Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-17 / 7. szám
6 amerikai magyar szó BOKOR PÉTER s (Budapest) A CSEND0RPUCCS Képzelt beszélgetés egy vezérkari ezredessel- Es ön? A páncélos hadtest létezptt egyáltalán? 11- Mi 1941. vegén kezdtük meg a páncélos seregtestek felállítását. Egyszerre két "1. hadosztály"-t hoztunk létre: egy harctérit és egy otthonit. A harctéri l. hadosztálynak voltam én a vezérkari fonV ke, 1942. folyamán. A doni összeomlás Után, 1943. tavaszán ennek a hadosztálynak a roncsai érkeztek haza. Ezeket nem olvasztottuk be más alakulatokba, hatem mint harcedzett kereteket elhelyezőik Aszód, Vác, Esztergom, Zsámbék, Páty, Tok területén, s lassan ismét feltöltöttük őket. De nehogy( a németek ezt a hadosztályt is kizavarják a frontra, nem is szerepelt az általunk bejelentett hadrendbe», így a németek nem is tudtak a hadosztály létezéséről. Márpedig az létező valóság volt. f- Es ha a nemetek beavatkoztak volna az ön Baky-ellenes akciójába? Ezzel számoltunk. De hát vállalni kellett a rizikót.- ( Vállalták volna a hadosztály katonái is? És főleg: a tisztjei? Ez irányban nem voltak kétségeim.- Másnap, julius 3-án Lázár altábornagy utján megkaptam a kormányzói parancsot, hogy készüljek fel a Baky-féle akció elhárítására. Egyesegyedül Beleznay István vezérkari őrnagynak mondtam el, hogy miről van szó; akkor a törzsem vezérkari osztályvezetője volt. (Beleznay István később részt vesz a Kiss János altábornagy vezette katonai ellenállási szervezkedésben. O is Tarcsay Vilmos lakásán kerül a nyilas SzámonkérŐ Szék kezére. 1944. novemberében. De kies felszabadul. Ismét katona. Majd a negyvenes évek legvégén Pálffy Györggyel együtt végzik ki.)- Mit tudott, ezredes ur, az ellenfélről?- Magam jártam végig azokat az elhelyezési körleteket, ahol a Baky-féle zászlóaljakat beszállásolták. Személyesen beszéltem velük. Néhány ilyen beszélgetés után már világos volt, hogy ezeknek a zászlóaljaknak a tiszti, és altiszti kerete igen hiányos. A legénység szinte kizárólag éretlen és katonailag éretlen és katonailag kiképzetten suhanc. Könnyű fegyverzettel, különösen géppisztollyal bőségesen fel voltak szerelve, de nehéz fegyverzetnek nyomat se láttam. Ezzel a felderítéssel kezdtem az előkészületet. Aztán 1944. julius 3-án késő délután a saját alakulataimat jártam végig. A harckocsiezred es a felderítő zászlóalj tisztjeit, a két parancsnokot: Baló Zoltán ezredest és Németh Imre alezredest, meg a beosztott tisztjeiket Esztergomba rendeltem, ott tájékoztattam őket arrólr hogy a Legfelsőbb Parancs megtagadóival szemben kell majd fellépnünk. Figyelmeztettem Őket, hogy a Honvéd Esküben megfogadtuk: Magyarország határait, függetlenségét és alkotmányát megvédjék minden ellenség ellen, bárki legyen is az. Elmondtam, hogy vannak, akik a megszállók segítségével akarják megbuktatni az alkotmányt, az államrendet, akik magyar állampolgárok százezreit akarják kiszolgáltatni egy idegen hatalom önkényének. A Honvéd Eskü és a katonabecsület azt követeli tőlünk, hogy akadályozzuk meg ezt az áruló becstelenséget! Ki követ engem a becsület utján? Mire a berendelt tisztek?-, Nem volt ott semmi fontolgatás, latol- gatas. Mellettem volt az egész tisztikar. alaíii h",em, °kt0.ber. 15-6 is óképpen rwhozott s egyértelmű ',,h v, 82 !gen-'', Válságban csak az állhat helyt, aki kepes ra, hogy a problémákat, dilemmákat a legvégső leegyszerüsi- tesben lássa - és láttassa.) Koszorús Ferenc Írásából: aZnöA ^jel kidolg°ztam és Írásban kiadtam a részletes intézkedésemet Budapest megrohanásara és lezárására. Az in- tezkedest azzal adtam ki, hogy az abban foglaltak végrehajtását egy általam Budapestről adandó ^ rádióparancsra kell megkezdeni. E rádióparancsom csupán egy jelszó ismétléséből áll. Az írásbeli intézke- desemet csupán a harckocsiezred és a felderítő zászlóalj parancsnokai kapták meg. Masnap reggel Budapesten intézkedtem az említett alakulatok élesló'szerrel és üzemanyaggal való feltöltéséről, és Lázár altábornagy utján jelentettem a kormányzó urnák, hogy a parancs teljesítésére kész vagyok." Éjszakai riadá Szentendre hires rózsakertészeinek egyike TÓvary Béla. 1944. nyarán százados, az 1. páncélos hadosztály parancsnokának segédtisztje. Részletek a vele készült interjúból:- Egyik éjjel a Dániel úti lakásomon csöngettek, futár jött, bizalmas parancscsal, hojry azonnal jelentkezzem Koszorús ezredesnél - tábori öltözetben. A parancsnokságon, Koszorúsnál ott volt több tiszt is, név szerint Tiszai Béla ezredesre emlékszem, még Beleznay István vezérkari őrnagyra. Ez úgy éjjel egy óra felé lehetett. Koszorús ezredes átnyújtott egy táskát, és körülbelül ezt mondta: "Százados űr, ebben a lepecsételt irattáskában egy parancs van." Ra is volt írva, hogy szigorúan bizalmas, tiszt tisztnek, parancsnok saját kezű felbontására, satöbbi. "Elviszi ezt a parancsot, két lövésszel megerősített katonai motorkerékpáron, és Esztergom-táborban átadja az 1. harckocsiezred parancsnokának. Aláíratja az átvételt. Megvárja a parancsnok intézkedését, aztán azonnal visszatér, és jelenti a parancs végrehajtását." Hát ez már elég szokatlan volt. így, éjnek idején, meg az egész... De aztán még hozzátette: "Felhívom a figyelmét százados urnák, hogy amennyiben útközben bárhol, bármilyen körülmények között, bárki megállítana, önök azonnal tüzet nyitnak." Lementem, már ott állt egy BMW motorkerékpár, két lövésszel. Azokat eligazítottam, én is géppisztolyt vettem magamhoz. Ha történetesen németek állítottak volna meg önöket?- ^A parancs úgy szólt, hogy bárki, bármilyen körülmények között! Azért emlékszem rá ilyen pontosan, mert ez olyan szokatlan parancs volt. Rágódtam is rajta: amig leértem az utcára, meg kellett valahogy emésztenem. folytatjuk Thursday, Feb. 17. 1983. Igen! A hitleri tömegmészárlásnak is az volt az egyik fő célja, hogy Hitler bűntársává tegye a németeket, sőt más európaiakat is. A Magyarország megszállására vonatkozó döntésben is fő szerepe volt annak, hogy mi nem csatlakoztunk a "végső megoldáshoz", az Endlosunghoz, tőlünk nem deportáltak, mint a legtöbb országból - mihozzánk inkább ide menekülhetett számos ország sokezer üldözöttje. Ha sokukat internáltak is, de éltek! És hiába- volt a nagyj antiszemita propaganda, amelyet sokan talán el is hittek, de végül is Hitler nem hitte el.- Nyomban a megszállás után már nem lehetett tenni a deportálás ellen? Ma már azt mondhatjuk: talán lehetett volna. Akkor a legtöbben azt hitték, hogy nem lehet. A németek ragaszkodtak hozza.- És 1944. julius elején?- Addigra jócskán megváltoztak az erőviszonyok.- Valóban. Junius 6-án lezajlott a normandiai partraszállás. A keleti arcvonal is minden eresztékében recsegett-ropogott: Kareliától a Fekete-tengerig egyik offen- ziva indult a másik után. A háború viszonylag közeli vége, Hitler biztos veresége már nem lehet hosszú idő kérdése. Kérem, amikor a kormányzó űrhoz sorra érkeztek az üzenetek, a táviratok a svéd királytól, a pápától, Svájctól, Roosevelttól -, elszánta magát a cselekvésre. Kategorikusán megtiltotta a deportálás folytatását.- Tény, ezredes ur, hogy a nemet követség fennmaradt irataiból tudjuk: a nemetek julius 10-e tájáig le akarták bonyolítani a "budapesti nagy akciót." És tény az is, hogy a kormányzó megtiltotta, leállította. Bakyék pedig szembefordultak a legfelsőbb paranccsal. Ez is tény. Es önmagában már ez is puccsot jelent. Fegyveres erővel akartak szembeszegülni a legfelsőbb paranccsal. Ha ez sikerül nekik, akkor bebizonyították: ők az erősebbek. Akkor a kormányzónak már csak az marad, hogy paríroz nekik. Vagy félreáll. Leköszön. Feltéve, hogy rosszabb nem történik vele. Vállalom Lázár Károly elpanaszolta, hogy a Baky-féle puccs elhárítására nincs kéznél más erő, csak a testörsége, amely nem elegendő. Más nincs, mert a németek minden honvédcsapatot kiküldtek a frontra. Nem sokat töprengtem - idő sem volt rá -, arra kértem Lázár altábornagyot, hogy sürgősen jelentse meg a kormányzó urnák, miszerint én erőszakkal is kikénysze- ritem a csendörzászlóaljak eltávolítását, ha erre parancsot kapok.- Jogilag ez... r- Képtelenség, természetesen. A páncélos hadtestparancsnokságnak semmi köze nem volt a karhatalmi ügyekhez. Az ilyenekben kizárólag a budapesti I. hadtest parancsnoka, Aggteleky Béla altábornagy volt illetékes. Aki azonban akkor legfeljebb a gyenge őrzászlóalj felett rendelkezhetett volna.
