Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-10-13 / 38. szám

Thursday, Oct. 13. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Tudja Ön./! A végzetes balesetek előfordulási arányszáma csökkenőben van az or­szágban, jelenti a Nemzeti Közbizton­sági Tanács. Ez év első öt hónapjában "csak" 16.530-an haltak meg autószerencsét­lenségben, 4 százalékkal kevesebben, mint tavaly ugyanezen időszakban. Otthonokban 13, munkahelyeken hat százalékkal kevesebben (4.500) vesztették életüket végzetes balese­tekben. A balesetekből származó jövedelem­veszteség az év első hónapjában 23.7 billió dollárra rúgott. A Forbes pénzügyi folyóirat felsorol­ja Amerika 400 leggazdagabb szemé­lyét. Már 15-en nem is milliomosok, hanem BILLIOMOSOK. A leggazdagabb amerikai e kimuta­tás szerint John Paul Getty, akinek a tiszta vagyona két billió 200 millió dollár. Nem kellett neki megerőltet­nie magát e nagy vagyon megszerzé­sére: örökölte a papájától. A legtöbb billiomos, szám szerint hat, Texasban lakik. A milliomosok között szerepel - többek között - Bob Hope komikus, aki állítólag több, mint 200 millió dollárt viccelt össze. John Lennon özvegyének, Yoko Ononak a vagyonát 150 millió dollárra becsü­lik. KEWYORKI MAGYARHENTES TIBOR? MEAT SPE (FORMERLY MERTL PORK STORE) 150S Second Ave., New York, NY. 10021 ' a 78. és 79. utcáik között. Tel: RH 4- 8292 »ISS 80S, HURKA ÍS FELVÁGOTTAK “VÉGSŐ MEGOLDASVAR AZ IDŐSÖKRE? Megdöbbentő és meghökkentő cikk kere­tében foglalkozik két amerikai társadalom­tudós, Arnold Arluke és Jack Levin, a Northeastern University tanárai, az idős korosztályú amerikaiak társadalmi és gazdasági helyzetével, jövőbeli kilátásaival. Az amerikai társadalom - hangoztatja a két tanár - tudatosan, vagy öntudatlanul az idős polgárok létszámának csökkentése, gazdasági és politikai felszámolása felé halad. "Megnyugtatják" az olvasót: nincs arról szó, hogy egy szép napon autóbusszal jönnek idős polgárok lakásai ele és elszállít­ják őket egy kivégzötáborba. Arról sincs szó, hogy a jelenlegi idős polgárok telepü­lései, vagy a "nursing home"-ok valamilyen koncentrációs táborrá alakulnak át. De a tény az, hogy a 75 éven felüli lakosok egyre nagyobb részét szigetelik el a társa­dalom életétől. A társadalom "megszabadítása" idős polgároktól gazdasági szempontból törté­nik - mondják a tanárok. Jelenleg az idős polgárok számaránya a lakosságban gyor­san növekszik. A fiatal nemzedék nem lesz képes az időseket eltartani, különösen, ha a rendkívül nagymérvű munkanélküli­ség még sokáig tart. Nem volna helyes megengedni, érvelnek egyesek, hogy idős polgárok elvegyék a pályakezdő fiatalok elöl a munkaalkalmat. Ezt a gondolatot nyíltan hangoztatta David B. Wilson, a befolyásos Boston Globe tárcaírója. Az idős polgárok tényleges (de facto) kiirtása (megkülönböztetve a legális kiir­tástól - de jure- ), már folyamatban is van. Nagyon sok idős embert társadalmi halálra Ítéli a helyzet, amikor megfosztja a lehetőségtől, hogy alkotó munkát végez­zen. A törvény, vagy a hagyományok meg­követelik, hogy nyugalomba vonuljanak, feladják addigi pozíciójukat a társadalom­ban, vagy a környezetükben. Sokan valósá­gos fogollyá válnak saját otthonukban, ahonnan alig-alig mernek kimozdulni, félve az utonállóktól. Mások aggmenházba vonul­nak vissza, ahol gyakran kábítószerekkel tartják őket "nyugodtan." Számos kutató munkás állítja, hogy az aggmenházakban elhelyezett idősök várható életkora erősen csökken: hamarabb halnak meg, mint azok, akik családjuk körében vagy függetlenül élnek saját otthonukban. A kormány is hozzájárul az idős polgárok sorsának "végső megoldásához." A Reagan- kormány 1984-es költségvetése életveszé­lyesen csökkentette az idős polgárok jutta­tásait a társadalmibiztositás, Medicare, Medicaid, élemezés, lakássegély térén. Sok millió idős amerikai életét keserítik, rövidítik meg ezek az intézkedések. Dr. Arthur S. Fleming, az Öregedési Folyamatot Vizsgáló Országos Tanács elnö­kének felmérése szerint a fenti népjóléti juttatásokat eddig 28 százalékkal csökken­tette a Reagan-kormány. 1984-ben a csök­kentések 40%-ra fognak emelkedni. Nem ez volna az első eset a történelem­ben, hogy egyes társadalmak elősegítették idős polgáraik eltávolítását az élők köréből. A történelemelőtti időkben egyes népcso­portok kiűzték az öregeket, vagy halálra éheztették, megkövezték, élve eltemettek Őket. De a modern időkben is történtek ilyen jellegű kísérletek. Paul Bookbinder, történész szerint Hitler tervbe vette az idős polgárság egy részének kiirtását, te­kintet nélkül fajukra, vallásukra, nemzetisé­gükre. A cikk írói csak az elriasztó tényeket írják le, nem mondják meg mitévő legyen az átlag polgár, legyen az fiatal, vagy öreg. Véleményük szerint a fentjelzett jelenségek csak olyan társadalomban jut­hatnak felszínre, amelyben a kapzsiság, profitéhség meghamisítja az emberi társa­dalom igazi, nemes, eredeti célját, a törek­vést minden emberi élet szebbé, jobbá és biztonságosabbá tételére. Lapunk olvasóinak többsége tudja, hogy egészséget, emberi önérzetét, csak aktiv társadalmi munkával, a békéért, haladá­sért folytatott mozgalmakban való aktiv részvétellel biztosíthatja. . Tudják, hogy idős polgárok hatalmas tartalékot alkotnak társadalmunk jólétének emelésére. AZ AMERIKAI TERMÉKEK MINŐSÉGE HANYATLIK A termelt áruk minőségében nagy a kü­lönbség az amerikai és a japán gyártmányok között; a japán termékek messze felülmúl­ják az amerikai gyártmányokat. Ez nem­csak az autók minőségében mutatkozik. A Harvard Business School egyik legújabb tanulmánya kimutatta, hogy a különbség, Amerika rovására, még sokkal nagyobb az amerikai es a japán hűtőberendezések (air conditioning) között. A tanulmányból kitűnik, hogy az amerikai futószalagon átlagban 70 hiba csúszik be a gyártmányok­ba a japán futószalagon előforduló egy hibához képest. Az is kitűnt, hogy első évi átlagos használatukban 17-szer kellett szerelőt kihivatni az amerikai szerkezetek­ben előforduló hibák javítására, a japán gyártmányok egyszeri kihívásához képest. Legszomorubb mindebben, a Harvard tanulmány szerint az, hogy japán gyárosok­nak körülbelül fele-annyiba kerül a jobb minőségű cikket elóállitany mint a hibá- sabb amerikai cikkeket. Detroitban már nagy az igyekezet a minőségbeli különbség kiküszöbölésére, de fogyasztó szervezetek által végzett próbák még mindig mutatják, hogy sokat kell tenni az amerikai gyárosoknak, hogy utolérjék a japán autögyárosokat. Különféle okokból az amerikai ipar nem tud többé lépést tartani az újításokat gyor­sabban alkalmazni képes külföldi gyárakkal. vert." A szenátor a több. mint egy millió taggal rendelkező National Education Association tagjait vádolja azzal, hogy "megfertőzik" az iskolásgyermekeket az atom fegyverke­zési versenyt elítélő tanításaikkal. TERJESSZE LAPUNKAT *** Szeptember közepén OCEAN Saint Christpher és PUERTO Nevis Államszövet ­RICO mZ ^ ség néven uj fiigget - *”Base^en állam jöt létre a ^ o Karib-tenger térségé­SaintChristopherben, több mint 300 é- Neyls__^// “z vés brit uralom után. KARIB- '<_ A Kis-Antillák észa ­TENGER ki Szélcsendes-sziget­nek nevezett ivének végén fekvő két sziget 1967 óta Nagy-Británnia "társult állama" volt. St. Christopher szigetén hozták létre az első nyugat-indiai brit kolóniát 1623-ban. A hegyekkel borított szigetet még Kolumbus Kris­tóf fedezte fel 1493-ban. A szigetország gazdasági életének alapja a mezőgazdaság, elsősorban a cukornádtermesztés. Fontos bevételi forrása az idegenforgalom, amely a St. Christopher, Miami és New York közötti rendszeres légijárat megindítása nyomán jelentős mértékben fellendült. A 261 négyzetkilométer területű 45 ezer lakosú uj állam a brit nemzet- közösség tagja marad. Hivatalos nyelve az angol. SZÁZ LETEL Nagy örömmel olvastuk a Wall Street Journal szept. 14-i számában, hogy Reagan elnök 100 levelet kap NAPONTA iskolás- gyermekektől, melyekben legtöbbjük félel­mét hangoztatja az atomfegyverek miatt. Orrin Hatch, Utah-i republikánus szená­tor idézett az egyik levélből: *Mr. Reagan, én félek az atomfegyverektől. Beteg vagyok, szomorú vagyok, ellenzek minden atomfegy-

Next

/
Thumbnails
Contents