Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-06 / 1. szám

AMERIKAI Ára 25 cent MAGYAR SZÓ ,, . - Ént.as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under tHTArt of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.N.Y. Vol. XXXVt/.No. 1. Thursday, Jan. 6. 1983. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 // A FO KERDES Gocze Tibor: Tisztelet a szülőföldnek Budapesten a Műcsarnokban ezzel a címmel nyílt meg az a bemutató kiállítás, amelyen 287 külföldön élő magyar származású művész közel 500 alkotása szerepel. Ez már a máso­dik ilyen jellegű reprezentatív bemuta­tó, amelyet a Művelődési Minisztérium és a Magyarok Világszövetsége szerve­zésében tártak a közönség elé. A Mű­csarnok nagyterme kicsinek bizonyult, mert a „ megjelent kiállító művészek mellett többszáz magyarországi egyén is eljött az ünnepélyes megnyitóra. Televíziósok, rádióriporterek, újság­írók, fotósok velem együtt ott szorong­tak a mikrofonok kórul. Dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világ- szövetsége elnöke megnyitó beszédé­ben arra utalt, hogy: "Megoldhatatlan feladat lenne a megnyitás során az itt szereplő művészek vagy alkotók bemutatására törekedni, hiszen a kiál­lításra huszonhárom országból kétszáz- nyolcvanhárom résztvevő érkezett, a művészetek legkülönbözőbb tartomá­nyai vannak képviselve és eltérő stílus­irányzatok. A művészek életpályája pedig annyira gazdag és regényes, hogy csak ennek az ismerete is kitölt- hetné egy-egy beszéd kereteit. Ezt a megoldhatatlan feladatot egy két­száz oldalas katalógus törekszik elvé­gezni, amely ugyancsak szinte a lehe­tetlenre vállalkozik, midőn minden művészről egy lexikonszerű cikket és egy műtárgy reprodukcióját közli fekete-fehérben." Bognár professzor utalt az első, 1970-es kiállításra, ame­lyen 75-en vettek részt: . "A tárlat rendezésével nemcsak az volt a cél, hogy emlékezetes művészi élményt nyújtsunk a magyar és nemcsak a buda­pesti közönségnek, nanem az is, hogy a határainkon kívül élÖ magyar művé­szek és a mai magyar társadalom kö­zötti organikus és formájuk szerint nagyon differenciált ' kapcsolatokat létrehozzuk, erősítsük és folyamatos­sá tegyük." Megemlítette, hogy "a történelem és a nemzeti sors alakulá­sa folytán ugyanis a magyar kulturá­lis és nyelvi közösség egyharmada az ország határain ktvu.1 ÓL” A létre­jövő kapcsolatok - utalva az előző gondolatmenetre -, viszont a befogadó országok javára is válnak, akik képes­ségeikkel, széles látókörükkel, szellemi horriz ont jukkái szolgálják uj hazájukat. Dr. Bognár József ehhez hozzáfűzte: "Ebben a vonatkozásban is a cselekvő és nem a búslakodó nemzeti géniusz reflexióját kell elfogadnunk. Nem siránkozni kell a szétszórtság tényén, hanem olyan adottságnak kell felfog­nunk, amely lehetőségeket is hordoz magában. Ez a szétszórtság ugyanis megkönnyítheti és reálisabbá teheti értékelésünket és segít a mai világ­ban megfelelő politika folytatása ese­tén. " Európából százhetvennégyen, a töb­bi kontinensről százkilencen, de leg­többen az Egyesült Államokból vannak jelen. A művészek fele festő, ezután a szobrászok, majd az építészek és a fotósok képviselik a tárlatot. Sajnos, (folytatás a 6. oldalon) A január 3-án összeülő 98. uj kongresz- szusi ülésszak melynek 26-al több demok­rata képviselő lesz a tagja - legfőbb prob­lémája a közgazdaság állapota lesz, állapít­ja meg a New York Times aznapi első olda­las főhirében. Mi, itt a Magyar Szónál, illő tisztelettel ama lap iránt, amely "csak azt újságolja, amit érdemes kinyomtatni" ("All the news that's fit to print"), némi véleménykülönb­séget jelentünk be. A közgazdasági helyzet, amely természe­tesen felöleli a gazdasági pangást, a munka­nélküliségét, 50 millió szegénysorsu amerikai nyomorát, magától értetödőleg fontos kérdés, de a béke fenntartásának biztosítá­sa ennél is fontosabb. Mert, ha a kongresz- szus nem foganatosítja törvényhozásilag a nép ezer és egy módon és formában ki­nyilvánított békeóhaját, ha nem fékezi meg az apokalipszis reagani négyes foga­tát: magát Reagant, Weinberger hadügy­minisztert, Clark és Meese elnöki főtanács­adókat, akkor háború lesz és ha háború lesz, akkor annak lángjaiban odavész a közgazdaság is, akármit fog is tenni ez a 98. kongresszus. Magától értetödőleg nem a közgazdasá­gi kérdések mellékvágányra terelése mel­lett érvelünk, hahem amellett, hogy a kong­resszusnak e két főkérdessel: a közgazdasá­Ket évvel ezelőtt kezdődött az úgyneve­zett "Reagan-forradalom", amely hivatva volt megváltoztatni az USA bel- és kül­politikáját. Nagy adóengedményt javasolt az elnök (főleg a gazdagoknak), amely majd fellendíti az ipart. Felépíteni az or­szág katonai erejét, amely emeli majd a nemzet tekintélyét, befolyását, volt egy másik cél. Le kell forgácsolni a társa­dalmi juttatásokat, egyensúlyba kell hozni a szövetségi költségvetést. A Fehér Házba költözését követő hóna­pokban nagy győzelmeket aratott Reagan elnök: törvénybe iktatták az ország törté­netében legnagyobb adócsökkentést, meg­szavazták a legmagasabb hadikiadásokat és milliárdokkal csökkentették a szegénye­ket segitÖ programokat. MI A HELYZET MA? "A Reagan-forradalom a belpolitikában holtpontra jutott" - Írja a Wall Street Journal (1982.dec.23.). "A nemzetgazdaság gyotrelmes( helyzet­ben van, egyik politikai baklövés követi a másikat és a nép elveszti bizalrnát" írja a lap riportere. "Ami az ország kül­politikáját illeti, Reagan ^ eddig keptelen volt értelmes politikai irányvonalat ková­csolni, s csupán hangzatos szólamokat használ, amivel sikerült éket verni az USA és szövetségesei között." így ir az üzleti gival és a béke megőrzésével, melynek jelenleg ^a fegyverkezés befagyasztása az első főállomása, egymással párhuzamo­san egyenlő sürgősséggel kell foglalkoznia. Hozzáfűzhetjük még azt, hogy a béke meg­őrzése irányába tett lépéseknek azonnali es közvetlen ^ kihatása lesz a gazdasági helyzet javítása is. Mindenegyes billió dollár áthelyezése a municióiparböl a la­kásépítésre, a közlekedés modernizálásá­ra, 30-50 ezerrel több uj munkaalkalmat jelenthet. Fentemlitett cikkében a N.Y. Times beharangozza a demokrata párt fogadko­zását, amely szerint ők nem fognak várni Reagan kezdeményezésére, majd ők meg­mutatják, hogyan kell a helyzeten javítani. A demokrata pártnak ezúttal Jim Wright képviselő volt a szószólója. A beharango­záshoz a N.Y. Times nem fűzött hozzá egy szerény megjegyzést, amelyet karácso­nyi számában ugyancsak részletesen taglalt a pénzügyi hasábokon, hogy a példátlan tőzsdei konjunktúra annak tudható be, hogy Wall Street megmérte a demokrata párt tevékenységét és várható programját, és azokat kedvükre valónak találta. Ha azt akarjuk, hogy a kongresszus te­gyen valamit a népért, nekünk, polgárok­nak kell őket állandóan építő cselekvésre ösztökélni. világ egyik fő szószólója. "Az elnök tanácsadói látják a problémák halmozódását. Változtatni kellene az irányt, de a jelek arra mutatnak, hogy Reagan ragaszkodik eddigi elképzeléseinek foly­tatásához. "A nemzetgazdaság a legmélyebb szint­re süllyedt a II. világháború óta. A közvéle­ménykutatók egyhangúan ( megállapítják, hogy ha a nemzetgazdaság nem lendül fel hamarosan, a ( kongresszus bizonyára hathatós munkatörvényt fogad el. A kong­resszus tagjait már nem félemliti meg annak lehetősége, hogy Reagan elnök az ország polgáraihoz fordul, mert a nép több­sége elvesztette az elnökbe helyezett bizal­mát", - írja továbbá a W.S.J. Reagan elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a kormány adjon munkaalkalmat a munkanélkülieknek. A jelek arra mutatnak, hogy a Reagan kormány tehetetlen a megoldásra váró problémákkal szemben: a társadalombizto­sítási törvény, a hallatlan magas szövetsé­gi deficit, a magas kölcsönkamat, az egyre emelkedő munkanélküliség, a fegyverkezés korlátozását célzó tárgyalások sikerre vitele, mind megannyi probléma megol­dásra var. ^ ST. LOUIS, Mo. A Chrysler vállalat 96 millió dollárt tervez befektetni a helyi üzeme modernizálására. Az első két év "eredményei”

Next

/
Thumbnails
Contents