Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-09-02 / 32. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 2. 1982 wvabóiná iiiá/c ÜDVÖZLET BELGIUMBÓL Tisztelt Szerkesztőség! 57 óta Belgiumban elő 50 éves nyomdász vagyok, a személyi kultusz korának hibái feletti keserűség sodort Nyugatra. A tőkés társadalom gazdagsága meglepett, de nem váltam csodálojává. jól látom végzetes hibáját: az önzésre alapozott “szabadversenyt”, mely az erőseket erösiti a gyengékkel szemben. Tagja vagyok Belgium legnagyobb szocialista szakszervezetenek (az FGTB-nek) és a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének. Munkása vagyok az anyanyelvi mozgalomnak. 1980-ban részt vettem a Kilátó nevű kulturális tájékoztató alapításában, melynek azóta munkatársa, szerkesztője, nyomdásza vagyok. A mult evben. a pécsi IV. Anyanyelvi Konferencián találkoztam Fodor Ernával, jól elbeszélgettünk. A munkásság töretlen hitű szellemi harcosát ismertem meg benne. Ennyit magamról. Végezetül: a Magyar Szó közelmulti szamaiban olvastam felhívásukat. Bár öneróból jelenünk meg, s anyagi lehetőségeink igen korlátozottak, 25 dollár összeget átutaltattam New York-i címükre, támogatásul. Kívánom, hogy a 80. évet ünneplő lap még sok-sok even at szolgaija kultúránk es a haladas ügyet, az Újvilágban. Farkas Pál Egy szomorú hir vételekor Barataim! szólt komorsagtol ünnepélyes hangján. Barátaim! Szomorú hirt hozott a telefon hozzám, tegnap (kedden, aug. 3 án). Mint tudiátok, szeretett társunk, barátunk, Berkovits Gizi vasárnap meghalt. Alliunk fel valamennyien egy< percre s igy adjunk tiszteletet az o emlékének. Vizsgálom az arcokat, nezem társaimat. Mindenki tudta már a gvaszos hirt, mégis a megilletódótt- ség ott ült az arcokon. Ez itt szemben velem ugylatszik úgy próbál enyhíteni fajdalmán, hogv egy régi, az elhunyttal közős emleket elevenít fel sajat emlekezeteben Latszik, a komor vonásokat megenyhitette, meglágyította egy átfutó árnyéka a mosolynak. Odébb, az asztal alsó végen ülő asszonytárs arca megvonaglik. Talán az együtt átélt keserű harcok emléke teszi? Minden arc az idők nehez emlékeinek nyomait mutatja, minden arc egy-egy harcokban megedzett munkásé, munkásnoe. Mind becsülettel nezhet visz’ . t » . sza a múltba. Es ha visszanézett, megállapíthatja: azok a küzdelmek nem voltak hiábavalók. Körülbelül ezeket olvastam le az arcokról. S mikor elnökasszonyunk, Weinstock Rózsi újból beszélt, mar ülve hallgattuk szavait: Családja kívánságára az ünnepélyes megemlekezest Berkovits Giziről körülbelül egy hónap múlva itt, az Otthonban tartjuk. K.Z. Los Angeles, Cal. BRANTFORD, Ont. Üdvözletünket küldjük a lapnak a 80. évforduló alkalmával. 52 eve tartozom az olvasótáborhoz. Tegyünk meg mindent lapunk további megjelenéseert. Küldök húsz dollárt. Mr. & Mrs. James Tozser ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT SZEPTEMBER 2-7. 2. Japan megadta magát 1945. 3. Szakadas az amerikai Szocialista Partban. Két kommunista csoport kiválik belőle. Ezzel az eseménnyel foglalkozik Warren Beatty világhírű filmje, a l'Reds” 1919. 4. Anton Bruckner, osztrák zeneszerző szüile- tése 1824. 5. 90 evvel ezelőtt e napon született Szigeti József, világhírű hegedűművész, 1892. Meghalt 1973-ban, Összeül az első Kontinentális Kongresszus 1774. 6. Labor Day Szeptembertől Novemberig A 231 millió lelket kitevő amerikai nép életet a munkásság teszi lehetove. Munkáskezek teremtik elő mindennapi kenyerünket es a többi élelmiszert, ok készítik ruháinkat, ők építik lakóhazainkat, ők szállítanak bennünket munkába, az o munkájuk anyagi kiterebé- lyesedése teszi lehetove a közoktatást, a kultúra kiviragzasat. Az amerikai munkásság, kirívó történelmi ellentétben a legtöbb fejlett ipari ország munkásságával, nincs teljes tudatában osztálya történelmet formáló fontosságának. Pedig kapott erre elég figyelmeztető utalást nem egy Ízben az évek folyamán. Amerika dolgozóinak minden reggel Lincoln szavaival kellene munkába menniük: “A munkásság fölötte áll a tőkének és sokkal mélta- nyosabb megfontolásra jogos.” Az a tény, hogy jelenlegi kormányzatunk fontosabbnak tartja a nagy részvénytársaságok profitjának vedelmet es ennek erdekeben képes 12 millió munkást tétlenségre, sót nyomorra kárhoztatni, minden másnál világosabban bizonyítja, hogy elnökünk nem követi Lincoln útmutatását. Labor Day az ev azon napja, ámikor az amerikai dolgozóknak saját történelmük, saját múltjuk, jelenük es jövőjük fölött kellene elmélkedni és teendőiket körvonalazni. “Az önkenyuralmi nagyúzlet megszűnt az emberi haladás eszköze lenni sót annak akadályozójává vált — hangoztatja Stephen. A. Marglin, a Harvard Egyetem közgazdasági fakultásának professzora. Nemzetünk csak akkor nezhet dicső jövő elé, ha ipari berendezésünket demokratikus alapra helyezzük.’’ 1982. Labor Day és a novemberi választások között meg sokat lehetne tenni az amerikai dolgozóknak e történelmi feladat megvalosita- sáert. Sajnos vezetőségük eladta e történelmi jogot egy tál lencséért a katonai-ipari komplexum urainak. De van még eleg független politikai és társadalmi kezdeményezés, világitő torony, amelynek fenyere érdemes lesz felfigyelni. D> "Addig, amíg az átlagos amerikai különösebb ma- gasabbfoku képzettség nélkül kepes volt tisztességesen megélni, a különböző társadalmi retegek viszonylagos harmóniában éltek egymás mellett. De az utóbbi evekben az az amerikai, akinek nincs valamilyen SPECIÁLIS képzettsége, egyre mélyebbre süllyed, mig a magasabb iskolázottsaguak egyre magasabbra jutnak. “Ilyen körülmények kozott meg van a lehetőség arra, hogy Amerikában kifejlődhetnek a múlt század 80-as, 90-es eveinek osztalyharcai... Ezeket a konfliktusokat, mint tudjuk, először Theodore Roosevelt, majd Franklin D. Roosevelt elnök simította el* Ugylátszik, hogy a közeljövőben nagy szükségünk lesz ilyen vezetőkre...” Eric F. Goldman, a Princeton Egyetem történelemtudományi professzora. “Amikor a fiam megkérdezte tőlem, hogy melyik jogakadémiara iratkozzon be, azt mondtam neki, hogy arra, amelyben a legkevesebbet tanulhat.” Bruce Spence, hires védőügyvéd, aki 10 millió dolláros döntést vívott ki egy munkásnő szamara a Kerr-McGee olajtermelő cégtől. “A libanoni hadjárat következtében Izrael elvesztette mindazon rokonszenv nagy részét, amelyet az utóbbi néhány évtized alatt szerzett. A világ ma már retteg vezetőik őrületétől, akik csak a fegyverben bíznak. En fel fogok szólalni ez ellen ott es ahol csak tudok. Aki hallgat, az cinkossá válik. A nácik számos közeli rokonomat megölték, senki sem vádolhat antiszemitizmussal, legfeljebb azzal, hogy nem vagyok cionista.” Bruno Kreisky, Ausztria kancellárja “Ezt a háborút nem mi viseltük és mi nem kértük fel Izraelt annak megindítására. Miután megfelelő űrügyet találtak rá, Izrael, megkérdezésünk nélkül, behatolt Libanonba, pont akkor, amikor Reagan el volt foglalva a Versailles-i konferencián... Ugyanakkor azt a hamis kijelentést tették, hogy t.i. csak 25 mérföldnyire akarjak megtisztítani Libanon déli határvidékét, “Az emberiesség és tisztesség nevében bő segítségben kell részesítenünk a libanoni népet, a logika es igazság nevében le kell vonnunk e segély összeget az Izraelnek nyújtott támogatásból,” George W. Ball, USA volt helyettes külügyminisztere. (Mi kétségbe vonjuk Mr« Ball kijelentésének azon részét, hogy Izrael Reaganek tudta nélkül indította meg a libanoni inváziót. — Szerk.) AMERIKAI V MAGYAR SZÓ ifrÉAéAÉá***»*>*»6*AÉ**********>***>*>» USPS 023-98 ) ISSN 0194-7990 Published Weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Wordene. ; 130 E 16 St. N^w York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class MatteV, Dec. 31. 1952 under the Act of "March 21.1879. at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.— félévre $ 10.— Kanadabari és minden más külföldi országban egy évre $ 20.— féle'vre $ 12.— Postmaster jSend address changes to ; Hungarian Wordene. 136 E 16 St. New York, N.Y. 10003.
