Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-27 / 4. szám

Thursday, Jan. 27. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Gazda József &idékf, 5. A torokfájásról A leggyakoribb panaszok egyike a torok­fájás. A torok, a garat, a légzőszervek legfel­sőbb, legszabadabb, legközvetlenebb része - szinte a légzőszervek kapuja. A nyitott szájon át beszivott levegő és a vele együtt bejutó kórokozók jófor­mán minden akadály nélkül bejutnak a torokba és megtelepednek a garat nyálka­hártyáján, a torok képletein. A hurutos betegségek nagy része ezért kezdődik a torokban, a mandulán. A bejutott kórokozók megtelepedését két körülmény segíti elő: 1. Az emberek igen sokszor - különösen sietés és beszéd közben - szájon át szívják be a hideg levegőt, holott sokkal helyesebb volna orron át lélegezni. Az orrjáratokon áthaladó levegő felmelegszik, és a baktéri­umok nagy része fennmarad az orrkagyló nyálkahártyáján és csillószörein. Tehát az orron át lényegesen tisztább, melegebb levegő jut a légcsőbe, mint szájon át. 2. Valami olyan elváltozás van az orrban, mely az orrlégzést megakadályozza és szájlégzésre kényszeríti a beteget. Ez lehet: orrsövényferdülés, az orrnyálkahár­tya polipusa, ami az orr légjáratait szükitö, elhúzódó gyulladást okoz. A rossz szokásból vagy idült betegseg miatt szájlégzéshez szokott egyén nem­csak nappal lélegzik nyitott szájjal, hanem éjszaka is. Az orrjáratok melegítő és párá­sító hatása ilyenkor elmarad, a szájba, torokba, garatba száraz, hideg levegő jut, ami lehűti, kiszárítja a torok nyálkahár­tyáját és igy valósággal előkészíti a talajt a baktériumok számára. Ezért faj olyan gyakran az orrán át lélegezni nem tudó gyermek vagy felnőtt torka. Sok olyan betegséget ismerünk, ame­lyik torokfájással kezdődik, vagy torokfá­jás kíséretében egyszerű garathurut formá­jában zajlik le. Pl. a náthák, influenzák jó részében gyulladt, vörös a torok, és nyelési fájdalmakról panaszkodik a beteg. A skarlát (vÖrheny) is torokfájással kezdőd­het, akárcsak az agyhártyagyulladás vagy a járványos gyermekbénulás. Vannak olyan betegségek is, amelyekben a torokgyulladás a fő tünet, és az összes elváltozások a torokban zajlanak le, illet­ve a többi szervek betegsége esetleg csak későbbi szövődmény során kapcsolódhat hozzá. Közöttük leggyakoribb a mandula­gyulladás, amely a mandulák megnagyob­bodásával és megvórösödésével jár. Ha a mandulák mélyedéseiben sárgásfehér gennygócokat látunk, tüszos mandulagyul- ladásről beszélünk. Néha a mandulák kör­nyékén gennyes tályog keletkezik, ha ez nem fakad ki, vagy nem nyitják fel, súlyos légzési zavarokhoz vezethet. h A mandulagyulladás, illetve minden garat­úri heveny, lázas, fertőző betegség magá­ban hordja az izületi, a szív- vagy vesegyul­ladás lehetőségét. Nem maga a kórokozó felelős a felsorolt szervek megbetegedésé­ért, hanem a kórokozó - mégpedig a strep­tococcus baktérium - áltál a szervezetben létrehozott túlérzékenység (allergia). Ezért is indokolt minden heveny, lázas garatüri gyulladást komolyan venni es orvosi keze­lést igénybe venni. A torokfájással kapcsolatban kétféle tanácsot adhat az orvos: Kaptam dédnagyapámtól vagy 14-15 ár helyet, arra építettünk, aztán itt voltak a szántóföldek, úgy szedegettük Össze mind, darabonkint. Szerettem az állatokat. Me ugye lóval jártam, ökörrel jártam, s szerettem őket. Met biza ha szép állattal járt, akkor a szolgát dicsérték. Ha pediglen rossz állat­tal járt, akkor ócsárolták. És igy a cseléd inkább lopott, lopott amit lehetett, pityó­kát, gabonát, répát, tököt, hogy az állat amikor kiment az útra - legyen jő, szép, ne szégyenkezzék. Állandóan kérdez­tek: "Mit ad azoknak a lovaknak enni?" S akkor arról tudták, hogy az tökéletes, valóságos cseléd, met az állatot szereti, így es érdeklődtek örökké a cselédek után, esztendőn keresztül szemmel tartották, hogy ki milyen állattal jár, akkor örökké hívták: "Na gyere hozzám, én többet adok." • Mint ahogy mennek innen a fecskék más vidékre, voltak, akik még Fiúméba is elmen­tek kőműves munkát végezni, akkor szer­vezték meg a télirevalöt, a ruhát, a pénzt. 