Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-27 / 4. szám

A KANADAI PÜSPÖKÖK Csatlakozva Egyesült Allamok-beli | kollégáik bátor kiállásához a nukleá- ; ris háború eszközei és tervei elitélésé- | ben, de sokkal magasabb, politikai szintre emelve küzdelmüket, Kanada római katolikus püspökei kisebbszeru politikai földrengést idéztek elő nagy északi szomszédunk földjén, melynek I rezgéseit megérezték a -washingtoni ; Fehér Házban, de még a Pentagonban i is. Ez áll többek között a kanadai Kato- : likus Püspöki Társadalomügyi Bizott- j ság most kiadott nyilatkozatában: "Amikor nagyobb fontosságot tulaj­donítunk a haszon és a gépek felhalmo- ! zásának, mint a népnek, amely a terme- i lő munkát végzi, mély sérelem esik a munka méltóságán. "A fegyverkezés előmozdítását célzó töke és technológia halmozása csak súlyosbítja a gazdasági válságot, ahe­lyett, hogy enyhítene azon... "Ha alapvetően fejleszteni akarjuk közgazdaságunkat, akkor elsőbbséget kell adni a jelenlegi pangás igazi áldo- j zatainak, a munkanélkülieknek, a segé­lyen lévő szegényeknek, a dolgozó szegényeknek, a kis farmereknek, bizonyos gyári munkásoknak, es kis üzletembereknek. "A munkanélküliség felszámolását kell a kormánynak legelső teendőként kezelnie." "A jelenlegi válság - folytatja a j püspöki nyilatkozat - a kapitalizmus j nemzetközi rendszerének sokkal súlyo­sabb válságára mutat. A nagytőkének | és a nagyiparnak könnyű egyik ország­ból a ' másikba áthelyezni működési területét, kihasználva az olcsóbb mun- ; kaerőt, csekélyebb adót, kevesebb környezetvédelmi megszorítást, me­lyet mindenütt igémek nekik. Ezeken i felül a komputerek és robotgépek még ezekben az országokban is egyre jobban csökkentik a szükséges munka­erőt. "A fejlettebb országok kormányai, csakhogy odacsábítsák a pénzes befek­tetőket, kemény intézkedéseket hoz­nak, hogy leszorítsák a munkabéreket | és csökkentsék az adókat (amelyeket ; azután saját népük vállára helyeznek • át). | "Kanadában - hangsúlyozták a \ püspökök - a Trudeau-kormány szin­tén hasonló módszereket használ: csökkenti a béreket, csökkenti a népjó­léti kiadásokat ahelyett, hogy a profi­tot és az árakat helyezné szigorú kor­látok alá." Mint várható volt, a püspökök nyilat- I kozata megrökönyödést váltott ki ] a kanadai társadalom minden rétegé­it ben. Carter bíboros, Kanada herceg- i prímása, sajtókonferencián jelentette ki, hogy fenntartásai vannak a nyilat­kozattal kapcsolatban. Viszont De Roo, brit-columbiai püspök, a bizott­ság elnöke, kijelentette, hogy a nyilat­kozat elkészítésében kikérték 121 kanadai püspök véleményét. Trudeau miniszterelnök viccesen úgy nyilatko­zott, hogy "a macska behatolt a ga­lambdúcba." - "Csak hadd marakodja­nak" - véleményezte a kanadai kor­mányéinak. Ami persze nem komoly válasz a püspökök igen komoly nyilat­kozatára. AMERIKAI Ara 25 cent 9 _______ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXV, No. 4. Thursday, Tan. 27. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 SORSDÖNTŐ TÁRGYALÁSOK E hét végén újra megkezdődnek a tárgyalások Genfben \ az. USA és az USSR megbízottai között 1 az atomfegyverkezés korlátozása ügyében. Eddig a tárgyalások meddőnek bizonyul­tak, miután az USA küldöttei makacsul ragaszkodtak eredeti javaslatukhoz: a Szov­jetunió vonja vissza és semmisítse meg minden, az európai térségben elhelyezett középtávolságu rakétáját. Csupán ez esetben hajlandó az USA lemondani a Pershing 2 és a robotrakéták felállításáról. Ahogy Reaganék látják a leszerelés kérdését. Ez a rajz a Manchester Guardian angol politikai hetilap január 23—í számában jelent meg. Semmi sem ad tisztább képet Reagan elnök ezen álláspontjának tarthatatlansá­gáról, mint Strauss, a német Keresztény- Szocialista Párt jobbszárnya vezetőjének nyilatkozata, melyben "elérhetetlennek és a józan észnek ellentmondódnak minő­síti a washingtoni kormány álláspontját. Az NSZK-ban március 6-án parlamenti választás lesz. Kohl kancellár kortesbeszé­deiben állandóan hangsúlyozza, hogy reméli, egyezmény jón létre az USA és az USSR között, amely fölöslegessé teszi a Pershing és robotrakéták rendszerbe helyezését. Az (NSZK két nagy politikai pártjának vezetői azért helyezkednek ilyen álláspont­ra, mert a közvéleménykutatók szerint az ország lakosainak nagy százaléka ellenzi az amerikai atomrakéták felállítását. Még Mrs. Thatcher, angol miniszterelnöknő is (aki eddig hűségesen támogatta Reagan külpolitikáját) kijelentette: "A Zero-álláspont tarthatatlan" és mindent el kell követni egyezmény létrejöttéért. Gromyko szovjet külügyminiszter négy napos nyugatnémetországi látogatása folya­mán tárgyalt Kohl kancellárral, Hans Diet­rich Genscher, külügyminiszterrel, Hans-Jochen Vogel, szociáldemokrata kancellár-jelölttel és Franz Josef Strauss, keresztény-szocialista pártvezetövel. Gromyko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kölcsönösen előnyös egyezményre törekszik, amely megtartja és megerősíti Európa, a világ békéjét, elkerüli a mindent elpusztitó atomháborút és lehetővé teszi különböző társadalmi rendszereken alapuló országok között a barátság és kereskedelem kifejlesztését. Eugene Rostow, az USA leszerelési bizott­ság egyik vezetőjének menesztése felszínre hozta azt a tényt, hogv REAGAN ELNÖK ÉS TANÁCSADÓI SZEMBEKERÜLTEK NEMCSAK A SZOVJET JAVASLATAIVAL, DE SAJÁT FEGYVERKEZÉSCSÖKKENTÉSI ÉS LESZERELÉSI VEZETŐIK JAVASLATAI­VAL IS. FONTOS TANÁCSKOZÁS Gőcze Tibor riportja. BUDAPEST, Agitacios es művelődéspoliti­kai tanácskozást tartottak a magyar társa­dalmi-politikai élet vezető személyiségei, az ideológiai, kulturális, a tudományos elet képviselői, irók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények, közgazdászok részvételével. Többek között jelen volt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Óvá­ri Miklós, a MSZMP KB titkára, Sarlós István, miniszterelnökhelyettes, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, Szentágothai János, a MTA elnöke, Bognár József, aka­démikus, az MVSZ elnöke. A két napos értekezlet vitaindító előadását Aczél György tartotta. Aczél György beszédében áttekintette az eddigi negyedszázad munkáját, értékel­te a jelenlegi tarsadalmi-politikai eletet és vázolta a feladatokat. Egyebek kozott azt, hogyan lehet nagyobb mozgást, élénk­séget vinni a szellemi életbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyor­síthatja, de akadályozhatja is a társada­lom rugalmas alkalmazkodóképességének fejlődését, a megújulási készség kibontako­zását. Szólt a nemzetközi politikai viszo­nyokról, a fegyverkezési verseny veszélyei­ről, a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok őszinte békeakaratáról, továbbá az uj társadalmi normákról, - erkölcsi el­vek és viszonyok erősítésének szükséges­ségéről. Elemzést adott az ifjúság körében folytatott politikai és nevelomunka idősze­rű tennivalóiról.

Next

/
Thumbnails
Contents