Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-09 / 33. szám
Thursday. Sep. 9. 19B2. 0. AMERIKAI MAGYAR SZO Magyar fiatalok gyermekvárost építenek Kambodzsában Az építkezés helyszíne. Az Országos Béketanács és a Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére nemzetközi összefogással ezerszemélyes gyermekváros épül Kambodzsában. A csaknem százmillió forintos beruházás tervezője és kivitelezője a KISZ KB Epitésszervezési Irodája. A gyermekváros a kambodzsai fővárostól harminc kilómét ér nyíre, egy lerombolt pedagógiai központ helyén épül. Ha elkészül, teljesen önellátó városka lesz, hiszen a közelben nincs is lakott település; a fóti gyermekváros mintájára tervezték, ovodaval, iskolával. Az épitkezésen magyar fiatalok dolgoznak. Az első csoport julius elején utazott el, s a csoportvezető, az orvos és a szakács mellett hat-hat kőműves es ács van a csapatban. Negyven kambodzsai munkás segédkezik nekik, hogy gyorsabban haladjanak. Minden építkezési anyagot, gépet és szerszámot Magyarországról szállítanak, kivéve a legalapvetőbb anyagokat: a téglát, a sódert, a homokot. Kéthavon- ként indulnak újabb hajöszállitmányok. A magyar szakácsnak sincs gondja a nyersanyagok beszerzésevei, meg az üditö italok, az ásványvíz is hazulról érkezik. A közlekedést is megoldották, két kocsija van a magyar csoportnak. Az elsÓ csoport hat hónapig marad, utánuk egy öthónapos turnus lesz, majd a harmadik csoport ismét fél évig dolgozik. Minden fiatal előnyös munkaszerződést kötött a munkahelyevei és az Epites- szervezési Irodával. Kinti munkájuk tartós külszolgálatnak számit, tehát közben itthon megkaplak az átlagjövedelmüket. Kambodzsában a koszton és a szálláson felül napi hatdolláros bért kapnak. Marasd a mocsár Eredeti állapotában tartják meg a Hortobágyi ( Nmzztl Park testületen a.' kunkápolnatl mocsarat, amely a pusztára valaha jellemző allat-és növényvilág maradvánc/át Őrzi. A vízrendezést követően a Nyugati FÖe&atorna közvetítésével jut el a Tisza vize a kunkápolnatl mocsárba, amely a pusztai természetvédelmi terület nagy értéke. | A hatalmas kiterjedésű nádatokat kákát, gyékényes foltok, mathol harmatkátát vagy tzlkl kását telepek tzakltják meg,a nádasok között felcsillannak a ^ nyílt vlzterúletek. A mocsarat gyűrűként Ölelt körül a jellegzetes hortobágyi réti zóna. EURÓPÁBAN MAGYARUL VERSFESZTIVAL GYULÁN A Viharsarokban, Magyarország délkeleti csücskében, Gyula városában immár tizenkilencedik esztendeje tartanak nyári játékokat. A színhely az ország egyetlen viszonylag épségben maradt teglavára, mely nagy történelmi korszakok tanúja. Átvészelte a törökdúlást is, otthont adott Rákóczi kurucainak, Kossuth honvédéinek. Most — 1963 óta — nyaranként színház telepszik szép aranyu, jó akusztikájú udvarára, hogy részint regi magyar történelmi játékokkal idezze a múlt történelmét a jelen tanulságára, részint pedig uj magyar drámákat vigyen szinre. es nagyon tudatos és igen eredményes törekvés, hogy a környező országokban élő és alkoto magyar Írók drámaterméséből mutasson be itt nyaranta legalább egy müvet. Érthető okokból elsősorban erdélyi magyar irok színpadi müvei lathatók itt. Gyula mindössze négy kilometérre fekszik a román-magyar határtól: nemzetiségi terület, ahol a román nemzetiség Magyarországon a legnagyobb koncentrátumban található; itt működik a roman középiskola, — roman nyelvű könyvtár található, s egyáltalán: a kapcsolat a szomszédos országgal igen élénk, és nem csak általános nemzetiségi szinten, hanem kulturális téren is. A változatos programú Várszínházban erdélyi magyar drámairó, Székely János immár harmadik gyulai ősbemutatóját tartotta, szinre hozva ezúttal Vak Béla király cim'ű történelmi játékát — 1981-ben tartottak első ízben versfesztivált. Már ekkor volt az elképzelés, hogy a történelmi várfalak között a magyar lira egyetemlegessége szólaljon meg. Sik Ferenc, a Várszínház művészeti vezetője a budapesti Nemzeti Színház rendezője e versfesztival gondolatának atyja, akkor azt mondotta: a magyar költészethez