Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-12-23 / 48. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 23. 1982. DDR-GDR-NDK Az USA “ láthatatlanbázisai Az Egyesült Államok közel-keleti "védel­mi" stratégiájának bevallott célja olyan katonai hatalom létesítése, amely megvéd­heti a Perzsa-Öböl olajforrásait az u.n. "szovjet veszedelem"-től. A valóságban azonban a stratégia az arab országokban bekövetkezhető forradalmak megakadályo­zására, vagy letörésére szolgál. Ezért az ottani U.S. hadibázisok építését és hadi megegyezések kidolgozását diszkréten kpzelik, hogy az arab tömegek számára lathatatlanok legyenek. Kiemelkedő, de nem a legfontosabb ténye­ző ebben az amerikai gyalogos csapatok megnövelése, különösen egy 1200 főnyi tengerész-gyalogság Libanonban és 800 főnyi hadtest Sinaiban. Ezek látszólag a béke fenntartását szolgálják. Nem szem­betűnő azonban az ottani amerikai hadi- erök legnagyobb ereje: két tengerészeti armada a láthatáron, egy szigeti kiinduló bázis az Indiai-oceánon és az u.n. Rapid Deployment Force (gyors csatarendbe állí­tás) az Egyesült Államokban. Mindezek eltérnek a hagyományos hadi stratégiától, amelyben olyan fontos helyeken, mint Nyu- gat-Európában, Japánban, vagy Dél-Koreá- ban tartanak bázisokat és csapatokat. Ezen a területen az amerikai stratégiá­nak lényégé azokban a formális szerződé­sekben, vagy nem formális megegyezéskben rejlik, amelyek az ottani különböző orszá­gokban bázisokat vagy más védelmi berende­zéseket engedélyeznek. Ezekhez a krízis idején felhasználható bázisokhoz a pénzt, a szakértelmet, vagy mindkettőt az Egyesült Államok adja, mindössze csak néhány ameri­kai egyenruhás személyzettel. A Pentagon, jelenleg, ezt tartja a legjobb megoldásnak. Jobban szeretnének amerikai személyzettel ellátott bázisokat felállítani, de politikai­lag ez nagyon artalmas lenne. A közel-ke­leti kormányok vezetői jól tudják, hogy politikai katasztrófát jelentene, ha megen­gednék, hogy amerikai személyzet legyen a bázisokon béke idején. Ezért csak a leg­nagyobb elövigyázattal kötnek hadi megegye­zéseket az Egyesült Államokkal. Az iráni forradalom terjedésétől tartva azonban biztosak akarnak lenni, hogy ha kell, az amerikai erők készenlétben vannak. Krízis idején a gyors beavatkozás biztosí­tására a U.S. formális megegyezéseket kötött Ománnal légi és tengerészeti bázisok használatára, valamint Szomáliái és kenyai kisegítő berendezések alkalmazására. Egyip­tom és Oman még közös hadgyakorlatokra is hajlandó az amerikai csapatokkal, de ezt a legnagyobb titokban kívánják tartani. A különösen veszélyeztetett helyzetben lévő Szaud-Arábia-i kormány is stratégiai kapcsolatokat fejleszt az Egyesült Államok­kal, de még jobban fél, mint a többiek ennek következményeitől. Ezért formális vagy informális megegyezések nélkül, hatal­mas fegyverkezési kampányt folytatnak, amit háború vagy forradalom eseten ameri­kai csapatok rendelkezésére bocsáthatnak. A szaudi haderőket amerikai felszereléssel és szakértőkkel modernizálják. Ezek a kezdőbetűi a kelet-német állam német, angol és magyar nyelvű nevének, magyarul: Nemet Demokratikus Köztársa­ság. (Hasonlóképpen: DBR - GFR - NSZK a nyugat-német államé). Az asztalon előt­tem fekszik egy könyv: "Encounters in Democracy", vagyis: "Találkozás a Demok- ráciávaL" Tárgya az NDK. Szerzője Marg- rit Pittman, aki, mint fiatal lány, a nácik elől az USA-ba menekült 1938-ban, és aki 1974-től 1979-ig az NDK-ban tartózko­dott, mint újságíró. Ebből közlök néhány részletet. , u A TÚLÉLŐK. Mindjárt a Hitler-uralom veresége után, bizottságok alakultak a koncentrációs táborok felszabadult lakói­ból, országszerte, azokból, nemre, vallás­ra, vagy politikai nézetre való tekintet nélkül, akik már a táborokban összefogtak egymás megsegítésére és túlélésére. Fel­adatuknak tűzték a volt foglyok megsegí­tését, felruházását és élelmezését, vala­mint a szétszórt családok egyesítését, amire elsőrendű szükség volt a romokban heverő országban. "A Fasizmus Áldozatai" címmel átölelő bizottság alakult Berlin­ben, amely nyomtatványokat terjesztett a lakosság felvilágosítására, a koncentrá­ciós táborokra vonatkozóan. Egészséghely- reállitási és orvosi központokat szervez­tek az áldozatok segítésére. Más bizottsá­gok is alakultak a, mint áldozatok, segít­ségét