9 A régi ember ha feltámadna, s meglátná, mi van a szobákba, hát egyenesen meghal­na. Gyermekkoromba üstbe főzték az ételt a nagyanyámék, kantáros fazékban, s úgy hordtuk a tejet be gyalog a városba. • Kezdtek az emberek, ahogy mondják, karó fogni. Cifra házakat csináltak, átöl­töztek, oszt elveszítették a harisnyát. Akkor vették azt a fajta szövetet, s osztán ilyen priccsesen kiszabták. Na osztán most, amióta kollektiv van, hát olyan ember is van, aki megesküdne, hogy az a főd nem vót az övé. Bekerült a gyárba, a műhelyek­be Kolozsvárra. A fiatalok mesterséget tanoltak, vasesztergályos, géplakatos, parkettozó, isten tudja, autószerelő, min­den. Úgyhogy jól keresnek. Keresnek két­ezer lejt havonta. Az asszonyok be a do­hánygyárba, be a bőrgyárba, be a mosögyár- ba, be a pékségbe, hová. Mind úgy el vannak helyezkedve. « De mit szeretnék én? Ha én huszeszten- dó's lehetnék, uram! Haha! Kacagnék a világnak! Mindenkinek a sorkámmal integet­nék! • Ami be van kerítve, az a mi jószágunk. A mi telkünkön vót egy ház, a nagyanyámé, a háta megett vót a disznyópajtája, akkor ott vót a csűr, a szénatartó, teljesen koc­ka alakba vótak az épületek, s az udvar közepibe vót a kút. 1. Szokjuk meg az orrlégzést, védekez­zünk a cseppfertőzés ellen. 2. Ha valaki torokfájásról panaszkodik és lázas, fektessük ágyba, és hívjunk orvost. A torokfájós beteget különítsük el, és még a láz megszűnése után is legalább 48 óráig tartsuk ágyban, hogy a szövődményeket elkerüljük. Biztosítsuk a levegő nedvességtartalmát - különösen a gáz- és távfűtéses lakások­ban. Ezt a különböző párologtató módsze­rek alkalmazásával érhetjük el. A kisgyermekek száját, orrát ne kössük be, mert a néhány percen belül nyirkossá váló sálon-kendön keresztül beszivott leve­gő hidegebb lesz, mint a légköri levegő (a párolgás hőt von el). Az orr- és állhegy megfagyásanak veszélyéről nem is beszélve. A mű hazunk pont az utcasarkon van, ahogy jő be az utca, s tér el, ott van építve a mi életünk. A csűr szembe van a házzal. S aztán ^ van egy sütő, gabonás, kemence, pajta, szénatartó, s a kút... » A kapu bizony csak deszkából volt, csere­fa kapulábakkal, faragás nem volt rajta. Akkor még nem faragtak. Egyszerűen desz- káztak. Akkoriba még lécezett kapuk se vótak. A ház es megjárt, ugyebár, met kettős volt a ház, s kamra. • Meg azzal dicsekedtek a régi öregek, hogy nekem ennyi láb kertem van, nekem annyi láb. Fonott vesszőből csináltak, karó­ra reáfontak jo gyertyánfa-, gyürűfavesz- szóbol, és sátort tettek a tetejire, hogy ne rothadjon el. Tartott huszonöt-harminc évet. • Tettek karókat, s azokat befonták. Mikor megvót tiz méter, akkor tették a másik tiz métert. Mind vesszővel befonták, s * i I akkor tettek a szalmát a tetejire. A hazak meg szalmafedelesek, istálló, szénaszin, minden szalmával befedve. Kötettek zsú­pot, szalmából egy vastag köteget, s azt mind rakták egyik a másik mellé. Megkezd­ték a tetejinél, s amikor egy sor be vót rakva, akkor tették a másikat. Mind úgy aládugták, hogy a viz ne folyjon bele. A viz lement, bele semmi nem ment. Ami­kor vájegy zsúp elromlott, húzták ki, s kötettek újból. így ment az, amig felcsepe­redtek, meggazdagodtak, hogy inkább osz­tán jutottak téglához s mindenhez. Soknak fából, vesszővel befonva, agyaggal beverve, mikor megszáradt, lemeszelték; igy készül­tek a házak. Kicsikék vótak, nem olyan magasak, de azért benne meg lehetett élni. S jó melegek vótak azok az agyaggal bevert falak. A házakba nem vót, mint most van, eféle bútor. Hanem cöveket vertek, reá deszkát, az vót asztalnak, me­gint cöveket, deszkát rája, s ez vót a bútor. 9 A kapuk is úgy voltak, hogy fontak egy- egy jó darab kaput, vesszőből megfonták, szépen, ügyesen kereken lefogták megint azzal a vesszővel, s felállították kapunak meg ajtónak. Akkoriba nem vót deszka, s kaput is, utcaajtót is igy csinálták. Ősz- tan meg vótak a disznóólak, azokat megint vesszőből csinálták, kerek ólakat, s azokat megint befedték szalmával. Osztán vót megint egy-egy tyúkketrec csinálva, me­gint csak fonásból. Annak is csináltak ajtót vesszőből, oda megint tettek kis karócská­kat, s( oda mentek fel a tyúkok. Akinek nem vót olyan ketrece, vitték fel a hiúba is a majorságot, tettek fel, hogy nehogy elvigye a róka. Folytatjuk KÜLDJÜK AJÁNDÉKUNKAT TOVÁBBRA IS IKKÄ-VAL Az IKK A amerikai főképviselete értesíti ügyfeleit, hogy forduljanak hozzá továbbra is bizalommal. Vámmentes küldemények, műszaki cikkek, kocsik, csemegecsomagok, televíziók, tűzhelyek, háztartási gépek stb. kaphatók ismét az IKKÁ-nál. Penzkiildést is intézünk. SOBEL Overseas Corp., 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028. Telefon: (212) 535-6490

Next

/
Thumbnails
Contents