nem csupán azok a versek tartoznak, amelyek az országhatárokon belül születnek. A közös nyelv kapcsot jelent mindazon költők között, akik magyarul verselnek a világ bármely pontján. Az idén augusztus 5-én, a Várszínház több héten át tartó előadássorozatának záró eseményeként került sor a versfesztival megrendezésere. Az est bevezető előadását Hubay Miklós, az írószövetség elnöke tartotta. A szegedi körzeti televíziósok rögzítették a műsort, melyben közel negyven kiemelkedő magyar színművész szólaltatta meg több, mint harminc, Magyarországon a környező államokban, valamint a nyugati országokban élő és alkotó magyar költő müveit. A műsor cime —“Európában magyarul” — önmagában is elárulta, milyen elképzelések vezették a magyar vers eme nagy ünnepének szervezőit es szerkesztőit. Céljuk volt, hogy azt a magyar költészetet mutassak be, amely mindig is a Duna-menti népek és altalaban a népek egymásrautaltságát, a népek egyenlőségét és függetlenségét hirdette. Sik Ferenc rendezese egyébkent kitűnően oldotta meg a versek,a látvány és a zenei élmények ötvözését. Mintha egy regi idökbeli összejövetelen lettünk volna: a fényeket úgyszólván csak a száz számra lobogó gyertyák, mécsesek és fáklyák szolgáltattak. A közbeiktatott zeneszámok pedig — Bartók és Kodály népdalfeldolgozásai, műveik részletei — különösen nagy erővel jelezték, hogy Gyulán nemcsak a vers, de a zene magyarságára és egyben nemzetköziségére, a szomszéd népekkel való közösségre is gondoltak az “Európában magyarul” létrehozói és közreműködői. S. L. Védelmet kérő népművészet Kalocsán Veszélyben Kalocsa népművészete. Hosszú ideig úgy tunt, hogy a vászoningek, a kótényszélek, az ágyneműk fehér lyukhimzése, az áttörtcsipkeszerü alapból kiemelkedő tömött virágok szinpompaja, örök életű lesz. Akárcsak a szobák,konyhák falat pingálő asszonyok keze munkája. Ma viszont a hagyományokhoz nem kötődő tálak, térítők érkeznek a varos jelzőjével. A pompázó lila virágot körülölelő fekete olajfestéknek a sötét tónuson szomorkodó faliképszem hímzésnek semmi köze Kalocsa néprajzi örökségéhez. Mégis láthatóak: vásárokban, bazárokban iparengedélyt kapott kézifestók “remekeként”. Mindezért a megelhetesüket biztositó iparosok nem vonhatók felelősségre, hiszen a varos környéki szállások hagyományos paraszti életmódjának felbomlása után a külföldön híressé vált hímzést és pingálást is a gazdasági, valamint idegenforgalmi érdekek tartották életben. Ám a közel évszázados formákhoz és motívumokhoz ragaszkodó valódi értékeket előállító iparművészek egyre kevésbé tudtak versenyezni a tomegcikkgyártókkal. A kalocsai I. István gimnázium tantervében a népművészeti ismeret is szerepel. Az 1982-83-as tanévben például fakultativ formában már a népi díszítő művészetről hallgathatnak előadásokat a diákok. Szemléltető oktatásukat segítheti a helyi muzeum Kalocsa népművészetének fejlődését bemutató gyűjteménye. A népművészeti es háziipari szövetkezet dolgozói nagy lelkesedéssel gyűjtötték a régi hímző mintaka LNeha azonban, ok is engedve a megrendelő kívánságának, termékeiket idegen, de kalocsainak mondott motívumokkal díszítik. Ke- szitettek például fekete es barna alapú hímzéseket, annak ellenére, hogy Kalocsa nepmüvé- —«..—*** ~ **“&/ —^ szeteben jellegzetes a fehér tónus. Kifogásolható a hódmezővásárhelyi porcelángyár kalocsai üzemenek több tányérja, tálja. Az 1970-ben telepitett üzem életében fontosabb az üzlet, mint a néprajz J a Vásárló élénk rikító színeket kér, azokat kell a porcelán vagy az agyagedenvre pingálni. De nem szabad eredeti kalocsai motívumként értékesíteni. A varos vezetői kerték a háziipari szövetkezet es a pocelángyar dolgozóit: termékeik tervezésekor ne feledkezzenek meg a hagyományok őrzéséről. Az otzl hervadót a Hatra erdőségeiben az Idén a Szokottnál korábban kezdődött. A gyors lehűlésre érzékenyen reagált a természet. A parádl völgyben a vadgesztenyefák levelet egyik napról a másikra rozsdabarnára változtak. Többhelyen mái a gyertyánok et az akacok Is sárgulnak. ŐSZ
