Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-24 / 8. szám

Thursday, Feb. 24. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO A CSENDÖRPUCCS Képzelt beszélgetés egy vezérkari ezredessel (folytatás a 6. oldalról) (Koszorús ezredes feltehetően nem tudott arról, hogy az éj folyamán Lázár altábor­nagy testőrei is végrehajtottak egy gyors akciót: a vidéki csendőrcsapatok legfőbb parancsnokait felvitték a Varba, és arra kényszeritették, hogy telefonon adjanak parancsot csapataiknak a főváros elhagyá­sára. De ezzel Baky nyilván nem sokat törődik, ha nem fenyegetik Koszorús páncé­losai.)- Julius 7-én Baky megkezdte Budapest kiürítését. Úgy látszik: a megszálló német vezetés tanácsosabbnak vélte igy határoz­ni, 8-án délig a kiürítés megtörtént, amiről meggyőződve 9-én bevonultattam csapatai­mat a helyőrségekbe, a kormányzóságnak pedig jelentettem a parancs végrehajtását.- Ezredes ur, volt értelme?- Három és fél hónappal kitolódott a nyilas hatalomátvétel. Sikerült érvényt szerezni a deportálás tilalmának. Három- százezer ember megmenekült a haláltábor­tól. Október 15-e után már nem deportál­hatták őket úgy, ahogyan az julius elején történt volna.- így is sok ezren pusztultak el. Ez tény. Szörnyű és jóvátehetetlen. De ha Eichmannak, Bakyéknak sikerül a júliusi deportálás, a többszöröse pusztul el. (Egyébként is: Koszorús Ferenc a júliusi mentésben illetékes, és nem az október utáni pusztításban.) *- 1944. október 15-e, a nyilas hatalom- átvétel eseményeiben szó sem esik az 1. páncélos . hadosztályról. Koszorús ezredes­ről sem. Önök hol voltak? A hadosztályt, amelynek időközben a parancsnoka lettem, német követelésre augusztus 2-án a frontra vezényelték. A parancsot a vezérkar főnőkétől kaptam. Fölmentem a kormányzóságra. Mondtam: katonaként a parancsot nem tagadhatom meg, de ha hadosztályom innen elvonul, a nácik azt tehetik majd, amit akarnak. Lazár altábornagy megnyugtatott azzal, hogy i hamarosan felhozzák a szegedi ; 9. honvéd gyalogezredet, a kormányzó "házi ezredét." Én aggályoskodtam ugyan, de nem volt mit tennem. A szegedi ezred történetét az ezredpa­rancsnokukkal készült interjúból ismerjük. De hát az már másik történet. Aminthogy másik történet az a Gestapo-akció, amely­nek egyik célpontba Kálló Zoltán tábori ezredes volt, a másik pedig Koszorús Fe­renc ezredes. Kallót meggyilkolták, Koszo­rús elrejtőzött. végül Németországban éri meg a háború végét, és soha többé nem tér haza. Ám ez is egy másik történet. Vagy mégis in­kább: ez a sok-sok, apróbb-nagyobb törté­net - láncként egymáshoz kapcsolódva - végső soron egységbe kovácsolodik? Gocze Tibor: “Hittétel az emberiség mellett " D. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspökelnök felszólalása a budapesti antifasiszta nagygyűlésen. D. Dr. Káldy Zoltán Rewycrki ifyr btatti TIBOR? MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) 15M Stttad Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. éa 79. utcák kötött Tel: 11-4-1292 FRISS NOS, HURKA ÉS FKIVÁCOTTAR (GÓcze T. felvétele) egyes népek kulturfőlényének doktrínáját . El kell utasítani és meg kell bélyegezni az antiszemitizmust, annak egyes európai államokban most is jelentkező megnyilvá­nulásait. El kell utasítani az imperializmus minden formáját! El kell utasítani a fasiz­mus és ujfasizmus minden megnyilvánulá­sát. El kell utasítani a faji megkülönbözte­tést Dél-Afrikában és a világ más helyein. El kell utasítani a háborút,, az agressziót, a kolonializmust és az ujkolonializmus minden fajtáját. El kell utasitani minden­fajta fanatizmust, elvakultságot, soviniz­must.- Ugyanakkor hitet kell tennünk az em­ber, az emberiség mellett. Küzdenünk kell az ember, az emberi méltóság meg­becsüléséért, szerte a világon. Küzdenünk kell minden olyan elmélet és gyakorlat ellen, amely meggátolja, hogy az ember valóban ember legyen. Minden olyan elmé­letet és gyakorlatot, amely megcsonkítja a teljes emberség megvalósulását, száműz­nünk kell. Küzdenünk kell az emberi élet nagyrabecsüléséért. Küzdenünk kell azért, hogy mindenütt a világon az embereknek meg legyen a kenyere, az otthona, a mun­kája és élvezhessék a kultúra, a tudomány és technika áldásait s tudjanak szeretni és szeretetet adni. A legnagyobb erőfeszí­tést kell tennünk a békéért, a népek békés együttéléséért és együtt munkálkodáséért.- Mindezek az erőfeszítések, küzdelmek egymás mellé parancsolják Magyarországon is, és szerte-"a világon -a különböző világ­nézetű embereket, hívőket és marxistákat, keresztyéneket és zsidókat, kommunistá­kat és az egyház tagjait. Csak együtt és csakis együtt tudjuk felépíteni a béke vilá­gát, amelyben társadalmi, gazdasági és politikai igazságosság van mindenütt. Eh­hez a munkához ajánlom fel a magyaror­szági egyházak szolgálatát. Gimnázium külföldi magyaroknak Külföldön éló' magyarok vagy magyar származású szülők gyermekei kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben a kőszegi Jurisics gimnáziumban. A Magyarok Világ- szövetségének közreműködésével teremtet­tek lehetőséget a magyar származású fiata­loknak a tanulásra, az érettségi bizonyítvány megszerzésére, szüleik, nagyszűleik anya- nyelvenek elsajátítására. Az elképzelések szerint az első tanévre a magyarul többé-kevésbé beszélő gyereke­ket veszik föl, s ők még nem is alkotnának külön osztályt. Heti hét-nyolc órában an­golt tanuló közösségbe kerülnek, igy az osztálytársak kölcsönösen segíthetik egy­mást a magyar és az angol tanulásában. 7- Igen Tisztelt Nagygyűlés! 1932-ben Németországban államelnök­választás volt. Hindenburg és Hitler volt a két jelölt. Az egyik tekintélyes folyóirat annakidején, többek között, igy propagálta Hitler Adolfot: yAki Hindenburgot választja, az a régi időt, a hűvös értelmet és a taktikát választ­ja. Aki viszont Hitlert választja, az a jövőt, az emberi érzelem világát és a hitet választ­ja." Ezt a választást még Hitler elvesztet­te, de 1933. január 30-án maga Hindenburg nevezte ki birodalmi kancellárrá. A követ­kező 12 és negyed esztendő jövő helyett a legsötétebb kilátástalanságot, az emberi érzelem gazdag világa helyett minden igaz es meleg emberi érzelem megtiprását, me^gyalazását, szemérmetlen megerősza­kolását és kigúnyolását, hit helyett pedig a gyilkoló fanatizmust, antiszemitizmust, ördögi megszállottságot, pusztító elvakult­ságot, a vér és a faj bálvány-istenei előtti részeg hódolatot hozta.- Hogy is férhetett bele a német fasiz­mus alig több, mint 12 évébe annyi féle­lem, remegés, könny, sikoltás, szenvedés, kegyetlenkedés, kínzás, börtön, deportálás, vérontás, haláltábor, tömegmészárlás, gázkamra, pusztító háború, melyben 50 millió ember halt meg és kiirtottak 6 millió zsidót. Nem volt még az emberi történelem­nek ilyen, minden emberi képzeletet felül­múló, 12 isszonyatos éve! Hazánkban is borzalmas lélekmérge- zést, szenvedést, pusztulást, gettót, halált, Don-kanyart, egymillió ember megsemmisí­tését, 600 ezer zsidó deportálását hozta a fasizmus, a magyar nyilaskeresztes moz­galommal, Szálasi Ferenccel együtt. A másik égető kérdés: Hogyan nem vette eszre az akkori Németország népe, Európa és a nagyvilág, mit is akar a hitleri fasizmus?! Hiszen már 1919-ben megalakí­totta a Nemzeti-Szocialista Nemet Munkás Pártot. 1924-tŐl pedig mindenki olvashatta a hírhedt Mein Kampf-ot, melyben Hitler megírta a német fasizmus gátlástalan világ­uralmi és népirtási céljait. Tizennégy éven keresztül folyt az előkészület a hatalom átvételére, a német nép, Európa népei és más népek vágóhidra vezetésére. Még ha voltak is tiltakozások magában Német­országban és másutt, mégsem volt elég tiszta látás és elég felelősség a vészharan­gok újra és újra való megkongatására. Fele­lősség terheli az egyházakat és nem egyháza­kat egyaránt. Megemlítem, hogy a fasizmus tombolása közben Hitler magához hivatta a német evangélikus egyházi vezetőket, köztük Niemöller Márton püspököt is. Hitler tájékoztatta őket terveiről. Niemőller Marton ezt követően igy szólt: "Aggódom a német nép sorsa miatt." Hitler igy vála­szolt: "Ne aggódjék, mert a német nép sorságén hordom a vallaimon." Mire Niemól- ler: "Éppen e miatt aggódom." Voltak még masok is, akik tiltakoztak, de nem voltak sokan sem az egyházban, sem az akkori nemet társadalomban. De másutt sem.- A német fasizmus uralomra jutásának 50. évfordulóján egyértelműen el kell utasi- ^anunk_ minden olyan eszmét, filozófiát ü;s gyakorlatot, amely az emberfajok érték­beli egyenlőtlenségét, fölé- és alárendelt­ségét hirdeti, azt, hogy egyes fajok uralko­dásra, mások pedig ezek kiszolgálására hivatottak. El kell tehát utasitani minden­féle vér- és fajelméletet, a rasszizmust,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents