Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-24 / 12. szám

Thursday, March 24. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. HONGKONG JÖVŐ - ISMERETLENEKKEL Ezer négyzetkilo­méteren ( Finnország népességet meghala­dó t embertómeg, természeti erőforrás, terjeszkedési lehető­sége nincs, az egy lakosra jutó nemze­ti jövedelmével vi­szont maga mögé utasítja a fejlődő világ államainak túlnyomó tö'bbségét. Ez Hongkong, a zsugorodó brit gyarmat- birodalom utolsó darabjainak "ékkőve." A három egységre tagolódó, terjeszked­ni jószerivel csak felfelé tudó városról azt tartják: a legfontosabb tengeri központ Tokiótól nyugatra és Londontól keletre. Hajómágnásai - Y.K.Pao, C.Y.Tung —gaz­dagságukkal, tőkeerejükkel fogalommá lettek Ázsiában (s világszerte. Hongkong ezenkívül Kelet-Azsia pénzügyi központja. Hongkong gazdasága a lehető legnyitot­tabb, mivel feszítő ellentét van belső pia­cának korlátozottsága és ipari teljesítő­képességének nagysága között. A világgaz­dasági recesszió, a protekcionista áramlatok a gyarmatvárost tehát különösen érzékenyen érintik. Hongkongnak el kell adnia hagyo- , mányos iparágainak termékeit, a textíli­át, a bőrárut, az órákat éppúgy, mint a viszonylag friss cikkeket, a szórakoztató elektronika és optika legújabb csodáit. Ebbéli törekvésében Hongkongnak egy­felől meg kell küzdenie kelet-ázsiai vetély- társaival (Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr), másodszor Önmagával. Utóbbin az értendő, hogy a külvilág szemében a hongkongi porté­ka minőségben még sokáig nem lesz azonos értékű az olyan termékekkel, amelyeknek felirata "Made in Japan." A címben jelzett bizonytalanság Hong­kong jövőjével kapcsolatban mégsem gazda­sági, hanem politikai természetű. Az Öt és fél milliós város a Kínai Népköztársa­ság térképein ideiglenesen brit igazgatás alatt álló kínai területként szerepel. A brit korona és a császári Kina 85 évvel ezelőtt kötött megállapodása értelmében 1997. punius elsején Hongkong 90 százalé­ka ismét kínai szuverenitás alá kerül. Hongkong tehát átmeneti állapotban él, ami a dolog természeténél fogva nem kellemes. Egészen a múlt év végéig, a Hongkongról kezdett brit-kinai tárgyalá­sokig azonban ez az átmenet sokakban nem tudatosult. Hu Jao-pan^nak, a KKP főtitkárának november végen közzétett nyilatkozata mar úgy fogalmazott Hong­kong és az anyaország újraegyesítéséről, mint Kina nagy nemzeti céljainak egyiké­ről. Mindez erősen megtépázhatta azokat a makacsul élő brit illúziókat, hogy vala­miképp átmenthető lesz a Hongkong felet­ti londoni uralom. Igaz, Peking szemszögéből sem lenne üdvözítő, ha a kínai szuverenitás felfordu­i fi» las aran állná helyre. Amilyen fontos Kina presztízsének a Hongkonggal kapcsolatos történelmi jogok érvényesítése, a gyarma­ti státus felszámolása, éppoly fontos, hogy mindez a városállam életenek szétzilálása nélkül menjen végbe. Peking számára nagy tét forog kockán a virágzó Hongkonggal. Ahogy a Newsweek hetilap irta: "Ez a gyar­mat Kina legfontosabb kereskedelmi part­nereinek egyike lett, amellyel 8 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le évente a pekingi kormány. Ezenkívül Kínának 2 milliárd dollár befektetése van a városban, áruhazak, bankok, hajózási társaságok és ingatlanok formájában. Stróman-cége­ken keresztül Peking értékes kereskedel­mi tapasztalatokra tett szert, közvetve kereskedik Tajvannal és Dél-Koreával, sót hozzájut olyan amerikai elektronikai technológiákhoz, amelynek magas szintje kizárná, hogy közvetlenül eladják." KULTURDELUTAN TORONTÓBAN SZÜLŐHAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL... (folytatás az L oldalról) egyetlen csoport azonosította magát rendületlenül, fenntartás nélkül a magyar nép fűggetlensegi törekvéseivel. Egyet­len csoport igyekezett könnyíteni az elnyomás keresztjét hordó magyar nép agóniáján. Ez a mi táborunk, a mi sajtónk volt. Ez a csoport volt az, amely a legnagyobb lelkesedéssel, tízezres tömegben fogadta a Magyarország függetlenségéért ( küzdő nagy szabadságharcost, gróf ^ Karolyi Mihályt, amidőn az első világháború előtt, majd a 30-as években Amerikába. jött támogatásért küzdelméhez. Ellenez­tük azt, hogy a Habsburgok háborúba vigyék a magyar népet, amelyért mér­hetetlen véraldozattal kellett fizetniük. Háboruellenes állásfoglalásunk miatt feldúltak szerkesztőségünket, letartóz­tattak szerkesztőinket, de ez nem tán­torított el bennünket az igaz úttól. Az első világháború után mi szerveztük (1919. aug.) az első nagy tiltakozást Magyarország feldarabolása ellen. Tö­meges deportálás (Palmer-razziák) volt a reakció válasza, de táborunk rendületlenül folytatta küzdelmét Horthyék ellen, akiknek politikájáról kezdettől fogva megjósoltuk, hogy uj háborúba, a végpusztulás szélére sodor­hatja a magyar népet. Mi alakítottuk meg Amerikában, Gellért Hugó és Bálint Imre vezetése alatt, az első antifasiszta szervezetet (a Horthy - ellenes liga). Minden lehető anyagi támogatást megad­tunk a Horthy rendszer áltál börtönbe vetett óhazai honfitársainknak (Patroná- ti Szervezet). Aktiv szervezői voltunk az Amerikai Magyar Demokratikus Tanács­nak. A második világháború idején rádió- adásokat továbbítottunk a magyar ellen­állás támogatására, amelyben részt vett Bartók Béla is. Mi kezdeményeztük a második világháborúban roppant vesz­teséget szenvedő magyar nép első megse­gítésére az amerikai-magyar segélyakciót. Alapvető módon járultunk hozzá az első nemzetkó'zi segély, az UNRRA huszonhárom millió dolláros segélye megszerzéséhez a szenvedő magyar nép számára. Es mindmáig mi maradtunk a legkövetkezetesebb szószólói az amerikai és ma^ar nép barátságának épp úgy, mint a beke és a haladas ügyének magyar téren, ebben az országban. * Adva az amerikai magyarok kiemelkedő hozzájárulásait az amerikai civilizáció minden terén: technológia, atomenergia, zene, film, orvostudomány, művészét', adva az óhaza magyar népének rendkívüli teljesitmenyeit, minden lehetőség meg volna arra, hogy az amerikai magyarság presztízse, befolyása meghatványozódjék, s egyenrangúvá legyen az olasz, ír, zsidó, lengyel és más nagyobb etnikai közösségek befolyásával. Ehhez az amerikai magyarság igazi egységére van szükség. Ilyen egységről nem igen lehet beszélni addig, amig olyan kiemelkedő személyiségek, mint Szentgyörgyi professzor, Gellert Hugó, és i^en, a magyar nép ügyéért mindenkor legtöbb és legnagyobb áldozatot hozó haladó szellemű magyarok, lapunk olvasó­tábora nincs benne. Megelégedéssel mutathatunk rá, hogy ezen egység első feltételei már jelent­keznek. A napokban közleményt kaptunk .az egyik legnagyobb észak-amerikai magyar kultúrintézménytől, kiadványunk­Mennyire szivet-lelket vidító egy olyan kulturális rendezvény, mint amit ez év március 6-án, vasárnap a torontói Kana­dai Magyar Kulturk’ózpont Arany János hétvégi magyar iskolájának (rendezésé­ben láthattunk! 6-14 éves fiuk-lányok gyer­mek műkedvelő csoportja produkálta a magyar zene, dal és tánc - művészet reme­keit. A gyerekek, akik már mind itt szület­tek "idegen" földön, a Magyar Ház hétvé­gi magyar nyelviskolájának tanulói, akik kai, a "Noble Flame"-el kapcsolatbán, amelyben ez állt többek között: "Jóllehet, a magyar élet talán ellentétes partokra sodort bennünket, mégis meglepő az azonosság, mely a közős magyar célok érdekében a lényegi teendőket azonosnak látja és iteli meg." A "lényegi teendők" valóban azonosak, s nem csekélyek: az amerikai nép elete megmentéséről, a világbéke ügyéért folyó küzdelemhez való csatlakozásról van szó, Petőfi öröksége megbecsüléséről van szó, amely a magyar szabadság mellett felölelte a : világszabadsag eszméjét is. , E gondolatokkal és reményekkel köszöntjük olvasótáborunkat es az egesz amerikai magyarságot 1983 március idusán. szüleik anyanyelve mellett szülő nemze­tük dús népművészetével, hagyományai­val is ismerkednek és igy kulturáltabbak, műveltebbek, értékesebbek lesznek. Egy kb. kétszáz tagú gyermekiskola sora­iból került ki valami negyven kis amatőr művész: tánccsoportok, énekkar és a most először bemutatkozott: 9-tagu citera-zene- kar. Ez volt talán a műsoros-zenés délután kiemelkedő pontja, kiegészítve pár furulyas számmal is. Ez a citerás, furulyás csoport elismerésre méltóan produkált, ha figye­lembe vesszük, hogy mindössze két hónap­ja áll fenn heti egy-két órai gyakorlattal, amiért viszont, szintén Önkéntes tanító­juknak, Erdei Istvánnak jár az elismerés. Ugyancsak az ő törekvésének eredmenye a kb. 30 tagú gyermekénekkar fellépése is. A leány tánccsoport, amely mar régebbi, ugyancsak élvezetes műsort adott. Az iskola igazgatója, Balogh Tamás kb. 12 tanítója együttműködésével elismerten szép szolgálatot tesz a magyar nyelv és népművészet munkálása, fejlesztése, nep- szerűsitése terén. A Kodály Táncegyüttes mellett ez az iskola, kulturtevékenysége- vel kiegészítve, legérdemesebb intézmé­nye a Magyar Ház kultur központnak. D. A. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT V

Next

/
Thumbnails
Contents