Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-08-19 / 30. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 19. 1982 SEMMELWEIS CSILLAGA Méltóságos fejét ecetfa lombja öleli át: a kissé magába mélyedt, tekintélyes alak körül anya gyermekével, angyalok es virágok hullámzanak. A gyönyörű, szecessziós szobor 1948. óta all mai helyen, a róla elnevezett kórház főbejáratával szemközt. A kapu két oldalán a remekbeszabott lámpák és sárkányok meg epek maradtak, de a szobor talpazatai már kissé kikezdte az idő .. Semmelweis Ignác Fülop, az “anvak megmento- je” 1818. julius elsején Budán született, az Apród utca 1—3. számú házban, amely ma — stílusosan az Orvostörténeti Múzeum otthona. Annak idejen itt a földszinten volt apjanak fűszer- és festéküzlete, a csalad az emeleten lakott - A vár alján lévő kesö- barokk épület — háborús nyomok miatt — húsz évig romosán állt, mig 1964-ben izlesesen felújítottak. Egy évvel később a ház falaban helyeztek el Semmelweis földi maradványait, miután a regi budai temetőben a díszes családi sírboltot fölszámolták... A nagy tudós neve — sajnos, inkább csak botrányhősként — már világszerte ismert volt, amikor 1850. októberében hazatért. Néhány hónap múlva átvette a RÓkus-korház szülészeti osztályának vezet'eset. Munkássága korszakos jelentőségű a magyar orvostudomány történeteben. Fizetést nem kapott. 1855- ben nevezték ki Semmelweis Ignácot az egyetem szülészeti tanárának. Ugyanakkor Zürichből is kapott meghívást, de o Pesten maradt. Pedig a korabeli hazai állapotok nem voltak eppen kedvezők: az egyetem orvosi kara az egykori jezsuita kolostor épületében, az Újvilág utca (ma Semmelweis utca) 1—3 alatt működött. Csak 1859-ben nyílt meg az Országúton (ma Muzeum körút) az uj szülészeti klinika, amelynek első professzora Semmelweis lett. A kolostor épületét később lebontották, helyén impozáns, eklektikus házat emeltek, oldalán — a nagy tudós emlékét mindmáig őrző — szép, domborműves táblával. Budapest ostromáig ebben az épületben székelt az Országos Kaszinó, ma a Szovjet Kultúra es Tudomány HázaSemmelweis szobrát, Strobl Alajos müvet eredetileg 1906-ban az Erzsébet téren (ma Engels tér) állították föl, s csak a háború után költözött el onnan, amikor — nem eppen szerencsés döntéssel — a távolsági autóbuszvégállomást helyezték el a Belváros egyik legszebb, legtágasabb, ligetszerü parkjában. Persze uj helyen, a csöppnyi, nevenincs térén, a Gvulai Pál utca torkolatában is jól érzi magat. Feje korul a lehajló ágak árnyékában madarak röpdösnek. Az “anyák megmentojenek” szobrán mindössze egy szó áll: a tudós neve. Fölötte pedig egy ötágú csillag látható, fordított helyzetben, fejjel lefele. Ha igaz, ez az egyetlen ilyen ábrázolás. Nem véletlenül... A jelképek között ez a szimbólum ősi múltra tekint vissza. A görögök pentagrammanak, a germánok Drudenfuss-nak, boszorkánylábnak neveztek (az erdőben lakó - egyébként jóságos — drudok vagy trudok állítólag ilyen kecskeszerü lábnyomot hagytak maguk után). A zsidó misztikában, a kabbalában Salamon csillaga, Salamon pajzsa volt a neve. (Hatágú változata a Dávid-c illag.) A középkori alkimisták Salamon pecsét jeként, titkos jelként őriztek. Az Ötágú csillag eredeti jelentése azonban egy mágikus mozdulat sematikus ábrázolása: szétvetett láb, fölfelé tárulkozó kéz es fej. Az egészséges emberi testet jelképező szimbólum itt. Semmelweis szobrán lefelé néz. A születő gyermek ugyanis fejjel lefelé jön a világra... A Bakony ma A MAGYAR rÉGISEGTUDOMÁNY egyik alapítója és kiemelkedő művelő je, Römer Floris. 1859. nyarán gyalog bejárta a Bakony hegyeit, erdőségeit, falvait, követve a hegyi patakok — a Cuha, a Geren- ce, a Gaja, a Séd — folyását, hogy tanulmányozza e vidék történelmi múltjának emlékeit, kutassa természeti kincseit, megismerje a nép életét. Vajon, amikor “A Bakony” cimü, 1860-ban megjelent könyvében beszámolt az ott élő erdei emberekről, a szén- és mészégetőkről, favágókról, pásztorokról, kanaszokrol, akiknek az erdő rengetegje adott szűkös megélhetést, de ha kellett védelmét is, sejtette-e, gondolta*e, hogy valaha, egy évszázad múlva a Bakonyban fejlett ipari települések lesznek, s az ország egyik fontos ipari vidékévé válik, hiszen akkor csak a porcelángyári és az ajkai kis üveggyárat ismerhette. A TUDOMÁNYOS ES A TECHNIKAI haladást, a civilizálödást szolgáló tevékenységükért, egész életművükért sokat köszönhet Magyarország a neves kutatóknak, tudósoknak. Kiérdemlik az utókor megbecsülését. Munkásságukkal nagyon sokat tettek azért, hogy a mai Bakonyt már nem erdőrengetegének rejtélyes világa jellemzi, amelynek “"borzalmas hírnevet” egykoron az ott megbújó betyárok tettek félelmessé az országban, hanem sokkal inkább azok az uj ipari települések teszik ismertté, amelyek főként a hegység ásványi kincseinek kiaknázására, hasznosítására épültek. A Bakony-vidéki szénbányászát jelentős iparosodásnak lett a bázisa;. Magyar- ország legnagyobb ércvagyonát pedig a bauxit adia, amelynek jelentős és feltehetően még ismeretlen, előfordulásai eppen a Bakony mészkő-dolomit hegységeiben tálalhatok HUNGAROTEX H-1804 BUDAPEST 5 POB 100
