Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-10-13 / 38. szám

Magyarország a években KONFERENCIA OKTOBER 28-29 -EN NEW YORKBAN A COLUMBIA EGYETEMEN részletek a 9. oldalon Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the"Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y Vol. XXXVII. No. 38. Thursday, Oct. 13. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 Kovács József: A VIKING KAIAND Esti pihenésül, már az előbb-utóbb bekövetkező és elkerülhetetlenül szük­séges elalvásra gondolva olvasgatom Rudolf Pörtner német szakíró A viking kaland című könyvét. Régmúlt világok üzennek hozzánk a könyv lapjain, izgal­mas felfedező utakra indulunk ismeret­len népek közé, idegen világokba, ahová a szerző a középkori skandináv sagák, verses mondák segítségével kalauzol bennünket. A kaland, a szel­lemi kirándulás az ezer év előtti világ­ba a mai olvasónak szél, a vikingek megjelenése Európa nyugati, tenger­parti országaiban félelemmel töltötte el az emberek szivet. Kik is voltak a félelmetes vikingek, a mai dánok, norvégok, svédek, de legkiváltképp az izlandiak távoli elődei? Vad harcosok és kalózok, vagy gyáva rablók? Meresz felfedezők vagy kö­nyörtelen, gyilkos és pusztító hódítók? Egy uj világrend előhírnökei, vagy késői barbárok, akiknek majdnem sike­rült elpusztitaniok az európai feuda­lizmust? Szégyenfolt az emberiség történelmében vagy a "fels'óbbrendű ember" legkorábbi képviselői? Ezek a kérdések önmagukban mind feltétlenül egyoldalú és torz képet adnak erről a népről. Hadviselésükben nem voltak kegyetlenebbek más népek­nél, a zsákmányolás, az ellenszegülők válogatás nélküli legyilkolása éppúgy része volt a "civilizált" hadviselésnek abban a korban, mint a barbárokénak. Mint kereskedők, nem voltak ravaszab­bak vagy mohóbbak más országbeli kereskedőknél, a technikában - külö­nösen a hajőépitésben - és a művészet bizonyos ágaiban pedig a világ akkori legjobb teljesítményeit mondhatták magukénak. Mindezek fölött pedig i józan életű parasztok voltak, akik sivár földjeiken a szó legteljesebb értelmében arcuk verítékével keres­ték mindennapi kenyerüket. Költésze­tük a maga titokzatosságával és vál­tozatosságával pedig csak az antik­vitás mitológiai világának, Homérosz és Vergilius eposzainak gazdagsága mellett mérhető. A vikingek jelenléte, különösen Euró­pa nyugati részén, nem kaland, múló epizód volt, hanem egy olyan törté­nelmi közjáték, amely tartós hatást gyakorolt a térség állami berendezke­déseire. A normannok, az északi embe­rek hozták létre a mai Normandiát, s az ó - mondjuk igy: elfranciásodott - leszármazottaik lettek Hóditó Vil­mossal az élükön 1066-ban Anglia meghódítói. Rudolf Pörtner részletesen leírja a viking hódítások történetét, bemutat- (folytatás a 6. oldalon) MAGYARORSZAG A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZPONTJÁBAN Hasznos ismeretter­jesztő előadás hangzott el szeptember 24-én az Amerikai Magyar Társaskör legutóbbi rendezvényén. Lusztig Imre előadó minden igényt kielégítő, igen széles skálán mozgó, a mai Magyarország eredményeit, problé­máit taglaló előadása sokakban hagyott pozi­tív érzést a szeretett szülőhaza iránt. Előadása elején rövi­den egyéni benyomá­sait vázolta. Kiemel­kedő élmény volt Buda­pest szépsége, tiszta­sága; az üzletek telve mindenféle közszükség­leti és luxuscikkekkel, az emberek jólöltözöt- tek, a forgalom szinte amerikai méretű. De nem kerültek el a fi­gyelmét a hiányossá­gok sem. A közszolgál­tatás, a javítások lassúak, hiányosak, nem kielégítők, fagyon sok házban nem műkőd­nek a felvonók. Talán a legkirívóbb problé­ma a még mindig fennálló lakáshiány, ame­lyet a kormány minden igyekezete ellenére eddig még nem oldott meg kielégítően. 200.000 uj lakásra van szükség. De hangsú­lyozta, hogy a vendégek nem egyéni benyo­mások meghallgatására jöttek el. Mélyebb, alapvető betekintést várnak, annak a magya­rázatát, hogy miként került ma Magyaror­szág a világközvélemény érdeklődésének egyik központjába. Mindenekelőtt a közgazdaság ama részét elemezte, amelyre talán a legjobban fel­figyel a világ: a magyar földművelés bámula­tos teljesítményeit. Rámutatott arra, hogy a világ számos részében általános a föld­művelés, a földművelők válsága, itt az USA-ban is, nem is beszélve a lengyel föld­művelés helyzetéről, amely egyik oka azon ország rendkívül súlyos gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak, valamint arra, hogy a súlyos szárazság ellenére Magyar- országon mégis tiz millió tonna gabonát arattak. Ha a földművelés színvonala az 1940-45-ős színvonalon maradt volna, a termés kb. 2 millió tonnát tett volna ki, általános éhínséget okozva. Különösen magas színvonalra emelkedett a baromfi- tenyésztés, melynek illusztrálására rámuta­tott arra a kiemelkedő helyzetre, amelyet Magyarország nemzetközi viszonylatban már 1978-ban elért. Az egy főre jutó barom­fihozam 1978-bán Franciaországban 18, Hollandiában 24, Magyarországon 32 és az USA-ban 35 kiló volt. De 1978 óta a magyar baromfitenyésztés több, mint 20%-kal nőtt és 1982-ben elérte a 40 kg-ot személyenként. Ez háromszorosa a hazai igényeknek, ennélfogva kétharmadát expor- (folytatás a 8. oldalon) Tasnády T. Álmos: ^ “EL AZ ŐRÜLETTŐL” BRÜSSZEL. Miközben az országot meg­bénította az állami- és városi alkalmazot­tak, valamint a tömegközlekedési dolgo­zók általános sztrájkja és még javában folynak a tárgyalások a kormány és a szak- szervezetek között, a Belga Szocialista Párt sajtókonferencián adott tájékoztatást a part legújabb biztonsági tervezetéről. A dokumentum az "El az őrülettől" címet kapta, amivel a BSP arra kivan utalni, hogy Európa biztonságához más utak ve­zetnek, mint a további fegyverkezes, vagy akár a leszerelés. A belga fővárosban ismertetett bizton­sági terv nem csupán a párton belül foly­tatott megbeszélések eredménye, nagy szerepe volt más nemzeti és nemzetközi csoportokkal, valamint pártokkal történt velemenycseréknek a végleges szöveg meg­fogalmazásában. A terv egyik kulcsszava a kölcsönös biztonság. Ez hivatott a kölcsö- (folytatás az 5. oldalon) Ára 25 cent Magyarország külkereskedelme. A fenti térkép, amely a Columbia Egyetemen tartandó konferencia meghívójára készült, szemléltető módon mutatja az ország külkereskedelmi kapcsolatainak méreteit. Másodlagos jelentőségében szimbolikusan ábrázolja Magyarország pozícióját a világ érdeklődésének központjában.

Next

/
Thumbnails
Contents