Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-05 / 18. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 5. 1983. GELLERT HUGÓ .TANÍTÓMESTEREIM GELLÉRT HUGÓ: TÖKE-ILLUSZTRÁCIÓK Gellért Hugó a munkásmozgalom világszerte elismert grafikusa, 1892-ben született Budapesten. Fiatalon kivándorolt az Egyesült Államokba, művészeti tanulmányait New Yorkban végezte. A két világháború között az amerikai forradalmi művészgárda tagja volt. Főként mint politikai karikaturista vált ismertté. A „Capital in Pictures" című 60 lapos litográfia-sorozata 1933-ban jelent meg New Yorkban. A fenti válogatás Gellért Hugó legjellegzetesebb müveiből, a budapesti Társadalmi Szemle idei márciusi, Marx Emlékszámában jelent meg. Levelet kapott Gellért Hugó, lapunk Ügyvezető Bizottságának szeretett elnöke, egy Fíizfögyártelep-i iskola tanárától, Mayer Ferenctöl, melyben rövid ismertetést kér munkásságáróL Gellert Hugó azonnal teljesítette kérelmét. ügy érezzük, hogy a levélváltás megérdemli a nyilvánosságra hozatalt. y Tisztelt Gellért Ur ! Idén januárban több diákommal megtekintettem a budapesti Műcsarnokban megrendezett "Tisztelet a szülőföldnek" cimü kiállítást, és ezen megragadta a figyelmünket az ön által kiállított néhány m'ú is. A diákjaimnak a fajgyűlölet elleni es a "Munkát! Ne háborút!" cimii szitanyomat, nekem pedig a Bartók portré tetszett elsősorban. A kiállítási katalógusból sajnos nem sokat tudtunk meg az Ön munkásságáról, világnézetéről, az alkotó emberről. Érthetetlen volt a diákok számára az a tény is, hogy lehet olyan magyar származású nyugaton élő művész is, aki nem jobboldali "reakciós" világnézetű, akinek az alkotásai a magyar Munkásmozgalmi Múzeumban és Moszkvában is szerepelnek. Kérem, ha ideje engedi, Írjon néhány sort magáról, mostani munkájáról, iskolánk időszakosan megjelenő, kezdetleges technikával (stencil, szitanyomat) készülő diáklapjának, a "Semmi"-nek Fáradozását előre is köszönöm. Munkájához jó egészséget kívánva maradok tisztelettel: Mayer Ferenc I Tisztelt Mayer Ur ! Köszönöm szép levelét. Annak idején a budapesti Lovag utca gimnáziumának első és második osztályát Keil tanár ár tanította a történelemre. A tanár úr két tantárgyat a legnagyobb lelkesedéssel adott elő. Az egyik a tizenötödik század olasz Renaissanceja, a másik az 1848-49-es Magyar Szabadságharc volt. így lett Michelangelo bálványom és Petőfi tanítómesterem. Ott, a padban ülve szörnyen sajnáltam magamat, mert olyan korban kellett élnem, amikor nem történt semmi sem. , A többit azután az Életnek köszönhettem. Szüleim 1906-ban hoztak Amerikába, amikor tizenhárom éves voltam. Eleinte csak sejtettem, miről később meggyőződtem, hogy a munkás a társadalom legnélkülözhetetlenebb tagja. "A Föld az anyja, a munkás az apja minden anyagi kincsnek. Munka nélkül nincs anyagcsere az ember és a természet között; egy szóval nincs elet." így idezte Marx Károly William Petty-t. A new yorki magyar munkás lap, az Előre, ellenezte az Első Világháborút. Én háború-ellenes rajzokkal láttam el az Előrét. Azután Horthy, Hitler, Mussolini és Hiro- hito napjaiban a fasizmus elleni harcra szerveztem müvésztársaimat. Megalakult a "Művészek a Győzelemért" nevű szervezet, melynek tagjai művészeti szolgálatokat teljesítettek a háborúban. Később megszületett a Falfestö Művészek Szakszervezete, mely az Amerikai Munkás Szövetség (American Federation of Labor) tagja ma is. Most egy önéletrajzon dolgozom. Mikor megjelenik, majd küldök egy példányt. Üdvözlöm a Tanár Ur diákjait és a "Semmi" szerkesztőségét. Tisztelettel i » GeUert Hugo Gellért Hugó önéletrajzának első részét belefoglaltuk lapunk angolnyelvü emlékkönyvébe, amely "THIS NOBLE FLAME" címen jelent meg 1982-ben. Olvasóink három dolláros kedvezményes áron megrendelhetik a könyvet a kiadóhivatalban. Levél Részlet Vár a világ, — de rég nem szavakat! Tettet adj, író, élő magadat! Mit a betűid! Tetteid, keményen, azokat ide, s fekete-fehéren! És érthetőbb csak, ha rá tintaképp nem-romló vért önt lándzsa vagy kerék. Ügy állj elő, hogy nem az, mit te írnál: az lesz a mű, mit néped lelke diktál. Toll csak, örök lap fölött, puszta toll, — és döbbenj meg, ha elővonatol. Illyés Gyula
