Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-23 / 25. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 23. 1983. (Ő/tfaácenÁ iyúÁc A MARSHALL TERVRŐL ES EGYEBEKRŐL NEW YORK, N.Y. Egy ország, amely hábo­rút indít és elveszíti azt, a győztesnek hadisarccal tartozik. Aki ezt nem képes a saját pénztárából fizeni, annak a nyertes fél diktálja a feltételeket. A vesztesnek ebbe semmi beleszólása nincs. Ezek szerint Amerikának a második világháború végén jogában volt mindenre rátenni a kezét. Ez vonatkozott úgy a németekre, mint a japánokra. A japánoknak a háború rombolá­sa nem okozott megfizethetetlen károkat, nem volt szükség anyagi befektetésekre, sót technikailag tanulhattunk tőlük. Japán­ban minden import és export uj manage­ment alá került. Mivel a munkabérek ala­csonyak voltak és a technikai előnyók is fennálltak, az amerikai vállalatoknak nem kellett adót fizetniük, igy a nép állandó - munkát kapott. Ezen az alapon minden, ami Japánból, valamint Koreából, Taiwán- ból idejön, előnyös a gyárosokra (konglomerá­tumokra) és az amerikai munkásnak nincs beleszólása. Erre vigyáz a negyed millió amerikai katonaság ott és a nemzetőrség itt. A németekkel egy kicsit komplikáltabb a helyzet, - mert ott mindent lerombolt a bombázás. Felelősséggel tartoztak a( 16 millió ember elpusztításáért, akiknek1 jóvátételt kellett adni. De miből és ho­gyan? Szóval, a németeknek szükségük volt az uzsorásokra anyagi támogatásért és ez a hires MARSHALL TERV. Nem is kellett 100 éves szerződést csinálni, mint a japánokkal. De ükunokáik sem lesznek képesek az uzsorásnak még csak a kamato­kat is visszafizetni. Itt is biztosítva vagyunk fél millió katonasággal. Az is igaz, hogy Németországból nem sok portéka jön ide, de ez nincs kárára Amerikának, mert jó pénzért mindent kiszállítanak és a haszon biztosítva van a konglomerátumoknak, adómentesen úgy itt, mint ott. Szóval az amerikaiaknak, beleértve a népet, nincs jogában panaszkodni mindad­dig, amig nem segítenek a helyzeten és nem veszik kezükbe a "management"-et. P.S. CRESTON, B.C. (Canada) A lap most elég nívós, de azt hiszem, hogy olyan történel­mi regényt, mint Marosán György "Tüzes kemencé"-je, jó lenne folytatólagosan a lapban közölni. Hogyi John AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, txc. last week in July and 1st . 2 wMki In August by Hungarian Wordene. ISO E 16 St. Naw York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Mattat, Dac. 31.1952 undar tha Act ofdvtarch 21. 1879, at tha P.O. c* Naw York, N.Y. Saarkaszti a Szerkesztő Bizottság El&fizatási árak az Egyasült Államokban agy ávra $ 18.- fálávra 510 - Kaiyadabon ás mindan más külföldi országban agy »irta $ 20.- félévre $ 12.­Postmastar Sand addrass changes to: . Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. Ip003. mumm JUNIUS 23—29 23. Törvényerőre emelkedik a munkás­ellenes Taft- Hartley javaslat 1947. 25. Az Egyesült Államok hadserege behatol Észak-Koreába 1950. 26. Nagy vasutas - sztrájk kezdete Eugene Debs vezetésével 1894 USA és 25 más állam aláírja az Egyesült Nemzetek alapokmányát 1945. 27. Helen Keller, hírneves süket-néma és vak írónő, előadó születése 1880. Haywood és Debs megalapítja az IWW munkásszervezetet 1905. 28. A Maervarországot megcsonkító trianoni békeszerződés aláí­rása 1919. ........................................................... Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom vila^a Belőle nőttem én, mint fatörzsböl gyönge aga s remelem testem is majd e földbe süpped eL (Radnóti Miklós) A LÉGSZEBB TENGER (folytatás az 1. oldalról) rögzítettem a képet; a viz az éggel \ összefolyt kéken, olyan volt, mint egy Egry-képen viharban a Balaton. Nem vagyok északi ember, de Lenin- grádnál a zord szelekben háborgó Balti­tenger finn Öblébe belemártottam lábam s még most is borzong a hátam. A kánikulát imádva déli verőfényben, Velencében az' Adriai-tenger ringatott Öblében, miként Nápolyban a még terjedelmesebb Tirrén vizében