Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-10-14 / 38. szám
24. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 14. 1982. PEREGRINUS A hatodik emeletről a Stephans dóm tornya látszik. Megvilágítva. Légvonalban ötszáz méterre van. Betekint a szobába, ahol a fény valószínűtlen derengésbe burkolja "az^ anyagot": angol, német, francia olasz és főleg magyar nyelvű könyveket, iratokat. Ebben a negyszer-öt-méteres bécsi szobában és a négyszobás lakás minden falán polcok zárt fali szekrények, ládák, kartondobozok érzik egy hangos és megértő, egy türelmetlen és aprólékos gonddal dolgozó 86 éves ember hetven év alatt gyűjtött "anyagát". így beszel róla: "az anyagom..." Néhány ezer kötet könyv. Több száz mappa, iratrendező-szekrényekben dossziék százai, • meg nem számlált, de százezerre becsült lapkivágás, egy hosszú élet levelezése, naplói, megjelent könyveinek sora és meg nem jelent kéziratai Bécsben. A szoba közepén nagy, alacsony asztal. Posztóval bevonva. Előtte szék. A poszton katonás rendben nagy ólló, papirvágó kés, kék és piros tollak. Az asztal bal sarkán a nemrég felhozott lapok; a bécsi Presse, a párizsi Le Monde, az International Herald Tribune, az Arbeiter Zeitung, a Spiegel legújabb számai. Átnézésre, feldolgozásra várnak. Peregrinus a Magyar Szó kiváló külpolitika^ munkatársa a könyvtár gazdája ezeket - és holnap reggeli, majd délutáni lapokat- átolvassa, szines tollal megjelöli, ami "fontos", azután kivágja és egy dobozba hullatja a cikkeket. Talán belekerülnek a rendszer vérkeringésébe; a katalógusba és a dossziékba. Máshol tucatnyi embert foglalkoztat ennyi munka. Itt csak egy férfi birkózik korral, körülményekkel érdektelenséggel, megszállottan, hogy dokumentáljon valamit... Mit érdemes dokumentálni? Azt mondja: az embert, az emberiséget. Rögtön Vörösmarty szavait idézi: "...sárkányfog vetemény..." És nincs remény...? Azt mondja; csak az van. Különben nem csinálná évtizedek KÖSZÖNET A Magyar Szó szerkesztösege ezúton fejezi ki hálája't azon kedves olvasóinak, akik nagylelkű adományaikkal és az ABC egyes betűinek "adoptálásával" hozzásegítettek bennünket egy uj szedögép vásárlásához. Áldozatkészségüket soha sem fogjuk elfelejteni. Fishman Duci és San Deák Zoltán Gamauf Gus és Terus Sallai család Mátyus Mihály Ehrenthal F. Paczierék Friedman Margit Somlyóék Kázmér James Varga Mary Weinstock Jenó Gartner Rose Steiner Victor Kozma Lidia Faragó Margit Misánszky Erzsébet Chulay Stein Julia Haluskáék Gross Irén Benes Paul Ruby Lajos és Julia Bischof József és Gizi Ungar Sándor Bartha Sámuel és Anna Jéhn Ferenc és Flóra Gross Paula L.A. Munkás Otthon és Koós Zoltán Női Kör Kiss Pauline Kócs_ István Szabó Margit Mihályiék Répás Mary Gaál József Orosz L. Pollack Louis Scheiber István óta, különben nem irt volna - és Írna ma is - cikkeket, leveleket a világ vezető lapjaiba. 1947-ig főleg budapesti folyóiratok, napilapok közölték közgazdasági, politikai eszmefuttatásait. Egyszerre volt 1945 után publicista és a Közgazdasági Társaság igazgatója. Mindkét helyen a legnehezebbet: a józanságot, az érem mindahány oldalára tekintő látásmódot képviselte és hirdette. Természetes, hogy emiatt sehol sem volt népszerű. A háború utolsó éveiben kétségbeesetten figyelmeztette a szakadék szélén és a gázkamrák kapujától már nem messze álló zsidó sorstársait; meneküljenek, vagy húzzák össze magukat. Szinte megtagadták. 