Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-09-29 / 36. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 29. 1983. Százon felüliek klubja Budapesti korrekorder Az Egészségügyi Világszervezet nemrég megjelent kiadványa szerint a világ lakosságának átlagos életkora 1950 és 1980 között 47-röl 57,7 évre növekedett. A magyarországi statisztikai évkönyv adatai pedig azt bizonyítják: az átlagos életkor itt is lépést tart a globális irányzattal. 1970-ben Magyarországon 1 millió 760 ezer, 1983-ban pedig 1 millió 893 ezer 60 évnél idősebb ember élt. Nemek szerinti megoszlásuk 1983-ban: 772 ezer férfi, 1 millió 121 ezer no. Az átlagéletkor emelkedését mutatja az is, hogy 1970 es 1982 kozott a halálesetek száma a legidősebbeknél Örvendetesen csökkent. Tizenhárom évvel ezelőtt a 75-79 éves korosztályban 1000 lakos közül 881, tavaly viszont 857 halt meg; a 80-84 évesek közül pedig 1970- ben 143, 1982-ben 138. A 85 éves és ennél idősebbek elhalálozási aránya 247,2-röl 230,7-re változott. A századik életévüket betöltött, vagy túlhaladt honfitársainkat országosan legutóbb 1980-ban mérték fel. A százévesek klubja akkor 72 tagot számlált. Közülük 56 no és 16 férfiú érte meg e szép kort. Ezek az adatok nagyjából a mai helyzetnek is megfelelnek. i Vajda Imréné, a 107. életévében lévő matróna husvétvasárnap budapesti otthonában fogadta a család és az ismerősök köszöntését 106. születésnapján. Nála fél évvel volt idősebb a tavaly november 30-án 107 évesen elhunyt hajdudorogi Jónás György- né. Ez a közösség adott egy korábbi országos korrekordert is. Itt lakott 1970-ig a 108 évet megélt Kökényesi Györgyné. Hajdu- dorogot e kettős csúcs tekintetében bizonyára egyetlen magyar helység sem igen szárnyalhatja majd tál. Az erősebbik nem legöregebbje, Zana Sándor, a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz nyugdíjasa ez év március 14-én ünnepelte jó egészségben 104. születésnapját. Nála egy hónappal volt idősebb a keszthelyi Kereki János, aki februárban, néhány nappal 104. születésnapja előtt hunyt el. Emlékúnnepséget tartottak Mohácson, az 1526. augusztus 29-i csata évfordulóján, azoknak a lengyel katonáknak _ az emlékere, akik a magyar sereg ^ oldalán küzdöttek a Magyarországot elözönlő török ellen. Livhard Gnoinski kapitány vezetésével ezerhatszáz lengyel esett el^ a>( mohácsi csatamezön. tA Paksi Atomerőmű építkezésén dol^ozo lengyel munkások az évfordulóra újjáépítették a lengyel hősök mohácsi emlékművét. Az emlekünnepsé^en Edward Debicki lengyel kulturális attasé mondott beszédet, majd átadta a restaurált emlékművet Mohács városi tanácsa vezetőinek. A magyar-amerikai kapcsolatokról MEWYORKI MAGYAR HENTES nem meat specialties (FORMERLY MERTL PORK STORE) ISOS Second Are., New York, NY. 10021 a 78. és 79. utcák között. Tel: RH 4- 8292 PUSS IH.UIU ÍS PILVMOTMI A magyar-amerikai kapcsolatok - amelyek a hidegháború éveiben és az ellenforradalom leverését követő időszakban mélyponton voltak - a 70-es évek elejétől kezdve fokozatosan normalizálódtak. A két kormány erőfeszítéseinek eredményeként megindult a kétoldalú kapcsolatokban felhalmozódott rendezetlen kérdések megoldása a kölcsönös előnyök alapján. 1972-ben William P. Rogers látogatásával sor került az első hivatalos külügyminiszteri találkozóra Budapesten. A kapcsolatok normalizálásának kiemelkedő eseménye volt, hogy a magyar koronát és a koronázási jelvényeket visszaadták a magyar népnek 1978-ban; valamint az, hogy aláírták a két ország közötti kereskedelmi megállapodást, és kölcsönösen érvényesítették a legnagyobb kedvezmény elvét ugyancsak 1978-ban. Ezt követően megélénkültek a kontaktusok. 1973-tól négy alkalommal látogatott magyar miniszterelnök-helyettes az Egyesült Államokba. Legutóbb -1982 áprilisában - Marjai József miniszterelnökhelyettes folytatott tárgyalásokat az amerikai politikai, gazdasági és pénzügyi élet számos képviselőjével; találkozott Reagan elnökkel és Bush alelnökkel is. Az amerikai törvényhozás tagjainak több csoportját fogadtuk Magyarországon. A kereskedelmi megállapodás aláírását követően élénkültek a két ország gazdasági kapcsolatai. Jelenleg a kereskedelmi forgalom 350 millió dollár körül mozog évente, s ezt a szintet a kedvezőtlen világ- gazdasági helyzetben is sikerült megtartani. Bőven vannak még kihasználatlan lehetőségek a gazdasági kapcsolatok és az ipari kooperáció fejlesztésére. Bizonytalansági és hátráltató tényezőt jelent a két ország vállalatai számára, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánást évenként felülvizsgálja az amerikai törvényhozás. A kulturális kapcsolatoknak államközi egyezmény ad keretet. Az elmúlt években nőtt az amerikai közvélemény érdeklődése hazánk iránt. Az amerikai tömegkommunikációs eszközök a korábbinál differenciáltabb képet adnak hazánk életéről. Növekedett a hazánkba látogató amerikai turisták száma. A kétoldalú kapcsolatok újabb fontos állomása Bush amerikai alelnók magyar- országi látogatása. Ezzel egy időben első ízben kerül sor Washingtonban hivatalos magyar-amerikai külügyminiszteri tárgyalásokra. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között mind a társadalmi berendezést és politikai hovátarto- zást, mind pedig a két ország nagyságrendjét illetően alapvető különbségek vannak. A két kormány álláspontja a nemzetközi élet számos fontos kérdésében eltérő. A magyar kormány ennek tudatában is - a békés egymás mellett élés elvei alapján - a kétoldalú kapcsolatok ápolására, a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésére törekszik az Egyesült Államokkal. Ez egyaránt szolgálja a magyar és az amerikai nép érdekeit és a világ- beke ügyét. / ' Tasnady T. Almos: A MAGYARSÁG KÖZÖS ÉRTÉKEIÉRT HELYSZÍNI beszámoló az anyanyelvi konferencia védnöksége 1983. ÉVI ÜLÉSÉRŐL / ' » 1 / BUDAPEST. Epitok Szakszervezet székhaza. Mar két évvel korábban, a pécsi IV. Anyanyelvi Konferencián felmerült a szükségessége, hogy a Védnökség 1983. augusztusában jöjjön össze a konferencia óta eltelt időszak kiértékelése és a további feladatok megbeszélése céljából. Erre az összejövetelre került most sor Budapesten,_ hogy négy napos ülésén szamba vehessék az anyanyelvi mozgalom jelenlegi állását, megvitassuk az előttünk álló tennivalókat. LÓrincze Lajos, az Anyanyelvi Konferencia elnó'ke nyitotta meg a védnőkségi ulest, ismételten rámutatva arra, hogy csak úgy dolgozhatunk továbbra is kölcsönös bizalommal, eredményeken, ha azt keressük, ami összekapcsol bennünket, a hazai es a szülőföld határain kívül élő" magyarságot: a magyarságtudat, a magyar nyelv és kultúra értékeinek megőrzéséért való közös aggódásból fakadó felelősségvállalás. A védnőkségi ülés első napján kiegészítések hangoztak el a pedagógiai bizottság előzetes jelentéséhez, ismertetéseket hallhattunk a balatoni nyári táborokban és a sárospataki nyári kollégiumban folyo magyar nyelvi és magyarságismereti oktatásról, a debreceni pedagógus továbbképző tanfolyam munkájáról. A második nap az uj tankönyvsorozat tervének és mintafejezeteinek bemutatásával és az ahhoz kapcsolódó hozzászólásokkal kezdó'dott, mig a _ délutáni Órákban az egyetemi oktatók fórumának további tervei kerültek megbeszélésre. A következő napon Maróti Gyula egészítette ki a kulturális bizottság jelentését, ismertette az újabb terveket és javaslatokat, délután Imre Samu a Nyelvünk és Kultúránk szerkesztésének tapasztalatairól számolt be. A védnőkségi ülés negyedik napján Lörincze Lajos ismertette az V. Anyanyelvi Konferencia Összehívásával kapcsolatos javaslatokat és vitára bocsátotta az Anyanyelvi Konferencia ügyrendjét, amelyet igen sok felszólalás (elvégre még mindig jogász- nemzet vagyunk?), de igen kevés módosítás után a védnökség egyhangúlag elfogadott. A továbbiakban megállapítottuk, hogy az eredeti célokkal, de a megváltozott és állando'an változó körülményekhez igazodó állandó útkereséssel folytatjuk az anyanyelvi mozgalom munkáját, őrizzük, ápoljuk a magyarság közös értékeit a bennünket követő nemzedékek számára is. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége elnöke a Benczúr utcai székházban kötetlen beszélgetésre fogadta a Védnökség hazai és külföldi tagjait, s ezzel véget ért az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének 1983. évi ülésé, amelyről részvevőként elmondhatom, hogy rendkívül komoly és nyílt megbeszélések és viták sorozata volt. Bízva bízom abban, hogy ennek a személyes találkozónak es eszmecserének az eredményeiből már a két év múlva tervezett V. Anyanyelvi Konferencián fokunk számara hasznosítható tanulságokat vonhatunk majd le, mutathatunk be.
