Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-26 / 21. szám
Thursday, May 26. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. /I PuáfytaJz Népe A puszták népét, valami bizonyos ösztönből, vagy szégyenkezésből sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogysem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam. A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem s szerettem volna közte élni; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akár a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magarol s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzet4 feletti elveim ellenére is fájdalmas volt és megalázó. A külföldiek, akik jártak Magyarországon s akiknek rólunk való tárgyilagos véleményét kérdeztem, magát az egyszerű, szán- to-vetö magyar népet alázatos, csendes, kalaplekapó, rögtön vigyázz-ba meredő s ép kicsit elnyomott népnek tartották, amely bizonyára nincs híján a kétszínűségnek sem... Ez a jellemzés váratlanul ért, meghökkentett és elpiritott. Micsoda magyarokkal érintkeztek ezek? Megtudtam, hogy mindmegannyian vidéki kastélyok valóban közmondás-szerű vendéglátását elveztek s a kastélyok környéken figyelgették a népet. A magyarságnak ők ezt a rétegét ismerték meg, azt, melyet én is ismerek; ismerem erényeit, ismerem bajait. Erényéit mindenki tudja. Arról beszélek, ami kevesbe ismert. A puszták lakóitól, igy van, mi sem áll távolabb, mint az a büszke rátartiság, mely az általános hit szerint fajtánk sajátja s mely különben nemcsak a világ minden dzsentrijében van meg, de megvan a világ minden független kisbirtokosáéhoz hasonló an a mi kisbirtokosainkban is. A puszták népe, tapasztalatból, saját magamon észlelt tapasztalatból tudom, szolganép. A puszták népe alázatos; nem számításból, vagy belá tásból az; hanem meglátszik még tekinteten is és abból is, ahogy akár egy madárkiáltásra fölkapja fejét, hogy örökségből szinte vérmersekletből, évezredes tapasztalatból az. A magyarság eredetéről szóló elméletek közül egy se hatott rám olyar reveláció-szerüen, a szívre tapintás olyar bizonyosságával, mint az a legújabb, mel\ szerint a magyarok nem Árpáddal jötte! e hazába, hanem még Attila csöndes málhahordói gyanánt, ha ugyan már nem Attila előtt. Mindenesetre csöndességüknek köszönhették, hogy sem a hunokkal, sem az avarokkal egyetemben nem verték se ki, se agyon őket, hanem életben maradhattak és szolgálhattak a hunok után itt, hol az avaroknak, hol a frankoknak, mindenkinek aki ép nyakukra ült és végül Árpád kemény öntudatos türk vitézeinek, akik államo gyúrtak ebből a hallgatag, munkás népből, mely mindenét, még gyönyörű ugor nyelvét is átadta a nemes hódítóknak, ahogy ez már a történelemben a hódítók és a meg hódítottak között törvényszerű. Az bizonyos, hogy ami jót és szépet szolgáról el lehet mondani, az mind ráillik a puszták népére, mely nyelvben, szokásban, arcvonásban országszerte szinte hibátlanul őrzi ma is valamilyen fajta ősi alkatát. Nem házasodott össze más nepekkel, még a szomszédos falusiakkal sem, főleg azért, mert senki sem volt hajlandó vele összeházasodni. Igénytelen ez a nép; engedelmes annyira, hogy már parancsolni se igen kell neki, telepatikusán megérzi ura gondolatát s mar teljesiti is, amint az olyan szolgához illik, akinek már apja, anyja, dédje, és üké is egy helyben és egy urat szolgált. Ösztönösen ismer minden házi szokást, mindenre kapható, s dolga végeztével egy figyelmeztető szempillantás nélkül kióda- log a szobából csak úgy, mint az életből, vagy a történelemből. Semmi veszély, hogy körükben a titkos választójog, például, meglepetést hozzon. Nincs az a titkosság, amelynél titkosabban ők ne érezzék meg, akár olyan távolságról is, mint ide Párizs, uruk akaratát, vagy kívánalmát, vagy atyai tanácsát és azt fogják követni, ahogy a múltban is rendesen azt követték. Ha nem követték volna, ma nem volnának itt, nem volnának szolgák. A közvetlen dologra, igaz, nógatni kell őket. De ellentétben van az eredendő engedelmeskedési ösztönünkkel? Egy néprétegnek nem épp az a jellemző sajátsága, hogy ellentétekből van összegyúrva? Ezért nem ismerhető meg az első pillanatra, ezért kell minden oldalról megkerülni. Az igazi szolga a nagy dolgokban szolgai. A kar tán lusta, de a lélek frissen hajlik. Ösztönöm súgja nekem is, de az aztán a meggyőződés erejével, hogy még előbb, a cuius regio, eius religio korában sem kellett semmi erőszakot alkalmazni, hogy uraik elég gyakran változó belátását valamelyik keresztény vallás üdvözítőbb és hasznosabb voltáról azon nyomban magukévá tegyek. Meg vagyok győződve, hogy amint hirt kaptak uruk kitéréséről, vagy visszatéréséről, rögtön igazat adtak neki s önszántukból, élükön az ispánnal, lelkesedve és énekelve vándoroltak ők is hol a reformátusokhoz, hol a katolikusokhoz. Bármennyire fájdalmas és szégyenletes, öröklött hitemben azért nem merek se buszke, se biztos lenni, mert tudom, hogy a birtokos grófi család többszöri helycseréje után mert éppen ez maradt rám a 17. századból. EttÖl a családtól épp az én gyermekkorom közepén vette át a pusztát a budapesti Strasser és König-cég. FOLYTATJUK Celebrity nawu» mentáim VALÓDI MAGYAR SONKA KAPHATÓ AZ USA EGÉSZ TERÜLETÉN Mindenki tudja, hogy a magyarországi húsáruk minősége és hírneve az egész világon elismert ^Tiiniiunxiii ^mumxuzxnxo^ sonka hagyományos módon készül, ízletes, finom, jobb, mint az üzletekben kapható más sonkák KOSTOI IA MEG A MAGYARORSZAGROL IMPORTALT Celebrity'! magyar sonkát SOVÁNY ÍZLETES IMPORTALT MAGYAR SONKA Celebrity IMPORTÁLT MAGYAR SONKA~ Kapható: 1,2 esä font9S dobozokban vagy szeletelve 4 unciás csomagokban.