füfdoz- hettem. Mondjam-e még tovább, lát­tam az Indiai-óceánt, s hogy Ázsiában forrt a levegő a tengerpárában, midőn Rangún partján a Bengál-öböl a napos eget hozta le a kékség tükrével, hogy a víz csillogó ékszerét lássam. A Dél- kinai-tengeren, s Hajnan szigetén jártam, a világ hetedik csodájaként emlegetett halongi barlangokba, süve­ges sziklák között csónakáztam a Leszálló Sárkány-Öbölben. Vietnámban, ha iá szelünk volt, a Zöld Tenger vizét bejártam. S mégis, úgy vagyok én a Balatonnal, mint a hazával. Lehét sok szép tája a világnak, de szeretni csak egyet lehet, s nem üres romantikával csupán, hanem miként a tapintható valóságban Széchenyi István vagy élete során haláláig Illyés Gyula szerette; féltve, a jövendő számára megőrizve nemze- ; U kincsünket. ._______________(Budapest) WASHINGTON,D.C. A szenátus 86 szava­zattal 4 ellenében elvetette a bankbetétek után járó kamat adójának levonását. A Sony (japan) vállalat profitja ez év első negyedében 57%-al csökkent. ’TPtératulá Ethel Rosenberget es férjét, Julius Rosen- berget harminc évvel ezelőtt e hónapban végezték ki a villanyszékben. Meghaltak, de ügyük ma is kisért az amerikai politikai életben. Az idén, a kivégzés harmincadik évfordu­lójának évében, két könyv jelenik meg a könyvpiacon, melyek ügyükkel foglalkoz­nak. Az egyik Walter és Miriam Schneier ma már klasszikusnak tekintett és először 1965-ben kiadott könyve az ügyről: Invita­tion to Inquest, kibővítve az idén első Ízben nyilvánosságra hozott kormánydokumentu­mokkal, a másik egy teljesen uj munka: The Rosenberg File, Ronald Radosh és Joyce Milton tollából. f Arthur Kinoy, a Rutgers Egyetem Érde­mes jogi ' professzora ugyancsak könyvet irt Rosenberge’k védelmében kifejtett mun­kássága emlékeiből. E könyv a Harvard Egyetem kiadásában fog megjelenni. Kinoy rámutat arra, hogy a Rosenbergék ellen indított hajsza «és villanyszékben való kivégzésük a hidegháború tervezői­nek egyik bevezető lépése volt, melynek keretében terrorizálni akarták az ameri­kai baloldali mozgalmat, mi több, az egész amerikai nép öntudatát. Az amerikai népet ültették az esküdtszékbe. Hamis tanuk felsorakoztatásával igyekeztek meggyőzni őket Rosenbergék és az egész baloldal bűnösségéről. A félrevezetési kampány napjainkban is folyamatban van. Kihasználva a nép nyugtalanságát a nemzet ügyeivel kapcso­latban, bajainkat "külföldi ügynökök" munká­jának akarják beállítani. The Nation, Junius (A különbség ma és a 30 évvel ezelőtti helyzet között az, hogy mig 1953-ban, "csak" két bűnbakot, a Rosenberg házas­párt, ültették a villanyszékbe, ma, mániá­kus politikájuk következtében, az egész emberiség villanyszékben, az atomháború veszélyének villanyszékében ül. 1953-ban előítélettel irányított kezek egy gombnyo­mással kioltották két ember életét. 1983- ban négy milliárd ember életét pusztíthat­ják el azok. Ez a Rosenberg évforduló je­lentősége és intelme napjainkban. Szerk.) • "A második világháború utáni vörösüldö­zés egyik fő támogatója az AIFLD (Ameri­can Institute of Free Labor Development), amelyet a CIA és a nagyipar külpolitikai tanácsadószerve, a Council on Foreign Relations közösen szervezett meg. Vezető­ségi tagjai között vannak az AFL-CIO legmagasabbrangu vezetői. Ezek tulajdon­képpen a nagyiizlet beépített ügynökei az amerikai szakszervezeti mozgalom vezetőségében. Amikor az AFL kiközösítette a 11 leg­progresszívebb szakszervezetet, az garan­tálta a nagytőke befolyását az amerikai munkásmozgalom külpolitikai tevékenysé­gében. Mindaz, amit az AFL-CIO vezetősé­ge jelenleg külpolitikai téren végez, nem egyéb, mint társadalmi kémkedés a multi­nacionális cégek érdekében, melyek egyre több amerikai munkást fosztanak meg munkájuktól üzemeiknek az alacsony bért fizető ázsiai és del-amerikai országokba való áthelyezésével. Ezt a politikát támo­gatják Kirklandek." Fred Hirsch, csőszerelő a progresszív szervezett munkások San Francisco-i konferenciáján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents