Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-31 / 13. szám

AMERIKAI Ára 25 cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1 879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXVII. No. 13. Thursday, March 31. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N. Y. Tel: 254-0397 TELLER IDEÁJA A CSILLAGHÁBORUS TERV ? A közvélemény Teller Edét tekinti a H-bomba atyjának. A mult hét fejleményei azt sejtetik, hogy hacsak a világ békeszere- tö népe nem fog össze és megakadályozza a szülést, Teller Ede egy uj szörnyetegnek, a nukleárus . háborúk világűrbe való kiter­jesztése tervének is atyjává válhat. A N.Y. Times értesülése szerint Teller Ede az előmozdítója annak a vészes tervnek, amellyel Reagan az USA és a világ népei legnagyobb megdöbbenésere előállt már­Villamcsapásként hatott a békére vágyó emberiség részére Reagan elnök beszéde, melyben -többek között - a lézerfegyverek létrehozását javasolta, melyekkel képesek volnánk megsemmisíteni az USA felé szá­guldó atombombákat. Mark Hatfield, Oregon republikánus sze­nátora "elrettentö"-nek nevezte Reagan javaslatát. Dániel K. Inoyue, Hawaii szenátora, aki eddig támogatta az elnök külügyi politi­káját, ezt mondta: "Reagan elnök azt akarta elhitetni az amerikai néppel, hogy a Szov­jetunió hatalmasabb haderővel rendelkezik, mint az USA. Ez nem igaz." Edward M. Kennedy, Massachusetts de­mokrata szenátora igy nyilatkozott: "Rem- hirterjesztéssel óhajtotta Reagan elnök elnyerni az amerikai nép támogatását^ az általa javasolt hadikóltségvetés elfogadásá­ra." ( Yuri Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára ezt mondta: "Reagan elnök hazudott és hamis adatokat használt, amikor azt akarta elhitetni, hogy a Szovjet­unió előnyben van az Egyesült Államokkal szemben." "Ha Reagan elnök javaslata ( a lézerfegy­verek létrehozatalára) valóra válik, ez megnyitja a gátat mind a vedo, mind a támadó fegyverzetek versenyének elkép­zelhetetlen emelésére. Reagan elnök a béke köntösébe öltözik és ezzel egyidőben arra törekszik, hogy képes legyen megnyerni egy atomháborút. Megengedhetetlen - folytatta Andropov a Pravdának adott interjúban -, hogy a háború és béke kérdését ilyen felületesen kezeljek. Minden olyan törekvés, amely a Szovjetuniót másodrendű helyzetbe sodorja, meddőnek bizonyul. Elérkezett az idő, hogy feladják azon törekvésüket, hogy képesek megnyerni egy atomháborút. E törekvés nemcsak felelőtlenség, hanem őrültség. Nagyon veszélyes az az ut, amelyen Reagan elnök jár." Az ország 17 legnevesebb tudósa, köztük két Nobel-dijas: Hans Bethe, a Cornell Egyetem fizika tanára és Isidor I, Rabi, a Columbia Egyetem fizikusa, valamint Noel Gayler, a Nemzetvédelmi Bizottság igazgatója, Nixon elnök alatt, javasolták, hogy az USA és a Szovjetunió egyezményt írjanak alá az ürbeni hadviselés betiltására. Harold Brown, a Carter kormány had­ügyminisztere, ezt mondta: "Mire képesek lennénk a lézerfegyverek tökéletesítésére, ami legalább száz milliárd dollárba kerülne, a Szovjetunió képes lesz ellenintézkedésre, sokkal alacsonyabb költségekkel." Bili Monroe, az NBC-TV múlt vasárnapi programján Caspar Weinberger hadügyminisz­terhez szólva, ezt mondta: "Ha az USA-nak sikerül a lézerfegyvereket létrehozni, mielőtt a Szovjetunió is előállítaná, s ^képesek le­szünk a felénk irányított lövedékeket meg­semmisíteni, a Szovjetunió védtelen marad és ez a helyzet felbontaná a két nagyhata­lom közti egyensúlyt és közelebb hozna az atomháború veszélyei." Mire Weinber­ger ezt felelte: " Reméljük, hogy a Szovjetunió egyidőben szintén szert tesz a lézerfegyverre." * A NATO országok sajtója szinte egyhan­gúan aggodalommal fogadta Reagan beszédét. München Süddeutsche Zeitung (szélső jobboldali lap): "Félünk, hogy Reagan elnök beszédének első következménye lesz a fegyverkezési verseny fellendítése." London Times: "Reagan elnök javaslata minden bizonnyal elriasztja az USA szövet­ségeseit és nem hat rájuk megnyugtatóan." Guardian (Anglia): "Mindkét félnek újabb milliárdokat kell költeni uj fegyver­nemekre. Ez nem megoldás. Az egyetlen megoldás korlátozni, befagyasztani a már meglévő atomfegyvereket." Le Matin (Párizs): " Hogyan lehet leszere­lésről beszélni, ha megsemmisítjük a mar meglévő leszerelési szerződéseket ? Reagan elnök felelőtlen magatartása egy mindenek fölötti fegyver létrehozására, hogyan hozhat létre engedékeny magatartást Andropov részéről?" Figaro (Párizs): " Reagan elnök e javaslattal olyan gazdasági nehézséget óhajt hárítani a Szovjetunióra, amely katasztrófához vezethet." * Az elnök beszédében utalt arra, hogy Los Angelesben tartandó beszédében javas­latot tesz a genfi leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban átmeneti szerződésre. Képzel­hetjük.; a múlt szerdai beszéd után, mit tartalmaz majd az elnök javaslata! Az a tény, hogy a katolikus püspökök ragaszkodnak az atomháború - ellenes magatartásukhoz; az a tény, hogy a képviselők többsége négy százalékkal csökkentette a hadikiadások emelkedését a Reagan elnök által kért tiz százalékkal szemben, bizonyítja, hogy az amerikai nép nagy többsége támogatja az atomfegyverkezés befagyasztását, a mar meglévő atomfegyverek csökkentését, illetve teljes megsemmisítését. Mindenki, akinek drága a béke ügye, gyermekei, unokái és polgártársai élete, azonnal Írjon képviselőjének és szenátorai­nak, kerve, hogy ellenezzek Reagan csillag- háborús tervet. AZ USA TELJESEN EGYEDÜL Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Taná­csában példátlan esemény zajlott le. Nica­ragua kormánya azzal vádolta az Egyesült Államok kormányát, hogy szervezi, felfegy- verzi és irányítja a (nicaraguai) kormány- ellenes csapatokat, valamint a hondurasi hadsereget, azzal a céllal, hogy megdöntse Nicaragua népi kormányát. Jeane Kirkpatrick, az USA ENSZ nagy­követe minden tehetségét latba vetette, hogy mentesítse az Egyesült Államokat a vádtól, de minden igyekezete hiábavalónak bizonyult. Nemcsak a szocialista országok képvi­selői, nemcsak a NATO-országok szószólói, de Mexico, Zambia, Tanzánia, Kina, Pana­ma, Zimbabwe, Pakisztán is egyhangúan állást foglalt az USA brutális, nyílt beavat­kozása ellen. Az USA kormánya teljesen egyedül maradt. Ott áll ország, világ előtt, mint bűnös: katonai erővel beavatkozik egy független ország ügyeibe. Vajon a világ közvéleményének ilyen példátlanul egységes megnyilvánulása arra fogja-e késztetni a washingtoni kormányt, hogy közép-amerikai politikáját megváltoz­tassa? ^ TEHERAN. Több mint 100.000 hordó nyers olaj zúdült a Perzsa-öbölbe, mely 45 négyzet- mérföldnyi területet beszennyezett. Irán kérte a Perzsa-öböl menti országo­kat, Irak kivételével, hogy segítsenek a tisztítás elvégzésében. AMMAN. Hussein, Jordán királya tárgyalá­sokat folytat a PLO megbízottjával. Arról tárgyalnak, miként szerepelhet Hussein egy izraeli-arab békeszerződés létrejöttének kérdésében. PITTSBURG, Pa. Na^y felháborodást keltett az ország acélmunkasai körében US Acél­vállalat azon kijelentése, hogy nagy meny- nyiségű acélt fog vásárolni az angol acélvál­lalattól. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK ARGENTÍNÁBAN BUENOS AIRES. Megbénult Argentina nemzetgazdasága. Gyárak, üzemek munká­sai, vállalatok hivatalnokai, ( vasutak és autóbuszok dolgozói, minisztériumi tiszt­viselők, kis-és nagykereskedők alkalmazot­tai, tanítók és egyetemi tanárok 24 órás sztrájkba léptek a Szakszervezeti Tanács hívására. A sztrájkot megelőzően a kormány 12 százalékos béremelést léptetett életbe abban a hiszemben, hogy ezzel aláássa a sztrájk hathatóságát. De a kormány té­vedett. Az ország népének elégedetlenséget tükrözi vissza ez a példátlan egységes tiltakozás. A kormány törvényellenesnek nyilvánította a sztrájkot, de az sem retten­tette el a lakosságot. Ilyen frappáns megmozdulással tiltakozik az argentin nép a 200 százalékos infláció ellen. Követelik a népellenes intézkedések visszavonását, a reálbérek emelését.

Next

/
Thumbnails
Contents