Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-13 / 2. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 13. 1983. @/t?atóinÁ itiá/c NEHÉZ AZ ÉLET OHIO. Elnézésüket kérem, hogy annyira elmaradtunk előfizetésünk megújításával. Férjemmel együtt 264 dollárt kapunk egy hónapra. 240 dollár a lakbér, ezenkívül ott van a telefon, a villany. Csak nézünk egymásra szegény 85 éves férjemmel, hogy mit csináljunk ezzel a 14 dollárral? De a villany- és telefonszámlát elvállalta a leányom, hogy 'ók kifizetik, többet nem bír, mert & is egyedül keres a családban és csak négy dollár az órabére. Két gyer­mekük van, egy 12 éves kislány és egy 8 éves kisfiú, s ők is nagyon nehezen tud­nak kijönni. A leányom egy öregotthonban dolgozik, ahol nem fizetnek nagyon jól. A vöm szeptember óta csak két napot dolgo­zik hetenként, mert egyetemre jár tovább­képezni magát. Én nem kapok semmiféle biztosítást, sokat betegeskedem és a férjem járásképtelen. Egyedüli bátorítóak és szóra­koztatónk két év óta ez a kis lap volt és amikor azt mondtam férjemnek, hogy ta­lán kénytelenek leszünk lemondani, elfor­dult és könnyezett. így azután úgy döntöt­tem, a leányommal együtt, hogy hacsak dolláronként is, de törleszteni fogjuk az előfizetésünket. Itt jegyzem meg, hogy legújabban még a lakbért is felemelték és az élelmiszer­jegyet 20 dollárral csökkentették, úgyhogy most már csak 54 dollárt kapunk havonta személyenként. Ez borzasztó kevés, különö­sen egy cukorbetegnek, akinek gyakran kell ennie. Nagyon sok szép és jo cikket olvastam a mi kedves kis újságunkban, de külön meg kell említenem azt a cikket, amelynek az volt a cime, hogy a "Nők Szivéből" Olyan szivbemarkoló volt ez az írás, hogy ilyet talán még sohasem olvastam. Azóta én felolvasom azt mindenkinek, akivel elbeszélgetek, de odaadni senkinek sem adtam. Most még csak annyit, hogy kívá­nom, az Isten azt kényszerítse ra, hogy abból az összegből éljen meg, amennyit miránk, szegény emberekre állapítottak meg. Szóval a tömegirtásra van pénz, de eleiemre nincs. Mrs. L S. CALIFORNIA. Megkaptam az angol könyvet. Egyelőre még csak nagyjából néztem át, de, máris kijelenthetem, hogy a "NEMES LANG" valóban nemes könyv. Nanásy Imre JACKSON HEIGHTS, N.Y. Szerintem a szerkesztő összetéveszti az allegóriát a ( filagóriával, Kossuthot a vasúttal Dr. Tóth Miklósnak (Magyar Szó, dec.) igaza van: Amerikában nincs miniszter a kormány­ban, csak államtitkár. A miniszter az egy pap. A szerkesztő védekezése, illetve lec- kéztetése (wise guy) csimborasszója a demagógiának, mert igenis a Secretary of Agriculture a helyes kifejezés. Pacem in Terris! Boldog uj évet kívánok úgy a szerkesztőnek, mint az egész magyarság­nak. S.P. (S.P. kedves olvasónknak viszont kívánunk boldog uj évet és remélünk tőle gyakori kritikus levelet. Az örök éberség nemcsak a szabadságnak, hanem egy jó lap szerkesz­tésének is az ára. Pacem in Terris!) SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT Januar 13-19. 14. Albert Schweitzer, kiváló huma­nista zeneművész születése 1875. 15. Martin Luther King. Jr. születése 1929. 200.000 vinyliapri munkás sztrájk­ja a UE szakszervezet vezetésével, 1946. Kolozsvári Grandpierre Emil iró születése 1907. 17. Franklin Benjamin amerikai állam­férfi és feltaláló születése 1706. 19. Edgar Allan Poe, kiváló amerikai költő születése 1809. "Nesze semmi,fogd meg jól1' Az amerikai bankok nagy lármával kür­tölték világgá egy uj csekkrendszer beveze­tését, amely után "példátlanul" magas kamatot fizethetnek. E javaslat jól hang­zik, de valójában nem más, mint "nesze semmi, fogd meg jól!" Az első feltétel: minimálisan 2.500 dollár­nak kell a csekkszámlán maradni. Második feltetel: ha a csekkszámla csupán egy dol­lárral kevesebb a $ 2.500-nál, a kamat 5.2 százalékra csökken. Harmadik feltétel: miután a bankok e csekkszámlán tartott Összeg 12 százalékát tartalékban kell, hogy tartsák, minden dollárból csak 88 centet adhatnak kölcsön és mivel a ban­kok haszonra dolgoznak, ezt azzal ellensú­lyozzák, hogy minden csekkért 12-15 centet számítanak. Egyes bankok viszont az első három csekkért semmit sem számítanak, de ezen felül minden csekkért 50 centet. WASHINGTON, D.C. A független teher- autbvállalatok sztrájkba lépnek jan. 31-én, tiltakozásul a benzinre kivetett gallonon­ként 5 centes adó miatt. Arra a kérdésre, hogy a sztrájk meddig tarthat, Michael Parkhurst, az Independent Truckers Associa­tion elnöke ezt mondta: "Addig tart, amig a kongresszus vissza nem vonja az 5 centes adóemelést." AMERIKAI , MAGYAR SZ0 USPS 023-980 ISSN 0194-7990 a.. Published tntkly. exc. last waak in July and 1st . 2 weeks In August by Hungarian Word,Inc. 130 E 1« St. Naw York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matts», Doc. 31.1952 undor tbs Act of-March 21.1879, at theP.O. of Now York, N.Y. Szorkoszti a Szór kaszt o Bizottság El&fizatisi ^rak az Egyesült Államokban ogy ávro $ j 8.-filovre $ 10.- - Karyadábon ás minden más külföldi országban agy övre $ 20.- főtávra $ 12.— Postmaster Send address changes to: , • Hungarian Word,Inc. 130 E 16 §t. Now York, N.Y. 10003. > —————o—■■■■■■' I —-——■——no——I A kubai kérdéssel foglalkozó kongresz- szusi albizottság előtt Enders, a külügymi­niszter helyettes azt a kijelentést tette, hogy "Kuba gazdasági törpe, amely évek őta képtelen népe anyagi jólétét előmozdí­tani." Az Egyesült Nemzetek hivatalos kiadvá­nya mást mond. ök megállapították, hogy Kuba népe legalább olyan jól táplálkozik, mint Mexicoé és 30%-kaI 4°bban, mint Salvador, Guatemala és Honduras népe. Emellett a CIA 1981-es hivatalos kiadvá­nya szerint Kuba népének 96%-a tud Írni, olvasni, ugyanolyan hanyada, mint az USA- nak, a másik három ország 35%-ához viszo­nyítva. A várható korhatár 70 év, a másik három ország 50 évével szemben. A lakosságnak kevesebb, mint 10%-a el elhanyagolt lakásokban Kubában, ugyan­annyi, mint az Egyesült Államokban! Enders ur jól tenné, ha jobban tanulmá­nyozná saját kormánya hivatalos kiadvá­nyait az igazi kubai helyzetről. Bertram Stiller, a N.Y.Times- ban (1982.dec.24.) "Miután az Egyesült Államok biztonsága megköveteli a fegyverkezés ellenőrzését, a nemzetnek feli kell készülnie kitartó tárgyalásokra a Szovjetunióval, elsősorban a legfenyegetőbb fegyverek, a stratégiai­ak ügyében, amelyekkel úgy a Szovjetunió­ban, mint az Egyesült Államokban minden célpontot el lehet érni." Cyrus Vance, volt külügymi­niszter és Robert E. Hunter, a National Security Council volt tagja, a N.Y.Times-ban 1982.dec.27. "Az a gondolat, hogy az adminisztráció által javasolt 'polgári védelem' milliók életét mentheti meg atomháború esetén, nem mas, mint badarság. "En már régen feladtam a próbálkozást, hogy megértsem olyan emberek eszejárá- sát, mint Reagan, Weinberger és társasá­guk, akik szakadatlanul féligazságokkal, dőreségekkel, vagy kimondott valótlansá­gokkal, u.n. 'sebezhetŐségi ablakokkal', szovjet agresszivitással, fölénymargóval, stb. hozakodnak elő. Csupán megismétlik azt, amivel 30-40 év óta házalnak. Kevés­bé értem meg olyan emberek nyilatkoza­tát, mintJlerman Kahn."_ P.S. Symonds, mérnökpro­fesszor Brown University. "Ben Gurion figyelmeztetett bennünket, hogy óyakodjunk attól, hogy a hadsereg vegye át sorsunk irányítását. Ez sajnos megtörtént. A magam részéről most már csak az amerikai adófizetőkhöz intézem kérdésemet: Miért adjátok nekünk olyan bőkezűen a kötelet, amellyel felakaszthat­juk magunkat." Mattityahu Peled, az izra­eli vezérkar volt tagja, je- ruzsalemi egyetemi tanár, a N.Y.Times-ban, 1982.dec. 27. SAN ^SALVADOR. "Nem mondok le tisztsé­gemről" - mondja San Salvador hadügymi­nisztere, Jose Guillermo Garcia. Ocha ezredes az ország északi részében állomá­sozó 1.200 főnyi gyalogoskatona vezetője, követeli Garcia elmozdítását.

Next

/
Thumbnails
Contents