Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-27 / 4. szám

Thursday, Jan. 27. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Máthé Rezső: A HIPOKRIZIS EVE A WALLENBERG ÜGYRŐL Harvey Rosenfeld professzor, a Zsidó Frontharcosok, Deportáltak és Náci Áldo­zatok hivatalos lapja, "Martyrdom and Resistance" szerkesztője könyvet irt Raoul Wallenbergről a "Mentés Angyala" címmel. A könyvet a Prometheus Könyvkiadó adta ki, ára $19.95. Olyan adatokat tár fel az iró, amelyekre ritkán hivatkoznak az eddig megjelent kiadványokban. Megtudjuk a könyvből - többek kozott -, hogy Wallenbergnek nagy segítségére volt a magyarországi zsidók mentésében Angelo Rótta pápai nuncius, a későbbi XXIII. János pápa, akinek viszont Báránsz- ki Tibor volt a segítőtársa. Báránszki jelen­leg az USA-ban fel. Az izraeli Yad Hasem szervezet az "Igazságos Keresztény" rend­jelet adományozta neki nemes munkájáért. A könyvről a Churchman c. folyóiratban szemlét iró Charles R. Allen hozzáteszi ehhez, hogy a nuncius nemes tette nem változtat az alapvető tényen, hogy a kato­likus egyház XII. Pius idején keveset segí­tett a náci áldozatok mentésében. Egy másik érdekes tényre dérit fényt Prof. Rosenfeld és ez a Wallenberg család különös kapcsolata a náci SD-vel (Sicherheits­dienst - a nácik külön kive'gzö osztaga), Allen Dullessel és az OSS-el a háború vég­napjaiban. Azoknak, akik a Wallenberg-ügy minden részletével tisztában akarnak lenni, érde­mes a könyvet megszerezni és elolvasni.. A Pravda a munkafegyelemről Az SZKP KB múlt év novemberében megtartott plénuma óta eltelt időben a munkahelyi, s a tágabb értelemben vett termelési fegyelem problémai országos vita tárgyává váltak a Szovjetunióban. Szinte naponta foglalkozik velük a sajtó, s gyakran tartanak üzemi, vagy magasabb szintű tanácskozásokat a munkafegyelem megszilárdításáról. E tanácskozások tanulságait elemezte vezercikkileg a Pravda is, megállapítva, hogy a szovjet emberek világosan értik és maradéktalanul elfogadják a párt irány­vonalát, amely erősödő harcot hirdet a lelkiismeretlen, hanyag munkavégzés min­den megnyilvánulása ellen. Am ahhoz, hogy a munkafegyelem meg­szilárduljon, nem elegendő csupán a szigo­rú számonkérés, a lelkiismeretlen munkát végzőkkel szemben alkalmazott szankci­ók - mutat rá a Pravda. - A Szovjet­unió allami tervbizottságának, a minisz­tériumoknak, országos hatáskörű szervek­nek, a köztársasági minisztertanácsoknak a korábbinál többet kell tenniük a fegyel­mezett, folyamatos munkavégzéshez el­engedhetetlen szervezeti és közgazdasá­gi feltételek megteremtéséért. A Pravda cikke kitér arra is, hogy a mun­kafegyelem javításához szükség van a jelen­legi gazdálkodási módszerek megváltozta­tására. A vállalatok tevékenységét első­sorban a munka minősegét jelző mutatok alapján kell megítélni. NEW YORK, N.Y. Koch polgármester java­solja a közoktatási költségvetés csökkenté­sét, ami többek között lehetetlenné tenné ■ 60.000 iskolásgyermek részére, hogy díj­mentesen mehessenek iskolába. LONDON. 29.000 vizszolgálati munkás sztrájkba lépett 1596-os munkabéremelé­sért. A kormány által javasolt 7 és fél százalékos emelest elvetették. A múlt év kronológiái igen kevés jót, de rengeteg bajt és rémséget sorolnak fel. Gazdasági válságot, nagy munkanél­küliséget, még mindig erős inflációt, agyon- adósodott államokat, deficiteket, hatalmas vállalatok bukását. Még több rosszat a politikában: szűnni nem akaró háborúkat, erőszakot gyengébb szomszédok és nyelvi­vallási, u.n. faji kisebbségek ellen, belhar- cokat, melyekben a terror-kormányok fegy­veresei ezerszámra gyilkolják az elnyomás, kizsákmányolás ellen küzdő népüket.. S a legrosszabb, legominózusabb: elmebeteg fegyverkezés vonja el a fedezetet a sok száz millió éhező táplálásától és vetíti elénk a világ végét. Az olvasók többnyire emlékeznek a múlt ev fontosabb eseményeire és fejleményei­re, de aligha értik, mi okozta azokat, sőt nem igen tudják ellenőrizni, igazak- e a hirek és ezeknél fontosabbakat nem hall­gatnak-e el? S a legkevésbé erkölcsileg megítélni, amit hallanak, olvasnak, a sajtó és rádió befolyása alatt. Most, amikor a hírközlés és a vélemény­alkotás eszközei felsorolják és értékelik a múlt evet, itt volna az ideje a felvilágo­sításnak, magyarázatnak. De nagyon kevés, amit a közönség e térén kap. Az ezernyi újság közül egy-kettÓ megengedheti magá­nak tárgyilagosan kifejteni a tényeket es a kérdéseket. Túlnyomó többségük és a rádió, TV, csak a tulajdonosok s az ural­kodó rendszer nézetét közük. Nem tagad­ható, hogy a szocialista államokban a kor­mány, a párt rendelkezik a hírközlés és magyarázat alanyaival. De például a ma­gyar sajtó bőven közli a másik oldal véle­ményét és már mind több szabadságot hagy a belső kritikának is. A világpolitika veszélyei sok tekintet­ben a külföldi anyag egyoldalú, elfogult előadásából keletkeznek. Néhány példával illusztrálom az itt írtakat. Lengyelország vezetése az elmúlt időszakban sok hibát követett el és sokat mulasztott. Mivel a nép véleménye nem alakulhatott ki sza­badon és ami kialakult, azt a vezetők nem vették tekintetbe, kifejlődött ott az adott törvényeket tekintetbe nem vevő ellenzéki mozgalom, amely ellenséges erők befolyá­sa alatt az ország függetlenségét és gazda­Pekingbol jelenti az MTI: A Szovjetunió­val és az Egyesült Államokkal alakítandó államközi kapcsolatait Kina "a hegemoniz- mus elleni harccal köti össze és annak szemszögéből vizsgálja." Ezt szögezte le legújabb számában az egyik legtekinté­lyesebb kínai külpolitikai folyóirat, a "Nem­zetközi Kérdések Vizsgálata." Az 1982-es év átfogó értékelését tartal­mazó kínai írás megállapítja, hogy Kina mindig komolyan remélte kapcsolatainak javulását a Szovjetunióval. A szovjet veze­tők, írja a kínai külpolitikai kiadvány, az elmúlt évben ismételten kifejezték a kinai- szovjet kapcsolatok javítására irányuló óhajukat és felujultak a konzultációk a két ország külügyminiszterei között. A továbbiakban viszont a kínai cikk elismétli, hogy valódi javulás a két ország viszonyá­ban csak akkor következik be, ha a Szovjet­unió "konkrét lépéseket tesz hegemonista magatartásának megváltoztatásara" és "megszabadítja Kinát a szovjet fenyege­téstől." ( ( ' A kínai külpolitikai értékelés az Egye­sági életét fenyegette, sőt külső beavatko­zást is előidézhetett. A rosszul vizsgázott politikusoktól szabadult kormány igyekezett a hibákat kiküszöbölni és a szükséges refor­mokat bevezetni, de az azonnali hatalomra törő ellenzéki mozgalom - amely csak állította, de nem bizonyította, hogy mögöt­te állt a többség - rögtöni hatalomra tört és munka-anarchiat teremtve, csaknem végveszélybe döntötte az országot. Sajná­latos, hogy ennek leküzdésére az uj vezető körók egy éven át katonai uralomhoz voltak kénytelenek fordulni. Ez azonban nem hasonlitott az ázsiai, afrikai, latinamerikai kegyetlen, véres diktatúrákhoz. Emberál­dozat nélkül tartotta fenn a fegyelmet es egy év múltán, múlt decemberben ezt megszüntette. Mégis, a Nyugat - amely tűrte szerte a világon több tucatnyi ször­nyű diktatúra grasszálását, sokat segített is közülük -, példátlan dühvei csakis Len­gyelországot támadta, büntető rendelkezé­seket hozott gazdasága ellen, sőt az USA - amely 15 éven át pusztította háborújával Indokinat - a Szovjetuniót is "megbüntet­te." Ez a propaganda sok helyütt lengyel-elle­nes tüntetésekre vezetett, mig tízezrek legyilkolása más országokban a közvéle­ményt nem erdekelte. Hivatkozhatunk a Szovjetunió afganisz­táni beavatkozására is. Hogy ez jó politi­ka-e, nem tudhatjuk. Csak azt, hogy a vele határos Afganisztánban Pakisztán, Kina és az USA erős szovjetellenes nyo­mást fejtett ki, főképpen azután, hogy Irán megszűnt az USA szovjetellenes tá­maszpontja lenni. A szovjet szerepet Afga­nisztánban a nemzetközi jog példátlan megsértésének mondták, kivált az USA, amely a tőle 10.000 km-re fekvő Vietnámot háborújával elpusztította. Mindezeket és még sok hasonló, fontos külpolitikai problémát kellett volna - és még kellene a világsajtónak és a távközlés­nek (a könyveknek is) az igazságnak megfe­lelően előadni az uj évben, ugyanúgy, mint a gazdasági válság valódi okait is. De a nagyközönség nyilván ezután is hiába vár minderre és marad - mint eddig - a félre­vezetés és az elhallgatás áldozata, kivéve azokat, akik haladószellemü lapokat, mint magyar téren, a Magyar Szót olvassák. sült Államokkal kapcsolatban azt írja, hogy Kina "harcol a kinai-amerikai kapcso­latban megnyilvánuló washingtoni hegemo- nista magatartás ellen." Az amerikai kor­mányzat, írja a folyóirat, egyfelől fejlesz­teni kívánja viszonyát Kínával, másfelől megerősítette a Tajvan-törvény érvényét és folytatja fegyverszállításait Tajvannak. Kina reméli, hogy a kinai-amerikai kapcso­latok zökkenőmentesen fejlődhetnek, de nem tűrheti, hogy az Egyesült Államok megsértse szuverenitását és beavatkozzon belügyeibe. Newyarki ■■*y«r ktatts TIBOR’S MEAT SPE (FORMERLY MERTL PORK STORE) 150t S«c*r4 Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák kcrtott Tel: RH-4-8297 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK Kína külkapcsolatairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents