Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-10 / 6. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 10. 1983. Nem újság ma már, hogy az ország acél­ipara válságban van. Ez azonban különbözik minden előző válságtól. A kapitalista rend­szerben a cikilikus válságok elkerülhetetle­nek. Eddig a válság általában néhány hóna­pig, vagy néhány évig tartott, amit felvál­tott az ipari fellendülés, mely többé-kevés- be helyreállította a tőkés országok egyen­súlyát. ' Ezúttal erre a fellendülésre itt, az Egye­sült Államokban nincs kilátás az acéliparban. Volt idő, amikor egy fejlett ipari ország vezető szerepét az jelezte, hogy mennyi acélt termel. A második világháborút köve­tő három évtizedben az összes tőkés orszá­gok között az USA termelte a legtöbb acélt. Ez alapjában, megváltozott. Az ábra mutatja az ország nagy acélvállalatainak ez évi tervezett termelését az 1975. évihez viszonyítva. A számok szerint az elmúlt nyolc evben az ország acéltermelése nem nőtt, hanem VISSZAFEJLŐDÖTT, nem tartott lépést a termelési módszer moder­nizálásával. Az európai országok: NSZK, Belgium, Luxemburg, valamint Taivan, Dél-Korea, modern acélműveket építettek, melyek képesek acéltermelésüket alacsonyabb áron piacra dobni, mint az USA acélművei. Ez hozta létre azt a helyzetet, hogy az ország acélipara képtelen kielégíteni az amerikai acélszükségletet. Az USA az egyetlen fejlett ipari ország, amely ebbe a helyzetbe került. Csak pár nappal ezelőtt tette közzé a Bethlehem Steel Vállalat, hogy lezárja Lackawanna, N.Y.-i üzemét, ahol hat ezer munkás válik munkanélkülivé. Több, mint 200.000 acélmunkás munkanélküli jelenleg. Hogyan jutott az acélipar ebbe a helyzet­be? ^ Egyik magyarázat a világgazdasági válság, az acélkereslet csökkenése, a pia­cért folyó harc kiéleződése. De nem ez a döntő. Az alap-ok a kapitalista rendszer alaptörvénye, mely szerint a töke oda folyik, ahonnan a legnagyobb hasznot várja. Az adott helyzetben az USA acéltermelése nem járt profittal. A US Steel 1981-ben 16.6 millió tonna acélterméket gyártott, 1982-ben azonban csak 10.3 milliót. 852 millió dollár veszteséggel zárta évi mérle­Raw steel capacity, in millions of net tons annually. Company_________________1975 1983 U.s, steel__________________42,21 33.64 Bethlehem 27.25 21.91 Jones & Laughlin 10.20 12.96 Republic v 13.30 12.30 National___________________13.10 11.00 Armco 10.03 9.94 Inland , 8.50 9.30 Wheeling-PIttsburgh 4.50 4.40 TOTAL 129.09 115.45 Source: Institute for Iron and Steel Studies gét. Szóval az acélgyártás nem kifizetődő. Ez késztette a US Steel vezetőit, hogy 6 milliárd dollárral bekebelezzék a Marathon Olajvállalatot, amely 1982-ben - a gazda­sági válság ellenére - 1.2 milliárd dollár hasznot könyvelt el. Társadalmi jelentősége e folyamatnak: a 200.000 munkanélküli acélmunkás kétség- beesetten néz a jövő elé. Azok, akik mér hosszú ideje nem dolgoznak, közsegélyből tengődnek, a többiek is ilyen jövő elé néz­nek. A US Steel részvényesei azonban kap­ják jutalékukat, őket nem érinti a gazdasági válság. Felix Rohatyn bankár feltette a kérdést: "Milyen jövő elé néznek ezek a munkanél­küliek? Ki tudjuk-e tanítani komputerek kezelésére az 50-60 éves acélmunkásokat?" A munkanélküliek munkába helyezése az egyik probléma. A másik, hogy a városok, mint pld. Lackwanna, N.Y. csődbe mennek, miután az acélmű, amely az adók 50%-át fizette, megszűnik ezt fizetni. David R. Roderick, a US Steel vállalat igazgatója ezt mondja: "Csak idő kérdése, hogy szemben találjuk magunkat egy 'Acél­termékeket Exportáló Országok Szerveze­tével' (OSEC)." Az ország közgazdászai az elkövetkező évre a nemetgazdaság 1-3 százalékos emel­kedéséről beszélnek. Ha jóslatuk be is válik, az nem oldja meg az acélipar válságát. L. L VESZÉLYBEN EGY SEATTLE-I BANK Nagy volt a sürgés-forgás az ország leg­nagyobb bankvállalatainak vezetői körében csütörtökön, január 20-án. Felhívás érke­zett hozzájuk a Washington állami Seattle- ben lévő Seafirst banktól: AZONNALI 1.5 milliárd dollár kölcsönre van szükségük. A HANGSÚLYT NEM A HATALMAS PÉNZÖSSZEGRE, HANEM AZ AZONNALI­RA helyezték. A Seafirst bank vezetői tudatták bankár társaikat: 800 millió dollárra rúg azoknak a kölcsönöknek az összege, amelyeknek visszafizetése kétes. A legtöbb banknál az ilyen kétes kölcsö­nök alaptőkéjük 3 százalékát képezik. A Seafirst bank 800 millió dolláros kétes kölcsöne a bank alaptőkéjének 11 százalé­ka. Ezen felül 170 millió dollár vesztesé­get szenvedtek, amikor a Penn Square bank csődbe ment._____________ A kölcsön folyósítása olyan sürgős volt, hogy a bankároknak nem volt idejük papír­ra vetni és meghatározni, milyen feltéte­lekkel adják a kölcsönt. Noha mindennapi esemény, hogy egy bank pár napra kölcsönt ad egy másik bank­nak, nagyon ritka eset, hogy ilyen hatal­mas Összegről legyen szó. A Seafirst bank az ország 26. legnagyobb bankja. Ha egy ilyen hatalmas bank csődbe menne, az alapjaban megrázná az egész bankrendszert. Nem meglepő tehát, hogy az ország legnagyobb bankjai, Citibank, Bankers Trust, Chase Manhattan, Manu- facturers-Trust, Morgan Guaranty, Cent­ral Illinois, First National of Chicago, Bank of America, Wells Fargo és Security Paci­fic lelkendezve siettek a Seafirst segítsé­gére. Ma a Seafirst bank van bajban. Melyik lesz bajban holnap? l. I. NEW YORK, N.Y. Az Egyesült Államok dolgozó népét sújtó válság harciasabb til­takozást, piketelést, úlösztrájkokat, _ soroy zatos utcai tüntetéseket tesz szükségessé - hangoztatta Gus Hall főtitkár, az Ameri­kai Kommunista Párt központi bizottságá­nak itt tartott konferenciáján. Különösen fontos a munkanélküliek szervezeteinek alakítása, mondta Hall. KORUNK PROBLÉMÁI Fajgyűlölet Veszélyben vannak a 60-as évek polgár­jogi egyenlőségi vívmányai, különösen a mai Reagan-kormányzat idején. Két hír­adás a N.Y.T. jan. 17-i számában: Dennis Dixon, közlekedési dolgozó, mun­kából jövet a Coney Island-i kocsiszínből, kocsijában két másik munkástársával, haza­felé tartott a Fort Green kerület felé Brook- lynban, múlt év junius 22-én, amikor Gra­vesend kerületben 15-20 fehér suhancból álló banda megtámadta őket, fajgyűlölő szidalmakat kiáltva. Kihurcolták a három fekete munkást a kocsiból és ütlegelni kezdték, majd egyiküket, William Turks-t halálra verték. Dixon, akit fejbe vertek egy üveggel, elmenekült, kit sarokkal odébb rendőrökre talált egy autóbalesetnél, akik rendőröket és mentökocsit kértek. Dixont az ottlévő mentökocsi a Coney Island kór­házba vitte, ahol összevarrták sebét, ben­ne az üvegszilánkkal. Dixon nem járt mun­kába több, mint három hónapig, fejsebe miatt. Mivel nem volt régi alkalmazott, nem volt fizetett betegállományban, csa­ládjával megtakarított pénzecskéjükből éltek. Most a 207. utcai kocsiszínben dolgo­zik, mint hegesztő, lakásától egy órai uta­zásra, mert kocsija rendőri zárlat alatt van, mint bűnjel. A rendőrségnek nem sike­rült többet, mint a banda négy tagját őri­zetbe venni. "Látom, hogy feketének lenni Amerikában nem tréfa. A rendőrséget hibáztatom, és a rendszert, amiért lehető­vé teszik, hogy ez a banda megmenekül­jön", mondja Dixon. Az igy elúszott meg­takarított pénzzel Dixon hegesztömühelyt akart nyitni. Két Legfelsőbb Törvényszéki biro, White bíró és Burger főbíró, megtagadtak a "60 Minutes" tévé program egy részének Dal- las-i bemutatását. A kérdéses rész hét vád alatt álló New Orleans-i rendőr ügyé­vel foglalkozik, akiket négy fekete polgár megölésével vádolnak. A rendőrök ügyvéd­jei kérelmezték a tilalmat, mert szerintük a tévé-adás ismerteti a Dallas-i lakosság­gal az ügyet, akik közül az elkövetkező tárgyaláson az esküdteket kell majd kivá­lasztani, tehát nem lesz elegendő számú polgár, aki nem tud az esetről. Ilyen okok­ból helyezték át az ügyet, egy hónappal ezelőtt, New Orleansból Dallasba. A CBS HÍRADÓ vitatja az ügyet, mint a szabad sajtó kérdését, melynek kötelessége a kö­zönséggel ismertetni fontos közügyeket. A vizsgálat alatt és tárgyalás előtt álló bűnügy lényege, hogy 1980. novemberében megölve találtak egy fehér rendőrt New Orleans, zömmel fekete, Algiers nevű ne­gyedében. Néhány nappal később rendőrök agyonlőttek négy feketét, utcai zűrzavar során. Állami és Szövetségi vádtanácsok nem voltak hajlandók rendőröket gyilkos­ság miatt vád alá helyezni, de vádat emel­tek hét rendőr ellen polgárjogok megsértése címén, amiért kihallgatott egyéneket fenye­gettek és testileg bántalmaztak. A "60 Minutes" részlet kihallgatott egyénekkel tartott interjúkat tartalmaz. Egyik elmond­ta, hogy a rendőrök ütlegelték és kínozták, - hogy kedvező tanúvallomást tegyen. A védő ügyvédek azt állítják, hogy nem lehet, majd elfogulatlan esküdtszéket találni ilyen körülmények között. Ez csak két eset a sok közül, amelyek mutatják, hogy a fekete polgárok egyen­jogúságának valósága, ennyi év után, még mindig távol van. V. O. MIT JELENT AZ ACÉLIPAR VÁLSÁGA?

Next

/
Thumbnails
Contents