagos" előadásait hallgatja. Továb­bi jó hallgatásokat kívánunk. De megkér­dezzük (bár kérdésünkre aligha fog vála­szolni^ gondolt-e arra, hogy a Szabad Euró­pa miért pontosan a magyar, lengyel, cseh, bolgár, stb. népet, szóval a szocializmus­ban élő népeket boldogítja? Eszébe jut-e Önnek megkérdezni ezektől a rendkívül "nívós és tárgyilagos" előadóktól, hogy miért nem jut eszükbe egy "Szabad Guate­mala" rádiót létesíteni, amikor évente 5-10.000 guatemalait mészároltat le a kormány. Mert nem szerveztek a Szabad Európa igazgatói "Szabad Nicaragua" rádiót akkor, amikor Somoza évente 5-6.000 nica- raguai parasztot gyilkoltatok le. Hogy-hogy nem szerveztek a Szabad Európát igazgató sötét erők "Szabad Argentina" rádiót, ami­kor ott évente ezrek tűntek el nyomtala­nul, ahogy azt Jacobo Timmermann meg­írta. Hogy-hogy nem hallunk arról, hogy Washington egy "Szabad" Dél-Afrika" rádiót szervezett azon köztársaság 17 millió fél­rabszolgaságban élő, agyongyötört kizsák­mányolt, emberi méltóságától megfosztott őslakossága felszabadítása céljából? Ha e sorok mégis eljutnának Önhöz, ked­ves N.N. ur, mi nem fogjuk az Ón válaszát a papírkosárba dobni. EGY EMBER AKI’KÜIÖN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents