Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-21 / 16. szám

AMERIKAI Ára 25 cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2. 1879. at me P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXVII. No. 16. Thursday, April 21. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N. Y. Tel: 254-0397 AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZPONTJÁBAN “PIRRHUSZI GYŐZELEM” CHICAGO NICARAGUA Két Nobel-dijas író, -valamint öt más neves iró aláírásával felhívás jelent meg a New York Times ápri­lis 17-i számában Amerika népéhez, melyből az alantiakat közöljük: "A jelenlegi amerikai kormány hábo­rút indított Nicaragua népe és kormá­nya ellen. Nem üzentek hadat, a kongresszus nem hatalmazta fel őket háborúra, ennélfogva a háború alkotmányellenes. , Reakciós háború ez. Az Egyesült Államok létrehozott és azután negyven éven át támogatott egy romlott dikta­túrát, Somoza kormányzatát. Most pedig nem hajlandó eltűrni, hogy e romlott kormány helyébe egy független kormány vezesse Nicaragua ügyeit. Felfegyverezték tehát a Somoza dikta­túra romlott maradványait. Embertelen háború ez, amely pusztít­ja a nicaraguai forradalom szerény, de mélyreható vívmányait, pusztítja az ország termését, iskoláit, gyilkol­ja Nicaragua gyermekeit és parasztjait. Alnok háború ez! Az Egyesült Államok kormánya ezen évszázadban már negyed­szer talált ürügyet a Nicaraguába való behatolásra, ezúttal bérencek révén, uszítva testvért testvér, orszá­got ország ellen. Bízunk abban, hogy Amerika nepe, közvéleménye, demokratikus intézmé­nyei felszólalnak e burkolt, esztelen, embertelen, veszélyes és erkölcstelen kaland ellen, amelybe Ronald Reagan kormánya sodorja az országot." Gabriel Garda Marques* Nobel-dijas iró, Heinrich Boll, Nobel-dijas iró, Carlos Fuentes, Günter Grass, Graham Greene, Julio Cortazar, William Sty- ron írók. _____________________ Wehistock Lajos Weinstock Lajos munkástársban szá­zadunk egyik kimagasló amerikai haza­fiát és az amerikai szakszervezeti mozgalom lankadatlan építőjét, az idős polgárok ügye bajnokát, lapunk hú barátját tiszteljük. Hervadhatatlan érdemeket szerzett a munkanélküliség és társadalmibizto- sitás kivívásában, melyek ma az ameri- | kai nép tízmillióinak életét óvják a '■ gazdasági válság legsúlyosabb következ­ményeitől, az aggkor bizonytalansá­gaitól A május 7-én Los Angelesben és május 14-én New Yorkban tartandó ünnepélyeken, amelyeket 80. születés­napja és közéleti munkálkodása 60. évfordulója _ tiszteletére rendeznek barótai, legyünk ott valamennyien. A május 7-én Los Angelesben az International Longshoremen's Union, Local No. 26. 5625 South Figueroa St. és május 14-én, szombaton d,u. 1 órakor a Hospital Workers Union Local 1199. Martin Luther King, Jr. épületének nagytermében, 310 West 43 St. (8 Ave. sarkán) Jegyek $ 10.- senior Citizeneknek $ 5.- Jegyek kap­hatok a Magyar Szó irodájában. ___________ A chicagói polgármesterválasztás fokmérő­je volt a faji türelmességnek Amerika második legnagyobb városában, de azon túl az amerikai demokrácia alapelvei gyakorlati alkalmazásának. Feteke ember, egy kiváló kongresszusi képviselő, Harold Washington volt a demokra­ta párt jelöltje. Egy dúsgazdag biztosítási ügynök - fehér - Bemard Epton, a republiká­nusoké. A republikánus párt Chicagóban az elmúlt 50 év folyamán szinte egy csaknem jelen­téktelen politikai szektává zsugorodott. Az előválasztásokon Epton a szavazatok alig egy százalékát (12.000) kapta a demokrata párt három jelöltjének 600.000 szavazatával szemben. De amikor a demokrata előválasztást Washington nyerte meg és a döntőbe ő és Epton jutott, a demokrata szavazók 80 96-a átpártolt a republikánusokhoz, Reaganék pártjához és Eptonra szavazott. A chicagói sajtó kórusban úszitott Washing­ton ellen, felhánytorgatva, hogy évekkel ezelőtt elmulasztotta adóvallomása^ kitöl­tését, elfeledve Washington érdemdús szol­gálatát, mint ügyész és állami képviselő Chicagóban és mint kongresszusi képviselő az ország fővárosában. Minden elismerés annak a 60.000 chicagói munkásnak, köztük a dél-chicagoi acélmunká­sok ezreinek, akik túltették magukat a lélekmérgezó propagandán és segítettek Washingtonnak megnyerni a választást. Bebizonyították a világnak, hogy az ameri­kai nép halad, ha lassan is, az igazságosabb társadalom faji gyíilÖlettől-mentes eszménye felé. BEIRUT A puskaporos közép-keleti helyzet még veszélyesebbé vált a borzalmas bombarobba­nás következtében, melynek a beiruti ame­rikai nagykövetség volt a célpontja. Isme­retlen tettesek nagyerejű bombát helyeztek el egy autóban a követség bejárata előtt, amely rombadöntötte az épület homlok­zatát. A merénylet áldozatainak számát az első jelentések 33-ra teszik. Meg nem erősí­tett hírek szerint a bombázásért egy "Izlámi Harci Mozgalom" nevú szervezet vállalta a felelősséget. MEXICO CITY. George Shultz, az USA külügyminisztere, Regan pénzügyminiszter és Malcolm Baldrige, kereskedelmi minisz­ter kíséretében két napot Mexico fővárosá­ban töltött. Az amerikai diplomaták és Mexico vezető kormánykörei a kozép-ame- rikai es az USA-Mexico-i helyzetről tárgyal­tak. ROMA. Az itt ülésező Trilateral Bizottság egyhangúan állást foglalt az MX-rakéták elhelyezése ellen. ' Nagy sikerként könyvelték el kormánykö­rökben, hogy a szenátus 58:42 szavazattal jóváhagyta Kenneth Adelman jelölését a Leszerelési és Ellenőrzési Hivatal igazgatói tisztségébe. Tette ezt a szenátus annak ellenére, hogy a Külügyi Bizottság, melyben a republikánusok többségben vannak, 9:8 szavazattal ellenezte Adel­man jelölését. Három hónapon át folyt a heves harc Adelman jelölésének megakadályozásara. A harc élén Tsongas Massachusetts-i demokrata szenátor állt, aki rámutatott Adelman egy cikkére, melyben a leszere­lési tárgyalásokat "szemfényvesztés"- nek minősítette. Cranston, California demokrata szenátora a szavazás után igy nyilatkozott: "Hogyan tekint majd Európa népe Adelman kinevezésére, amikor nyilvánvaló, hogy csupán tanonc a leszerelési kérdésekben." Meg a konzervatív republikánus szená­torok is úgy vélik, hogy Adelman hasz­nossága uj állásában nagyon kétséges, ha tekintetbe vesszük azt a vitát, amely jelölésével kapcsolatban lezajlott a sze­nátusban. A 46 demokrata szenátor közül nyolc, köztük Moynihan (N.Y.) és Jackson (Wash.) támogatta a jelölést, négy progresszív republikánus ellenezte. Tsongas szenátor Reagan elnök e győzel­met "pirrhuszi" győzelemnek minősítette, mert a békére törekvők úgy az Egyesült Államokban, mint Európában kételkedve tekintenek Adelman szerepére és várható ténykedésére. Ilyen teljesen alkalmatlan személy kinevezésének kierőszakolása csak tovább rontotta Reagan elnök presz­tízsét itt Amerikában, fokozta a bizalmat­lanságot és aggodalmát politikája iránt az egész világon. (Pirrhuszi győzelem= kétes győzelem, amely nem éri meg az érte hozott áldozatokat) MÁJUS /. Május elsején milliók fognak tüntetni szerte a világon. Milliók fognak felvonulni a szocialista államok városaiban, százezrek a nyugati államokban. Az Egyesült Államok­ban is megemlékeznek a nap jelentőségéről. Amerikában több, mint 30 millió ember megélhetését teszi valamivel könnyebbé a társadalmibiztositás' a gazdasági válság sok milliónyi munkanélküli áldozatát a munkanélküliségi biztosítás védi a teljes nyomortól. Jusson eszünkbe, hogy századunk e két kimagasló társadalmi vívmányát azok harcolták ki, akik a harmincas években éppen úgy, mint azelőtt és azutan is, reszt­vettek és résztvesznek ma is a májusi felvo­nulásokban. New Yorkban április 30-án, d.u. 12.30- kor kezdődik a felvonulás az Avenue A-n, a 7. utcánál, a Union Square-re, ahol 2 órai kezdettel kiváló szónokok fogjak méltatni a nap jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents