Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-11-25 / 44. szám
AMERIKAI AnUmiv AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Reagan békét akar” MX rakétákkal WASHINGTON, D.C. Azzal a kétes érveléssel, hogy a szovjetet csak úgy lehet komoly leszerelési tárgyalásokra kényszeríteni,az Egyesült Államok száz uj, minden eddiginél hatékonyabb, egyenként tiz nukleáris löveget tartalmazó rakéta, úgynevezett MX-ek elhelyezését vette tervbe, elpusztíthatatlan fedezékben. Az elnök az amerikai haderő "modernizálásának" szükségességére hivatkozott terve bejelentésekor. A pusztítás uj eszközét "békefenntartó" bombáknak becézte. (Peacekeeper Missiles.) A fegyverkezési verseny e példátlan felgyorsitása és elmélyítése a társadalom számottevő rétegeiben éles ellenzést váltott ki. Illetékes körökben rámutatnak mindenekelőtt arra, hogy az elnök szembeszáll a tényekkel, amikor az MX-eket azzal indokolja, hogy a szovjet képes volna a jelenleg felállított Minuteman rakétákat első csapásra elpusztítani. (Brezsnyev annakidején ismételten és ünnepélyesen kijelentette, hogy a Szovjetunió sohasem fog elsőnek használni nukleáris fegyvereket.) De még ezen elképzelhetetlen esetben is az Egyesült Államok tengeralattjáróiban megvan a képesség sokszorosan válaszolni ilyen támadásra. Rámutatnak arra is, hogy az MX kimondottan támadó célra készült fegyverzet, A katolikus püspökök figyelmeztetése: "Dicsérjük az Urat, de NE SZÁLLÍTSUK az atombombákat!" A HÁLAADÁS NAPJAI j i / t A Halaadas Napja a legrégebbi ameri- ; kai nemzeti ünnep. 1621 őszén tartották az elsőt annak őrömére, hogy az előző évi kemény tél után, amely majdnem elpusztította az első települést Plymouth-ban, jó termésük volt a gyarmatosítóknak és a település jövője attól fogva biztosítottnak látszott. Úgy Washington, mint Lincoln elnök külön proklamációt adott ki a nap tiszteletére, mig 1941-ben a kongresz- í szus hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította a napot, november negyedik csütörtökét. Most talán uj deklarációra volna szükség, amely azt hirdetné meg, hogy minden nap, amelyet túlélünk az atomháború kitörése nélkül, hálaadást kell tartanunk. Ez aligha fog megtörténni, de az átlagos embernek nincs is arra szüksége, hogy törvény késztesse hálaadásra. Szivünkben, lelkűnkben hálát kell adnunk minden napért, amelyen mentesülünk a borzalmas veszélytől, amelyet a nukleáris fegyverek elképesztő felhalmozása képvisel. Ilyen körülmények kozott valóban hálával kell gondolnunk mindazon államokra, csoportokra, intézményekre, amelyek rendületlenül és következetesen harcolnak a nukleáris fegyverkezés befagyasztásáért, azontúl a SALT II. egyezmény törvényre emeléséért itt az Egyesült Államokban; a szocialista államokra, amelyek politikájuk fő elvének tekintik a nemzetközi feszültség egyhitését, a békés egymás mellett élést, a fegyverkezés roppant terhének eltávolítását a világ népeinek válláról és felhasználni azt az összeget a világ éhező, sínylődő százmilliói sorsának megjavítására. Minden elismerést megérdemel az amerikai katolikus püspökök kiállása a fegyverkezés terjedésének megakadályozása mellett. Nekünk itt, a Magyar Szónál ezek mellett külön jó okunk van hálaadásra, még pedig a mi kedves olvasóinknak, akik az idei emlékezetes jubileumi év folyamán legendás áldozatkészséggel, szeretetükkel, jóakaratukkal lehetővé tették lapunk zavartalan megjelenését és jubiláns évünk méltó megünneplését. Fogadják érte sziv- beli köszónetünket, ma és az év minden napján. Gáspár Sándor üdvözlete Jubileumi ünnepségünk okt. 21-en megjelent beszámolójából sajnálatos módon kimaradt Emest De Maio nagy- fontosságú üdvözlő beszédének megemlítése. Emest De Maio, a Szakszervezetek Világszövetségének képviselője az Egyesült Nemzeteknél, tolmácsolta Gáspár Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) főtitkárának üdvözletét lapunkhoz. A Magyar Szó szerkesztősége értékeli Gásf)ár Sándor honfitárs üdvözletét és viszontkivánunk neki további sok sikert fontos feladatkörében. Az amerikai acélipar 40%-os kapacitással működik és 140.000 acélmunkás munka- nélküli. Az acélvállalatok, az US Steel-el az élen már hónapok óta arra törekszenek, hogy felhasználják az alkalmat a munkások bérének csökkentésére, az inflációs áremel- kedesek ellensúlyozását célzó beremeles eltörlésére. Az acélipari munkások szakszervezeti vezetői tárgyalásokat folytattak a vállalatok képviselőivel. A tárgyalások "eredményét" a helyi szervezetek elnökei elé terjesztették elfogadás végett. A javaslat főbb pontjai: $1.50 órabércsók- kentés} a COLA (Cost of Living Adjustment) jövő év augusztusában csak akkor esedékes, ha a vállalatok profitjának 25%-a fedezi az összeget*, a vállalatok minden munkaóra után 75 centet fizetnek be, amit az elbocsátott munkások segély formájában kapnak; az uj egyezmény 44 hónapra rendezte volna a munkások és munkáltatók köztp viszonyt; mind az első, mind a második évben 50-50 centes béremelést kapnak amely | valóban kiválthatja a szovjetből az élharitó intézkedést. Mindezeken felül ennek az uj fegyverzetnek a bevezetése nyílt megsértése a SALT II. egyezménynek, amelyet az USA ugyan nem ratifikált, de eddig minden rendelkezését betartották úgy a szovjet, mint az amerikai oldalon. Mindezek tetejébe, az MX rendszer bevezetése 26 billió dollárba kerülne. Ennyivel növelné a már amúgy is példátlan nagyságú államdeficitet és súlyosbítani az egyre katasztrófálisabbá való gazdasági válságot. Bízunk abban, hogy a kongresszus józan elemei, párosulva az amerikai nép tiltakozásával, vissza fogjak tartani Reagant, Weinbergert, Pipest, a pentagoni apokalipszis lovasait veszélyes tervük megvalósításától. a munkások, ha a vállalatok profitra dolgoznak; a szakszervezet hely^ csoportjai FELADJÁK A SZTRÁJK JOGÁT a helyi panaszok rendezésere. Amikor szavazásra került a sor, 231-en szavaztak a javaslat ellen és 141-en támogatták azt. Rick Graston, a Johns and Laughlin vállalat alkalmazottja igy nyilatkozott: "Három generáción át folytatott harc árán nyertük el a tisztességes bért es a tisztességes munkakörülményeket. Most mindezt nem lehet, nem szabad feladni." David Beranek, Californiaban ezt mondta: "A bérlevágás túl drasztikus és nincs biztosíték arra, hogy a megtakarított pénzt az acélipar modernizálására fordítják." Ez mar a második eset, hogy az acelmun- kások szakszervezetének tagsága NEMET mondott az acélbáróknak, vagyis, nem hajlandók újabb engedményeket adni. Ez a hangulat mutatkozik meg az autómunkások és más iparok munkásainak köreben is. TAGSÁG A VEZETŐK ELLEN Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXIV. No. 44. Thursday, Nov. 25. 1982.