igénylők igazolására, valamint a báránybőrbe rejtőző volt nácik kiküszöbölé­sére. A négy megszállási övezetben, mint­egy 250.000 igazolt áldozatot vettek jegy­zékbe, ezeket ellátták igazoló kártyákkal, ami feljogosította őket bizonyos kedvezmé­nyekre. Akik tevekeny részt vettek az ellenállásban, azok kártyáit felülbélyegez­ték "Ellenálló Harcos" jelzővel; ezek külön­leges kedvezményeket nyertek. Nem tartott sokáig mielőtt a bánásmód­ban különbségek kezdtek jelentkezni a négy ővezet között. Mialatt a szovjet öve­zetben megkülönböztetett figyelemmel kezelték az áldozatokat, addig a nyugati, tehát amerikai, angol és francia övezet­ben a hidegháború követelményei politikai diszkriminációt hoztak létre. A nyugati övezetekben, a "kommunizmus behatárolá­sa" politikájának következtében, az áldoza­tok és az ellenállók kellemetlen jelenséget kepeztek. A Der Spiegel című, kommunis­tának távolról sem nevezhető,NSZK hetilap 1979. márciusi, 12. és 13. számában Írja, hogy a náci uralom által üldözöttek "szinte általánosan egyesülnek keserűségükben, amiért megtagadják tőlük a jól kiérdemelt társadalmi megbecsülést"; idézi továbbá Theo Pirker, Ny.Berlin-i szociológus pro­fesszort, miszerint "a háború utáni remé­nyek, hogy a náci uralom túlélő áldozatai és az ellenállási harcosok jelentős szere­pet fognak játszani a gazdasági és kulturá­lis újjáépítésben, nem váltak valóvá." A cikk kimutatja, hogy a túlélő áldozatokat hihetetlen bürokratikus csürés-csavarás- nak vetik alá, ami megkárosítja őket. Külö­nösen kirívó igazságtalansággal kezelték a túlélő kommunistákat; Adenauer kormá­nya törvényt hozott, amely megfosztja őket a jóvátétel jogától Ugyanakkor, az NSZK-ban, súlyosan inkriminált nácik meg­kapták nyugdijukat', idézi az NSZK-beli szociáldemokrata Hans Linsert-et, hogy az NDK juttatási rendszere "példaszerű", és "az az, ami hiányzik az NSZK-ban." Hogy jött létre a két, kelet és nyugat, Németország? Erről következő Írásomban. V. O. MOSZKVA. Nikolai A. Tikhonov, a Szovjet­unió miniszterelnöke, három napos látoga­tásra Helsinkibe, Finnország fővárosába érkezett. Mind Tikhonov, mind a finn miniszterel­nök, Mauno Koivisto részt vett a Szovjet Karéliában, a két ország kooperálásával felépített Kostomuksha vasmű megnyitási ünnepélyén. Tikhonov miniszterelnök hangoztatta: "A Finnország és a Szovjetunió közti vi­szony például kell, hogy szolgáljon, miként lehet kölcsönös előnnyel barátságban élni két, egymástól különböző rendszerű ország­nak." ( Tikhonov elitélte azokat, akik ellentétet szítanak országok között és kiemelte, hogy Washington bűnős e kérdésben. WASHINGTON, D.C. A Nemzetközi Pénz Alap (International Monetary Fund) 596.3 millió dollár kölcsönt folyósított a Magyar Népköztársaságnak. ( 517.8 millió dollárt arra használnak fel, hogy torlesszék az előbbi kölcsönök utáni kamatot és részletet. A fennmaradt 78.5 millió dollar az ez évi külkereskedelmi deficitet fedezné. Ez az első alkalom, hogy az IMF kölcsönt folyósított a Magyar Népköztársaság részére. WASHINGTON, D.C. A kepviselohaz javasla­tot fogadott el, mely megtiltja, hogy a C.I.A. bármilyen támogatást nyújtson olyan gerrillacsoportoknak, melynek célja a nicara- guai kormány megdöntése. 401 képviselő szavazott a javaslatra. Egyetlen egy sem ellenezte a javaslatot. A képviselők ugyan­akkor jóváhagytak egy 203.75 milliárd dolláros hadi költségvetést. PÁRIZS. A francia kormány elhatározta a hadikiadások csökkentését. Műszív légkompresszorral Az Utah állambeli Salt Lake Cityben muszivet ültettek be egy válságos állapot­ban lévő szívbeteg mellkasába. A műtét több mint négy órát vett igénybe. Az orvosi jelentés szerint a beteg állapota kielégítő. A paciens, egy Barney Clark nevű, 61 éves fogorvos az első ember, akinek mell­kasába műanyagból és fémből készült szivet helyeztek el. Clark gyógyíthatatlan szívbe­teg es önként vállalkozott erre a műtétre. Az ökólnagyságu mÜsziv a "Jarvik-7" nevet kapta dr. Robert Jarvik professzor­tól, aki ezt az életmentő készüléket kifej­lesztette. Teljes egészében helyettesíti majd a beteg saját szivét, de alkotója szerint is "nehézkes szerkezet." Clarkot élete hátra­levő részeben két cső köti majd egy hordoz­ható légkompresszorhoz, amely a szivet működteti. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents