Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-15 / 28. szám
Thursday, July 15. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Tasnády T. Álmos: Belgák a békéért Amint közeledik az időpont, amikor a belga kormány az amerikai atomrakétak belgiumi telepitese- nek ügyeben fog tárgyalni, úgy élénkül az ejlenállas szerte az országban a fegyverkezési hajsza ellen. A bekemozgalmak különböző akciói mellett a brüsz- szeli szabadegyetemen a Medikus Öregdiákok Szövetsége kollokviumot rendez az atomveszely egészségi következményeiről. Az Általános Keresztény Munkásszakszervezet (ACW) pedig ismetelten sürgeti a rakétatelepitésre vonatkozó döntés elhalasztását. A brüsszeli szabadegyetem kollokviumán nagy figyelmet fordítanak a különböző atomfegyverekre — atom —, hidrogén —, neutronbomba, — a radioaktiv sugárzás biológiai hatásaira és az atomfegyvereknek az emberi életre ható következményeire, ugyanakkor mindezt megvizsgálják a jelenlegi honvédelmi intézkedések keretében is • Az ACW (a legnagyobb flamand szakszervezet) most adott ki egy nyilatkozatot a második speciális lefegyverzési ENSZ ülésről (New York, junius 7 — julius 9.) A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a néhány évvel korábbi első ilyen ülés reményt nyújtott egy világméretű és nagy hatású akcióprogramhoz — beleértve a lefegyverzési megbeszéléseket —, am annak ellenére a fegyverkezesre fordított kiadások tovább növekedtek. Az ACW most konkret akciókban bízik, elsősorban abból a szempontból, hogy az eszközök szabaduljanak fel a szegénység es az elmaradottság elleni harchoz. A szakszervezeti nyilatkozat szerint a fejlődés nem képzelhető el leszerelés nélkül, s ezert sürgeti a katonai kiadások alternativ befektetésének tanulmányozását es egy világméretű nemzetközi lefegyverzési alapot. A fegyverkezési összegek egy részét ehhez az alaphoz lehetne folyósítani a legszegényebb országok javára. Elgondolkoztató, hogy amig a flamand Altalanos Keresztény Munkásszakszervezet mar korábban is szolidaritást vállalt a különböző antinuklearis tömegmozgalmakkal és a legújabb nyilatkozata szerint is azt az álláspontot vallja, hogy az emberiség békéjét csakis a fegyverkezési hajsza befagyasztásával, tárgyalásokkal, kölcsönös leszereléssel lehet biztosítani, es ebben a szellemben kezdettől fogva ellenezte az amerikai atomrakétak belgiumi telepítését, maga a Keresztény Néppárt (CVP) ettől eltérően olyan politikát folytat, hogy előbb jöjjenek az atomrakéták, de azért közben és majd utana tárgyalhatunk is. Bármiféle ideológiai tartalomtol es világnézettől függetlenül is joggal feltehető a Belgiumban egyébként már igen gyakran elhangzott kérdés: vajon mennyiben nevezheti egy olyan part Önmagát keresztényinek és népinek, amelyik gyakorlati politikájában inkább választja az atomrake- ták “biztositékát”, mint a mindenképpen veszely- telenebb és kétségkívül humánusabb tárgyalási készséget a béke érdekeben — egy atomveszély — mentes jövő erdekeben. Louis Herrera Campins, Venezuela elnöke javasolja a latin-amerikai országok külügyminisztereinek gyűlését, ahol közös programot dolgoznának ki. Campins elnök kijelentette, hogy resztvesz az el- nem-kötelezett országok szeptemberre tervezett gyűlésén Irak fővárosában, Bagdadban. Peiety'UtutJL MEGGYŐZŐDÉS ÉS ILLÚZIÓ Bátran es lelkesen dolgozik a Magyar Szó kis gárdája, hogy legalább az USA magyar anyanyelvű polgárainak egy részé igaz hireket és magyarázatot kapjon az ország es a nagyvilág eseményeiről és problémájáról s ne engedje magát félrevezetni a béke es a haladás ellenségei által. Nehéz feladat ez, hiszen az USA-nak minden eddiginél konzervatívabb es harciasabb elnöke van, kongresszusában kévés a valóban haladó szellemű szenátor és képviselő, újságjai kozott csak egy, kis cirkulácioiu munkás napilap van és szakszervezeti vezetőinek többsége hivebben szolgaija a fegyverkezést és a háborús hisztériát, mint a munkásérdekeket. Az egyoldalú tájékoztatás és propaganda fő oka annak, hogy a választásoknak maidnem kivétel nélkül ilyen eredményei vannak, hogy ezek réven az USA kerek e világon támogatja a reakciót, sok helyütt a fasizmust, a gyilkos katonai diktatúrákat, es hogy a világnak ez óriási, a természet által legjobban megáldott országában nem lehetett kiküszöbölni a társadalmi igazságtalanságot, a nyomort, munkanélküliséget, gazdasági válságot. Es többé-kevesbe hasonló a helyzet a világ sok más országában. Ez nem jelenti, hogy az amerikai nép nagy tömegeinek nem lehet tisztult, reális nézete és kepe országának es a világnak különféle problémáiról, feladatairól és veszélyeiről! Kivált akkor, ha az emberek saját magukon érzik a gazdasági bajok, a politikai veszélyek fenyegetését és hatását. A válságot nemcsak a munkanélküli érzi, hanem az is, aki ettől fel. A fegyverektől nemcsak az tart, aki habomban van, hanem, aki tudja, hogy őt is lebombázhatják, így például állítólag — a kormányzat és a tökeérde- keltségek eszeveszett uszítása ellenere — az USA közvéleménye javarészt elitéli a fokozott fegyverkezést es kívánja a nukleáris arzenál megsemmisité- set, vagy legalább pusztító eszközeinek csökkenteset. Sajnos azonban, miként a közgazdaság terén nem nyugtat meg bennünket a hit az emberi józanság érvényesülésé ben, úgy nem bízhatunk ebben a politikai katonai problémák terén sem. Hajmeresztő igazolása volt pesszimista nyugtalanságunknak az, ami világszerte az utolsó hónapokban a háborúskodásokban történt. Mialatt az elhúzódó áldozatos, véres háborúkról — a Szaharában, Csadban, Kambodzsa hatarain, Irán-Irak Időzött, a Fülöp-szigeteken, Namíbiában, Etiópiában stb. — immár alig beszéltek, újabb háborúk törtek ki Anglia es Argentína, illetve Izrael és Libanon ívagyis Libanon egyes népcsoportjai) között. Élesen láthattuk, mennyire bizhatunk a nép szavaban, mint az “Isten szavának” letéteményesében < Már maga az, hogy két világháború, a második világháború utáni 120 (vagy 200 ?) kisebb-nagyobb háború, nácizmus, fasizmus, katonai diktatúrák, terroruralmak, Hirosima es Nagasaki után, hazafias ujjongás fogadta Angliában, Argentínában es Izraelben a háborúkat, ok volt súlyos aggodalomra. De- hát a népek tévedhettek háborújuk igazságosságának megítélésében és a veszély percében minden más meggondolást félretehettek a győzelem érdekeben: a brit gazdasági válságot, a kormány munkásellenes politikáját, az argentin tábornokok mészárlásait, Argentína es Izrael a 100 %-os inflációt... tömörülvén egyébként sokak által gyűlölt vezereik, Thatcher, Galtieri es Begin mögé. Talán vitatni lehetett, helyes volt-e ez (szerintünk nem) — dehat ekkor a vezetők hivatkozhattak arra, hogy a “nép szava Isten szava.” Melyik Istené? Aki nem akadályozta a háborúkat, genocideket, éhinseget, rabszolgaságot, jobbágyságot? Aki ebben az Istenben hinni akar, az legalább mondhatja: emberi értelem nem foghatja fel az isteni akarat célját • De bármi volt a múltban és most a célja, azt senki sem kivanhatja tolunk, hogy bizzunk ama népnek a szavában, amely 3 hete tapsolta Galtierit és ma tapsolja bukását- És hogy bizzunk a legnagyobb izraeli part, a Mapai-szocialisták szavaban, amely eddig kritizálta a Begin-kormanyt és most egyhangúan mögeje állt Libanon elleni gyilkos háborújában. A történelem — sajnos — mást sem mutat, mint a nép szavanak ilyen tévedéseit és ingatagsagát, s éppen ez a mi sziszifuszi feladatunk dolgozni a nép gondolkodása helyes alapianak megteremtésén. Terjed a sztrájk JOHANNESBURG. Del-Afrika arany- és gyémant- bánváiban dolgozok sztrájkja terjed. Eddig már hat bányász fizetett életével; amikor a kirendelt rendőrség a sztrájkőrokre sortűzet adott. Sokan megsebesültek és számos munkást letartóztattak. A fekete sztrájkolok tiltakoznak az ellen, hogy bérük egyötöde a fehér munkások bérének. 12.000 bányász kitört abból a térségből, ahol a rendőrség őket fogva tartotta és visszatért ősi lakóhelyére. A General Mining Union Corporation platina- banyaszai is csatlakoztak a sztrájkmozgalomhoz. A rendőrség ezeket a sztrájkolókat is megtámadta. 50-en megsebesültek, 80-at letartóztattak. A délafrikai fajgyűlölő kormány terrorral próbálja leverni a bányászok sztrájkját. ' • MONTREAL. Egyezmény jött létre Kanada nagy papirvállalatai és a szervezett munkások között. Az uj két éves kollektív munkaszerződés 22 %-os béremelést jelent a dolgozok részére. MEXICO CITY. De La Madrid, az újonnan megválasztott elnök a szavazatok 74 százalékát nyerte el. r„-------—-----------— — 7 1 Csoórl Sándor: Nomádnapló $4.60 j . . Faludy György:,Összegyűjtött versei 22.— ’ II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, | | emlékiratok ®I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 j NyirÓ József: Székelyek ' 8.— Z51d csillag $ 10.- Kopjafák 6I Űz Bence $10.- íme az emberek 12.-, ' | Halhatatlan élet 12.— | j Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | Cs. Szabó László: Vérzó fantomok 12.— j * Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A no a pokolban is az úr $10.- Pók 12.— * | Édesanyánk ö $ 10.— | j Kaphatói | PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Recörds. J 1596 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 I imlmfou: 212-879-8893 I 1 I