1945 után az egyik koalíciós, hetilapban irt nagy feltűnést keltő cikket: "Ne bántsuk Amerikát!" - címmel. Kifogásolta sok akkori sajtótermék utszéli és tényeket nélkülöző stílusát. Szinte bebörtönözték. De nem lehetett, mert a Népbiróságok Országos Tanácsának sajtófőnöke volt. Tényeket gyűjtött, véleményt adott a háborús bűnösök perei előtt. 1947-ben - mint mondani szokták - "egy nyugati útjáról nem tért vissza". Csak húsz év múlva. Közben élt Olaszországban., de legtovább Amerikában, ahol egyedülálló teljesítményként; - csaknem tízezer cikket jelentetett meg - az amerikai külpolitika és életforma végzetes ellentmondásairól. Ott "támadta Amerikát" és ott védelmezte, magyarázta, amit el kellett hagynia. De ott sem csatlakozott sehová sem. Ült New York-i könyvtárában. Olvasta, rendszerezte a lapkivágásokat. Összegyűlt egyedülálló könyvtára a nácizmus-antiszemitizmus hazai és nemzetközi eseményeiről; a hidegháború történetéről; a magyar emigráció szereplőiről; a világpolitikát mozgató tényezőkről. És irt. És irt, miközben telefonját figyelték, postáját felbontották. Ott. Azután - vagy tiz évvel ezelőtt - haza indult. Becsben megállt. Két világ határán. Stílusosan. Most onnan írja, küldi Peregrinus névvel jegyzett cikkeit —, f&leg Amerikába -.»mert itthon és Ausztriában, más okokból mint negyven évvel ezelőtt megint kínos, amit ir. Mert tények, dokumentálható mondatok, távlatot vett szemlélet jellemzi minden írását. Es a kiérezhetö kétségbeesés a világ, az emberiség irracionális magatartása miatt. Mostanában nem tud aludni. Nem, nem álmatlan. A libanoni háború okozza a legújabb lelkiismereti kérdést; hogyan emelje fel szavát az ottani embertelenség és népirtás ellen úgy, hogy meg ne kelljen tagadnia azt a népet, amely nem is olyan régen a történelem egyik legkegyetlenebb népirtását szenvedte el, de amelynek nevében, ma sokat felejtő közvéleményt maga mögött tudva - az ország vezetői követnek el tízezrek életébe kerülő erőszakot más nép ellen, dossziék százaiból emel páncélfalat... szedi onnan a muníciót. Alig van esemény, személy, amelyre ne tudna évtizedes előzmény-háttér anyagot felsorakoztatni "az anyagból." Egyik legutóbbi cikkéből: ( "... a világ különböző részein dúló - gonosz es értelmetlen - háború a hadviselő országok közvéleményének nagy részében vad gyűlölködést, támadó sovinizmust vált ki... Sok oka van annak, hogy a múlt szörnyű tapasztalatainak hatása elhalványul, sőt elenyészik a tömegekben... Az USA-ban egyetlen egy hagy olvasótáborral rendelkező baloldali napilap sincs. És a Nyugat legtöbb országában a rádió-tele vízió eppen úgy az üzleti bevételektől függ, mint a sajtó. Ezek pedig nem folynak progresszív orgánumok zebébe. Ez az egyik fő oka annak, hogy a félrevezetett tömegeket olyan könnyen lehet uj háborús kalandokba belevinni." Kemény beszéd ez. Ki hallgatja? De, aki mondja, irja-mondja. Évtizedek óta. Mert úgy érzi, hogy mást nem tehet, hogy cinkos nem lehet, ha "tollat adott kezébe az Úr." UTAZZON jV ES VELÜNK NEW YORKBÓL BUDAPESTRŐL ' $599.00 1 éves nyitott jegy $546.00 APEX TÉLI SPECIAL: Á 1 hét szálloda és repülőjegy Budapestre.............................$699.00 M 2 hét a Margit szigeten a Thermál szállodában, teljes ellátás, orvosi kezelés és repülőjegy........................................................$1166.00 I -? IKKA TUZEX COMTURIST j HOTELFOGLALÁS AUTÓBÉRLÉS fnM BELFÖLDI REPÜLŐJEGYEK Hungária 1603 Second Avenue, New York, N. Y. 10028 Tel.: (212) 249-9342 vagy 249-9363 ^ NEW YORK ÁLLAMON KÍVÜL — HÍVION DÍJMENTESEN: 800-223-4571 CREDITKÁRTYÁT ELFOGADUNK NAGY KÁZMÉR:
