Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-09-09 / 33. szám

ÜZEMBEM AZ UJ SZEDŐGÉP Miként olvasóink azonnal észrevehetik, e rövid cikkünk, valamint lapunk belső oldalain számos más cikk már uj betűtí­pussal tárul eléjük. Hála lapunk hűséges olvasótáborának, annak is legáldozatkészebb tagjainak, má­jus 20-i felhívásunkra, néhány hét alatt, közel' háromezer dollár gyűlt össze, ami lehetővé tette egy uj, Xerox-gyártmányú szedőgép vásárlását. Szerencsénkre, lénye­gesen kevesebbe került, mint az IBM által ajánlott szedőgép, amelynek ára 8000 dol­lár kórul mozgott. Azon kedves olvasóink nevét, akik "be­tűket"" vásároltak, külön kimutatásban fogjuk közölni, illő keretben . Hálás köszó- netünket nemcsak azoknak küldjük, akik betűket vásároltak, illetve a szedögépre adományokat küldtek, hanem mindenegyes szeretett olvasónknak, aki a március ele­jén indult 25.000 dolláros gyűjtési kampány sikeréhez önzetlen adományaival hozzájárult. Hiszen, ha a kampány nem fejeződött vol­na be 100%-os sikerrel, a szedögépre bejött összeget a lap életének biztosítására kellett volna fordítanunk. Olvasóink szeretetet mi itt, a szerkesz­tőségben éppen olyan szeretettel és olvasóink és' a magyarság szolgálatát célzó kettőzött erőfeszítéssel Ígérjük viszonozni. KÉT ÜDVÖZLET EGYNEK ÁRÁÉRT Lapunk alapításának 80, évfordulóiát nemcsak impozáns ünnepéllyel, nemcsak egy angol nyelvű emlékkönyv kiadásával, hanem az alkalomhoz illő’ külön kiadással is megünnepeljük, amelyre kérjük k. olvasóink üdvözletét. Miután lapunk október 14-én megjelenő rendkí­vüli száma egybeesik azzal az időszakkal, amikor Évkönyvünkre szokták olvasóink beküldeni üdvöz­letüket, kiadóhivatalunk úgy határozott, hogy az idén, a jubileumra való tekintettel, ugyanazon ósz- szegért küldhetik olvasóink üdvözletüket lapunk jubileumi számába es az 1983-as, ismét nagyon szépnek es tartalmasnak ígérkező Évkönyvünkbe. Kérjük tehát azokat az olvasókat, akik üdvözle­tét szándékoznak elhelyezni akár a jubileumi lap­számunkban, akár az 1983-as Évkönyvünkben, küldjék be azt minél előbb, hogy biztosíthassuk azok közlését mindkét rendkívüli kiadványunkban. Miután jubileumi lapszámunkat szeptember 30- án zárjuk, magatói értetődőleg az azon dátum után erkező üdvözleteket már csak az Évkönyvben fogiuk tudni közölni. A Magyar Szó Kiadóhivatala Kérjük, használják az alanti szelvényt üdvözletük beküldésére. Tisztelt Kiadóhivatal! Alant küldöm szeretetteljes üdvözletemet lapunk­nak a 80. évforduló alkalmával. Mikent jeleztek, kérem üdvözletemet ügy a jubileumi lapszámban, mint az 1983-as Évkönyvben elhelyezni. Csatolva küldök $.................t jubileumi üdvözletre Név:......................................................... Cim:............................................................. AMERIKAI Ara 25 Mit ÚJ KÖZÉP KELETI TERV Reagan elnök előterjesztette az USA "béketervét" a Közép-Keletre. Beginék azonnal megvétózták, az arab államok e sorok megjelenésekor tartott konferen­ciájukon fogják álláspontjukat meghatá­rozni es nyilvánosságra hozni. Reagan terve (amelynek kidolgozásához Reagannak édes-kevés köze volt, az ere­deti elképzelést Rogers, volt külügyminisz­ter fogalmazta meg, magát a beszédet a jól értesült N.Y. Times- riporter, Gelb szerint, Charles Hill kúlügyminisztériumi szakértő és Howard Teicher, a Nemzet- védelmi Tanács alkalmazottja szövegez- te meg, Reagan egyetlen mondatot "szer­kesztett" a szövegbe) abból áll, hogy Izra­elnek fel kell adnia minden területét, amit az 1967-es háborúban elfoglalt, hogy a ciszjordániai (nyugati parti) palesztinai- aknak, valamint a Gaza-sáv lakosainak TELJES autonómiát kell "Jordánnal tár­sulva" biztosítani. Jeruzsálemet illetően Reagan javaslata szándékosan homályos, mivel tudatában van annak, hogy jelenleg nincs olyan meg­oldás, amely mindkét felet kielégítené a három világvallás szentvárosát illetően. Reagan beszéde a palesztinai kérdésről váratlanul érte úgy az amerikai, mint a világ közvéleményét. Miért a hirtelen rá- dió-televizios bejelentés? Az egyik felté­telezés az, hogy a külügyminisztérium tartott ( attól, hogy a Fez, Marokkóban tartandó arab csúcstalálkozó élesen elí­téli majd Amerikát, amelyet felelősnek tartanak Izrael libanoni háborújáért és Beirut bombázásáért. A palesztin autonó­mia sürgetése, úgy vélték, talán ki fogja engesztelni az arab közvélemény egy ré­szét. Lehetnek más dolgok is a Reagan kezdeményezés hátterében. Nem sokkal Arafatnak Athénbe való partraszállása után, odaérkezett Mitterand, francia köz­társasági elnök is. Franciaország es az Európai Közös Piac tagállamai, mint tud­juk, élesen kritizálták a libanoni invázi­ót - Mitterand a franciaországi náci meg­szálláshoz hasonlította azt. Valószínűleg az is, hogy az Európai Közös Piac tagjai­nak meg vannak a saját elképzeléseik a közép-keleti kérdés megoldásáról, utóvég­re ők közelebb vannak a Közép-Kelethez, mint az Egyesült Államok. Lehetséges, hogy egy ilyen közös európai-arab-Ara fát javaslatot akart megelőzni Reagan. Arról most már nem is beszélünk, hogy a palesztinok ügyébe más arab államoknak, mint Szíriának, Szaud-Arábiának, Tunisz­nak, Algériának is lehet beleszólása. Rea­gan elnök beszédében egy helyen a "szov­jet veszély"-re is hivatkozott, szovjetelle­nes arculatot adva az egész tervezetnek. Nyilvánvaló, hogy a szovjet kormány is fog még nyilatkozni a palesztin kérdéssel kapcsolatban. NAHUM GOLDMAN HALÁLÁRÓL A múlt héten elhunyt Ny. Németország­ban Nahum Goldman, a Zsidó Világkong­resszus alapitó tagja, a Cionista Világszer­vezet diszelnöke. Halála súlyos t veszte­séget jelent a világbéke ügyének es a zsi­dóság jól felfogott érdekeinek. Goldman résztvett az Egyesült Nemze­tek azon ülésen 1947-ben, amelyen kidol­gozták a Palesztinában létesítendő két állam, a zsidó és arab állam tervét. Gold­man azóta is következetesen hangoztat­ta, hogy "az arab világgal való megegye­zés nélkül Izrael államának nincs jövője." Goldman Litvániában született, gyermek­korában Németországba vitték szülei, a- honnan először Svájcba, majd az Egyesült Államokba vándoroltak. 1981-ben a zsidó újév alkalmára irt cik­keben többek között igy figyelme ztett Goldman: "Tartsuk magunkat távol attól a magatartástól, hogy vitákban a Holoka- usztra hivatkozzunk. A Holokausztot em­líteni indokolásul Libanon bombázásáért (Izrael már 1981-ben kezdte Libanon bom­bázását), miként azt Begin teszi, nem más, mint 'HUM Hashem', a Holokauszt nagy tragédiájának megszentségtelenitése." 1981 január elején a Zsidó Világkongresz- szusban tartott egyik legutolsó beszédé­ben Goldman hangoztatta, hogy "az Egye­sült Államok nem lesz képes egyetlen fon­tos világproblémát sem megoldani a Szov­jetunió közreműködése néll<ül." A közép­keleti békét csakis a PLO és a Szovjetunió bevonásával vélte elérhetőnek. MILLIÓK TÜNTETTEK LABOR DAY-N NEW YORK, N.Y. Csaknem fél millió szer­vezett munkás vonult fel Labor Day alkal­mával, messze túlszárnyalva a tavalyi tüntetés méreteit, egyhangú tiltakozás­ként Reaganék politikája ellen. Hasonló méretűek voltak a megmozdulások más nagy városokban is és nyilvánvaló, hogy az amerikai nép milliói Ítélkeztek e napon a reaganizmus fölött. "Hogyan lehetséges az - mondta Labor Day - nyilatkozatában Lane Kirkland, az AFL-CIO elnöke -, hogy az elnök becsüli a dolgozók méltóságát, de ugyanakkor teljes közönyösséget tanúsít 11 millió mun­kanélküli amerikai sorsával szemben." Reagan elnök tagadja, hogy 6 felelős a munkanélküliségért. Az előző kormányok politikáját okolja a súlyos gazdasági hely­zetért. New Yorkban a feliratok ezreit vitték a felvonulók, többek között ilyeneket: "Az alamizsna, sajt jó, de munkaalkalom még jobb!" "Éljenek a gyermekek, le a Pentagonnal!" "Ha egy kormány jól végzi munkáját, t munkaalkalmat ad a dolgozók­nak!" "Művészeink 85 %-a munkanélküli, vessenek véget a művészet felszámolásá­nak. "----________ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXVI. No.33.Thursday.Sep.9. 19B2.____________________________________- „ AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents