Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-03 / 5. szám

AMERIKAI Ára 25 cent Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXV. No. 5. Thursday, Feb. 3. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 GYÁSZOS ÉVFORDULÓ AGY FAGY Fogyasztási kedvében volt Reagan elnök január 25-én a nemzet állapo­táról elmondott beszámolójában. Befagyasztotta a több milliónyi szövetségi alkalmazott bérét, fagyasz­totta hat hónapra a társadalmi biztosí­táson élő amerikai polgároknak a kor­mány becsületszaván nyugvó évekén- ti nyugdíjemelését. Fagyasztott szóval minden népjólé­ti kiadást. Csupán egy kiadást nem fagyasztott: a hadikiadásokat, ame­lyek állítólagos "megtakarítások" elle­nére közel 50 billió dollárral fognak emelkedni a jövő pénzügyi év folyamán. t De fagyasztotta az elnök Amerika es a világ minden más békeszeretö népének reményeit a gazdasági válság emberséges intézkedésekkel való le­küzdésében és az egyre fokozódó fegy­verkezés csökkentésében. Hogyan lehet megmagyarázni azt, hogy az elnök, akinek Lincoln értelme­zése szerint, a nép által lévén megvá­lasztva, a nép érdekében kellene csele­kednie, az amerikai nép szenvedése ellenére növeli azok gazdasági okait. Arra kell gondolnunk, hogy e fogyasz­tási politika mögött "agy fagy" f vagy éppenséggel "szív fagy" van. Reagan és az 6 legfőbb tanácsadói­nak agya a 19. század, a "laissez faire" gazdasági elmélet századának gondo­latvilágát tükrözi yissza. Nyilván nem képesek megérteni az utóbbi három- negyed évszázad politikai, gazdasági, technológiai fejleményeinek jelentő­ségét, amely lehetetlenné teszi a 19., vagy éppenséggel a 18. századbeli kormányzati, gazdaságpolitikai elvek alkalmazását. ----- -— --------— A kormány feladata, véleményezi a NATION (feb.5.), a válság megoldása, a gazdasági fejlődés előmozdítása volna. De Reagan programja csak mélyíti az általa öröklött katasztró­fát. Kongresszusi beszéde azt bizo­nyítja, hogy a nagy játszmát már el is vesztetté: Apokalipszis — mindenképpen A Pershing 2. rakéták elhelyezésé­nek terve Nyucjat-Európában fokozza azok aggodalmat, akik a rajtaütés (first strike) tervét sejtik mögötte. Önmagukat és népüket áltatják az ilyenek és - ami sokkal tragikusabb - a nemzet sírját ássák. Wasserman és Solomon, nukleáris problémákkal foglalkozó két tudós megállapítása szerint, ha az USA atomtámadást intézne a Szovjetunió ellen, az az USA pusztulásával járna, még akkor is, ha a Szovjetunió nem válaszolna egyetlen atombombával sem! A robba­nások elpusztítanák a földet körülvevő ózonréteget, a föld hőmérséklete hir­telen lehűlne, uj jégkorszak következ­ne be. Az anyák nem szülhetnének, vagy ha szülnének, akkor csak idétlen teremtményeket. Minden bomba, amit rájuk dobnánk, bombát jelentene Önma­gunkra is. Az ország független teherautótulaj­donosai sztrájkba léptek. Követelik a benzinre kivetett gallononként 5 centes adó visszavonását, az úthaszná­lati adó csökkentését. Január 30-án volt ötven éve, hogy a német nemzeti szocialista párt hatalomra került. Ennek következménye lett a történelem legszörnyűbb katasztrófája. Többen meg­írják, miképpen történhetett ez, magya­rázzák a szinte hihetetlent, de nem adnak rá kielégítő választ. Én sem adhatok itt. Sok ok közrejátszott: a világ - különösen Németország gazdasági válsága, az ország politikai zűrzavara, megoldatlan külpoliti­kai problémák, a nagyhatalmak és a töke ellenszenve a szocialisták, gyűlölete a kommunisták, kivált a Szovjetunió ellen, amiért a fasiszta veszélyt felidézték a (képzelt) bolsevik veszéllyel szemben. De -> bár a nemzetközi, globális okok indokolták- a német ballépést alapjában- a közvetlen főok az volt, hogy a nagy német szocialista párt nem védte kellő erővel a demokráciát és a szabadságot. Magának e gyengeségnek is több oka volt, amiket vissza lehet vezetni a császárság koráig. A XIX. század európai szocialista párt­jaiban erős forradalmi szellem élt, de ez kivált Észak- és Nyugat-Európában fokoza­tosan csökkent. Németországban a szociál­politika a munkásság több követelését megvalósitotta, a szakszervezetek ereje, az ipar fejlődése a dolgozók életnívóját emelte, a munkásság pártja résztvett a politikai-alkotmanyos életben, igy több­ségük elfogadta a revizionizmus program­ját, amely csak a helyzet lépésenkénti javítására törekedett. így 1914-ben a német - és más európai munkáspártok nem küzdöttek a háború kitörése ellen, hanem elhagyták' az inter­nacionalizmus elvét, csatlakoztak a sovi­niszta-militaristákhoz. A háború szörnyűsége ugyan kijózanítot­ta őket, és várni lehetett, hogy a németek és más országok - reakciós uralmat felváltja a haladó pártok demokrata rend­szere; a császár s a többi német uralkodó lemondott, a legerősebb - a szocialista- párt adta az ország elnökét, vezetett a kormányban s a parlamentben. De a Párt erősebben küzdött a baloldali forradalmi elemek, mint a reakciós, ellenforradalmi csoportok ellen. Azok letörésére igénybe vette a császári Németország fenntartó erejének, a hadseregnek legvadabb különit- ményeit. így a német szocialisták már kezdetben nem számolták fel a német reakció és imperializmus erőit, aminek folytán a párt baloldalibb tagjai kiléptek és független csoportot alkottak. A szakadás gyengítet­te a mozgalmat, még inkább, hogy a szocia­lista és a kommunista pártok sokszor heve­sebben támadták egymást, mint a fasisztá­kat és konzervatívokat. Az 1929-ben kitört világgazdasági válság nemcsak e pártokat, de az egész német munkásosztályt is végtelenül meggyengí­tette, egységes fellépésre képtelenné tet­te, amikor a jobboldal - a gyárosoktól, tábornokoktól a nácikig - összefogott a baloldal ellen. Végül, amikor Hitler a tőkések támogatásával végső rohamot indított a demokratikus birodalom ellen, a Párt a döntő percben feladta a harcot. A nácizmus leverese után a győztes angol­szász hatalmak újból a konzervatívokat segítették uralomra, anélkül, hogy a ná­cik - kiket ők a legmegbízhatóbb anti­kom munistáknak tekintették - befolyá­sát teljesen kiküszöbölték volna. A szocia­lista párt és szakszervezetek ugyan meg­erősödtek, de érdeklődésüket lekötötte az újjáépítés s a munkásság gazdasági hely­zetének javítása... a "gazdasági csoda" minden más szempontot háttérbe szorí­tott. így szocialista külpolitikáról sem le­hetett beszélni, még ma sem, amikor már a német munkanélküliség is rohamosan nő és az US külpolitika által diktált kato­nai terhek leszállítják az életszínvonalat es Reagan politikája a katasztrófa felhőjét vonja Európa fölé. A kormányból kibukott volt szocialista kancellár ugyan ma tilta­kozik az ellen, hogy Németország az USA szovjetellenes támadó-mezőnye legyen az USSR ellen, de pár év előtt még ő volt a szószólója a NATO tulfegyverkezésének a Szovjetunió ellen. S ha ebben a döntő problémában a szocialisták nem szállnak szembe a háborús fenyegetéssel, a béke s a szabadság védőiként a világ semmi­lyen részében nem szerepelhetnek. f , Es ha Közép-Európa fohatalmanak szo­cialista pártja elfelejti, mi a kötelessége, nem csodálható, hogy a szomszédos, másik nagyhatalom szocialista vezére sem áll ki a világbékéért, hanem mint Mitterrand, a francia elnök bonni beszédében éppen a német választások előtt hátbatámadja a ma már a békéért szót emelő német testvérét és síkra száll Reagan és az uj német konzervatív kancellár, Kohl mel­lett a NATO tulfegyverzése és az USSR- nak még vadabb fenyegetése mellett. Foglalkoznom kellene itt még az izra­eli szocialista párttal, amely a paleszti- naiak elnyomását 30 éven át ugyanúgy folytatta, mint ma Begin; az olasz part­tal, amely a Pápa-elleni merényletért a bulgárokat, sót Andropovot próbálja fele­lőssé tenni, a portugál párttal, amely a hatalom érdekében a nép ellenségeivel szövetkezett: és sajnos, meg kell állapí­tanom, Hogy az a nemzetközi szocialista mozgalom, amely a napi politika múló érdekei kedveert elhanyagolta elvi-eszmei programját, feladatát a világbéke s a ha­ladás érdekében, hivatását többé nem tel­jesítheti. Máthé Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents