Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-07 / 14. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 7. 1983. ÉPÜL SZÉPÜL SZOMBATHELY A szombathelyi új városháza. Mi, idősebbek még jól emlékezhetünk azokra az évekre, amikor Vas ^megye - mint' a határszélén élok szükebb hazaja - bizony szegényesen volt ellátva művelődési lehetőségekkel. Nem volt kivétel ez alól a megyeszékhely, Szombathely sem. Ma már más a helyzet. Az elmúlt években több városnegyednyi épületegyüttes létesült itt. Egész kulturális városrész épült a Perint patak partján, a tanárképző főiskola szomszédságában. Ez a terület adott otthont a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központnak, az uj vendéglátó-ipari szakmunkásképző intézetnek és szakközépiskolának, valamint az ehhez szervesen csatlakozó kollégiumoknak; ide került az uj művelődési központ is. A város vezetőinek figyelmét az sem kerülte el, hogy a környék községeiben lakók, akik ügyes-bajos dolgaik intézésére sűrűn utaznak be a városba, szívesen vesznek részt egy-egy érdekesebb rendezvényen, sőt ezek kedvéért külön is bejönnek Szombathelyre, ezért itt épült fel a távolsági autóbuszpályaudvar is. A művelődési központban jól felszerelt filmstúdió, tanácskozó- terem, klubszobák, különféle szakkörök, kiállítások várják az érdeklődőket. De a város más területén is szaporodnak a szórakozást, művelődést kínáló lehetőségek. Szombathely zenei életét ma már az ország határain tül is ismerik, becsülik. Az Isis Szálló közelében kapott helyet a magas színvonalú képzést nyújtó zeneiskola, amely egyúttal otthona a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarnak. Vasarely-alapitványt kap Budapest Victor Vasarely, a Franciaországban élő magyar festőművész a Szépművészeti Múzeumban a hazai kulturális élet több kiemelkedő személyiségével, művészettörténésszel, újságírókkal találkozott. A baráti beszélgetésen a művész felolvasta azt a tervezetet, amely a magyar Vasarely- alapitvány körvonalait tartalmazza. Ez a budapesti gyűjtemény - amelynek alapjait a nemrég Magyarorszagnak ajándékozott és most részben éppen a Szépművészeti Múzeumban kiállított négyszáz Vasarely mű képezné - több célú létesítmény lenne: benne a festőművész alkotásain kívül helyet kapna egyfajta szabadiskola is. Itt a korszerű, emberközpontú városok megteremtése érdekében fiatal művészek, építészek és képzőművészek folytathatnának grafikai és dekorációs tanulmányokat. tr-----------------•---------------------------| Mewyerki Mfynr balti j \mm MEAT SPECIALTIES] f (FORMERLY MERTL PORK STORE) ! I 1508 Sicud Ave., > I NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák kozott Tel: KH-4-8292 j I FUSS HUS, HURKA IS FELVÁSOTTAK 15 millió magyar él a világban Statisztikai adatok és becslések szerint mintegy 15 millió magyar él a világon. Ebbel 13.6 millió a Kárpát-medencében, eredeti szülőföldjén, azon a területen, ahol a magyarok több, mint ezer éve megtelepedtek. A magyar statisztika szerint az ország lakossága 10.7 millió. Csehszlovákia területén 620 ezer magyar nemzetiségű es magyar anyanyelvű lakost számlált az 1980-as statisztika. Az 1979. évi szovjet adatok szerint a Kárpátontüli területen 170 ezer magyar élt. Az 1977-es román statisztika szerint Románia területén 1 millió 670 ezer magyar van. Az 1981-es jugoszláv statisztika szerint 420 ezer főt számlál a magyar etnikum Jugoszláviában. Másfél millió magyar él szétszórtan a világ legkülönbözőbb országaiban, akik elhagyták szülőföldjüket, kivándoroltak. E számadat megítélésénél hangsúlyozni kell a becslés jellegét, mert pontos adatok nincsenek. Egy legutóbbi magyar kiadvány szerint például az amerikai, az ausztráliai és az európai földrészen, valamint Izraelben Összesen 1 t millió 85 ezer ember él, aki anyanyelvűsege szerint magyarnak tekinthető. Országonként a kővetkező lélekszám valószínűsíthető: USA: 450 ezer, Kanada: 130 ezer, Latin-Amerika: 100 ezer, Ausztrália: 50 ezer, Izrael: 130 ezer, Ausztria: 70 ezer, NSZK: 50 ezer, Anglia: 25 ezer, Franciaország: 30 ezer, Belgium: 10 ezer, Svájc: 15 ezer, Svédország: 10 ezer, Norvégia és Dánia: 5 ezer, Olaszország: 5 ezer és Hollandia: 5 ezer. A magyar népesség kivándorlása, emigrálása mintegy 100 év alatt, három nagy kivándorlási hullámban zajlott le. Az első a századforduló környékén történt: európai és amerikai kikötők adatai szerint az akkori Magyarország területéről mintegy 2 millióan hajóztak át az óceánon. Az akkori Magyarország nemzetiségi viszonyait tekintve azonban ennek csak kisebb része volt magyar. Ezek abszolút többsége viszont földnelküli, szegény ember volt, család nélkül mentek, hogy pénzt szerezzenek - és hazajöjjenek. Végleges kivándorlókká csak az I.vilá^háboru teremtette körülmények változtatták okét. A második nagy emigrálási hullám a II. világháború időszakára esik. A gazdasági indítékú kivándorlás mellett itt már megjelent a politikai emigráció is. A fasizmus növekvő térhódítása sok magyar értelmiségit kényszeritett külföldre. A hadiesemények következtében több százezer katona, civil, s a jobboldali pártok tagjai hagyták el Magyarországot. A koncentrációs táborokat túlélők közül is sokan nem tértek vissza. Az igy külföldre távozottak száma nem ismeretes: egy magyar felmérés 354 ezer, mig egy oxfordi statisztika 500 ezer emberrel számol. A harmadik nagy emigrálási hullám időszaka 1956. Akkor 200 ezren futottak világgá, de ebből 50 ezren hazatértek. Külön szomorú tény, hogy a kivándorlókból 50 ezren 18 éven aluliak voltak, ebből pedig 10 ezer szülő nélküli árva. Dr. Gosztonyi Janos, a Magyarok Világszövetségének főtitkára egy beszédében elmondta, hogy a kivándorlási folyamat ma is tart, ezt azonban csak "elszivárgásnak" lehet nevezni. Politikai motívum ma már nincs. A kivándorlás egy része legális családegyesítés - sok magyar lány megy feleségnek külföldi országba, több százezer magyar turistából csak néhány száz nem tér haza évente. A jobb anyagi érvényesülés reménye, családi problémák, kalandvágy általában a motiváló tényező.. A kérdés az - elemezte Dr. Gosztonyi János - , hogy mennyire maradnak magyarok a magyarok a nagyvilágban? Akik Magyarországon születtek, jól megőrzik nyelvünket. A második nemzedék többsége már nem tanul meg magyarul. Inkább (csak értik, de nem beszélik nyelvünket. Érdekes uj jelenség figyelhető meg a harmadik és negyedik generációnál, különösen az USA-ban. Egyre erősebb az etnikai tudatosodás, a származáskutatás. Hogy mennyire maradnak meg magyarnak külföldön a magyarok, az sok mindentől függ. Befolyásolja ezt a szülök szándéka, nevelési befolyása és az egyházak hatása. Az emigrációban ugyanis az egyházak mindig a magyar nyelv és kultúra megtartásának fontos bázisai voltak. A kivándoroltak viszonya a Magyar Népköztársasághoz ugyancsak nagyon fontos. Az első generációsok nagyobb része a jelenlegi magyarországi politikai rendszer elől emigrált, vagy azért nem tért vissza, mert Magyarországra a szovjet csapatok vonultak be. Itt többségében politikai emigrációval állunk szemben. A viszonyt jelentősen megterhelte az 1956» évi ellenforradalom. Azóta a helyzet alapvetően megváltozott. Ahogy a belső helyzet konszolidálódott, ahogy javult a Magyar Népköztársaság nemzetközi hire, olyan aranyban alakult ez a viszony is. A folyamatot két tényező vitte előre. 1963-ban általános amnesztiát hirdetett a magyar állam, és ez megteremtette gyakorlatilag majd mindenki számara a hazalátogatás lehetőségét. A másik lényeges tényező az volt, hogy az USA kormánya visszaadta a magyar népnek a volt magyar királyi koronát. Erről nagy vita folyt e migrációs körökben. Sokan elleneztek, hogy visszaadják a koronát addig, amig Magyarországon kommunista uralom van. A visszaadás ténye azoknak a pozícióját erősítette, akik normális kapcsolatokra törekednek Magyarországgal. , , Egy kérdés, milyen a mai Magyarország viszonya az emigránsokkal? Dr. Gosztonyi János tőmondatokban fogalmazott: "Senkit nem csalogatunk haza, bármilyen okból ment el. Mindenkinek azt mondjuk, legyenek jo állampolgárai befogadó országuknak, tartsak meg annak törvényeit, szokásait. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy őrizzek meg anyanyelvűnket, nemzeti kultúránkat, szokásainkat. Mindezt adják tovább az uj generációnak." i—“-------------------------1 1 Cioóri Sándor: Nomádnapló . $ 4-60 á Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— i ' II.Rákóczi Fenne: Vallomások, | emlékiratok I | Emlékiratai $16.90 Kiáltványa 3.30 j Nyíri József: Székelyek ' 8.— t Zöld csillag $ 10.- Kopjafák 6I Út Bence $ 10.— íme az emberek 12.-» | Halhatatlan élet 12.— | | Szalay Lajos: 'Hatvan rajza 4.— | | Cs. Szabó László: Véné fantomok 12.— i Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— v A nő a pokolban is az úr $ 10.- Pók 1 | Édesanyánk ő $ 10.— I I Kfbufc I PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1 1590 2nd.* Ave. New York N.Y. 10028 • * | tmUfon: 212-879-8893 I [___________________________
