Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-03 / 9. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 3. 1983. ALLENTOWN, Pa. Szeretnék köszönetét mondani a hozzam küldött magyar könyvért, amihez alig találok pillanatnyilag méltó szavakat. Minden túlzás nélkül csak annyit, hogy aki nekem ezt a könyvet szánta, a jó Istentől ezerszer legyen áldva. Nem tudtak volna számomra jobb könyvet küldeni. Úgy belemerülök olvasásába, hogy alig tudom letenni. Ismerőseink is szeretik olvasni és hallgatni, mivel igaz történeteket idéz fel bennünk, akik mindezt végigéltük. Egy pár szót szeretnék életemről imi. Egy dunántúli kis faluból jöttem ide. 1911- ben születtem Bakonycsemyén. Nagy rézbányavidék ez, kevés földművessel. Itt eltem végig két háborút. Szemtanúja voltam az események sorozatának. Katonaszökevény kivégzése a falunkban nagy esemény volt akkor. Fájó szívvel láttuk országunk és fővárosunk pusztulását; a Duna hidjai a vízbe esve, villamosok a vízből félig kiállva. Akkor azt hittük, hogy hiába folyt el annyi vér, hullott el annyi fiatal. Azután bár lassan indult, de láttuk a fejlődést, újjáépítést. A földosztást is végre megértük és valóra volt sok szegény nép régóta várt álmodozása. És mi tudtunk velük lelkesülni, Örülni. Egy hold földet még mi is kaptunk, mivel iparosok erre voltak jogosultak. Első férjem szabó volt, 40 évi együttélés után meghalt. Akkor 1972-ben második házasság utján, idekerültem. Azóta ötször voltunk Magyarországon. Jóleső érzés az otthoni nép megelégedését, az épülő, szépülő falvakat és városokat látni. Bármikor hazamehetünk, ez is egy vigasztalás már nekünk. Köszönöm az évkönyvet is, férjemmel együtt azzal is meg vagyunk elégedve. További jó munkájukhoz sok sikert és türelmet, valamint jó egészséget kívánunk, az összes dolgozó munkatársaknak szintén. Halászék Az az érzésém, hogy maguk csak azokat a leveleket közlik, amelyek dicsérik a lap szerkesztőségét. Hogy csak egy néhány példát ragadjak ki a múlt hetekben közölt levelekből: "A Magyar Szót változatlanul nagyon szeretem." (E.N.dec.30.) "A lap mindig jobb lesz." (H.K.dec.30.) "Hálás köszönet a lapért, mert igen értékes." (F.Chicago,dec.30.) "Lapjukat nagyon megszerettem, igazán hiányozna, ha nem olvashatnám." (A.A.) "Nagyon értékelem minden írásukat tudósításukat." (Jan.20.) En nem értek egyet ezekkel az áradozó véleményekkel. Szerintem a lap nem eléggé tartalmas, nincs benne elég politikai elemzés. A mérvadó vélemények számomra nem mérvadók. Amit a "Tudja Ön"-ben imák, felenek már szakálla nő. Az angol oldal• helyett tartalmas politikai írást ke}- lene hozniuk. Tudom, hogy az ilyen iras nem igen tetszik a szerkesztőségnek, de meg kellett imom. Somogyi Béla Inponáló, hogy most ilyen Naptárt adtatok Máthé Rezső LOS ANGELES, CaL Ha netán a nigériai eseményekről még nem írtak volna, nagyon szeretném, ha pótlólag imának néhány nagyon elitélő szót. Ha egy szocialista ország t zavart t volna el ilyen rövid "FELMONDÁSI IDŐVEL" ilyen hatalmas tömeget, a kapitalista sajtó krokodilkönnyeiben úszna a világ! Nem szabad szó nélkül hagynunk ezt a borzalmat. .r t „ , ■ Koos Zoltán MÁRCIUS 4-9. ii .. 1 4. Eletbelep az Egyesült Államok alkotmánya 1789. 5. A bostoni vérengzés, az amerikai függetlenségi háborút kirobbantó szikra 1770. 6. Michelangelo a világ egyik legnagyobb művészének születése 1475. Detroitban rendőrsortüz oltja ki a munkáért tüneté Lény Kálmán, amerikai magyar munkás és három más autóipari dolgozó életét 1932. 7. Luther Burbank, kiváló amerikai növényszakértó születése 1849. 8. Nemzetközi Nőnap. 9. A magyarországi Szent Imre tiszteletere keresztelt Amerigo Vespucci, olasz utazó születése 1454. Róla nevezték el az uj világot Amerikának. (Márciusi Nap, nagy a hatalmad S magyar Márciust, magyar forradalmat Nem gyújtottál ránk ezer évig mégsem: Ültünk örökké jeges senyvedésben.) Ady Endre A márciusi Naphoz. ___________________________________________t MAGYAR FESTŐK KIÁLLÍTÁSA Figyelemre méltó magyar kulturális esemény tanúi voltunk New Yorkban. A neves Fordham University, kiállítási termében . öt magyar festőművészt mutatott be. Ezek kozott kettő: Egyed László és Lossonczy Tamás Pesten élő és dolgozó magyarok. A másik három: Bodnár Bertalan, Paszternák Vilmos és Polony Elemer newyorkiak és USA polgárok. A kiállítás cime igy is "Hungarian Art Exhibit", utalva arra, hogy, művészi gyökereit tekintve^ mind az öt festő európai magyarnak számit. * Bár mind az öten a modern, absztrakt, "non-objective" stílusban festenek, mégis mind különbözők egymástól. Bodnárt forró színek, robusztus ( ecsetmunka, monumentális és levegős terelósztas jellemzi, nagyméretű vásznakon. Távolról talán, de szellemi mesterének Scheiber Hugót jelölhetnénk meg. Paszternák Vilmos franciás collage-ai, grafikái alapérzést és drámai pesszimizmust tolmácsolnak. Lossonczy Tamás regi, ismert magyar festőművész, a budapesti avantgarde egyik oszlopa. O az egyetlen az öt kozott, aki több különböző stilusu müvet mutatott be, olajfestménytől tusrajzig. Mind átlagon felüli. Egyed László a csoport legfiatalabb tagja, alig 30 éves, s egyben, - ha szabad ezt a szót használni: a legmodernebb. Elvont és témanélküli. Egyetlen^ müve sem nagyobb kb. 10 incsnél, ami ugyancsak hátrány. A kiállítást, melyet melegen ajánlunk olvasóinknak, a Fordham University & Library Galleryben, 113 West 60 Street alatt, március 9-ig lehet, napközben, megtekinteni. (GD Hackett - General Press Features) "Kormányunk dél-afrikai politikája alapvetően téves. Azon alapul, hogy Del-Afriká barátsága fontos számunkra, hogy ellensúlyozza az Angolában állomásozó kubaiakat és az Indiai-oceanon a szovjet flottát. Namibia és Dél-Afrika elnyomott népeinek sorsa nem érdekli politikánk tervezőit. I i N i| • A józanul gondolkozók meggyőződtek arról a II. világháború tapasztalatai alapján, hogy agresszív államoknak való hízelgés nem vezet jóra, különösen olyan államoké, amelyek a faji fensóbbségen és a békének háború által való biztosításán alapulnak." Prof.G.W. Shepherd, a denveri egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanára. "A mi katonai készülődésünk állítólagos célja az t amerikai életmód fenntartása külső veszélyekkel szemben. De a mi kényelmes életmódunk az utóbbi években belülről van veszélyeztetve, melyben a Szovjetunió nem játszik semmilyen szerepet. Amerika nem más, mint a nép és anpak élet'e és megélhetése. Ha mi feláldozzuk közgazdaságunk egészségét, politikai szabadságunkat és társadalmi jólétünket azért, hogy körülbástyázzuk magunkat 30.000 nukleáris bombával, akkor nekünk nagyobb szükségünk van lélekgyógvászatra (Psychiatry), mint biztonságra." Charles Scheiner, a Westchester Peoples Action Coalition társelnöke, N.Y.Times 2/20/83 DABRINGHAUS ÚR TITKA (folytatás az 1. oldalról) nem piszkálnák Őket, örömest megfeledkeztek volna az egészről. Képzeljük magunkat az oroszok helyébe. Hogy kémkedhessünk ellenük, az Egyesült Államok hazudott szövetségeseinek, és bujtatta a "lyoni hóhért." Kitől ered vajon az a döntés, hogy egy Altman-Barbie értékesebb, mint francia szövetségeseink? Ki utasította Dabringhaus-t, hogy vegye védelmébe Altman-Barbie-t, bujtassa, fizessen neki, hazudozzon miatta? Amint Barbie tárgyalása megkezdődik Franciaorszagban, megkezdődik a mi tárgyalásunk is. (Otis Pike cikke a Nevsday 2/16 - számában.)
