Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-10-14 / 38. szám
Thursday, Oct. 14. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. KÖSZÖNTJÜK A MAGYAR SZO-T "Hinni az életetvben és győzni akaraterővel, hogy mindig aszerint járjunk el, bármi árat kell érte fi^ zetni - lehet ennél nagyobb dolog?" ’ (Gellert Ernő) Nagyrabecsült Gellert Úr! Forrón szeretett hazám: Magyarország egyik lapjában olvastam Vajda Péter remek írását, mely bemutatja az Ön és harcos társai küzdelmes életének egy-egy epizódját, melyek elementáris erővel kavarták fel bennem a hazafiság és internacionalizmus érzéseit! (- Már korábban is hallottam Önről és élvezettel olvastam annak idején John Reed: "Tiz nap, amely megrengette a világot" c. müvét, melynek szelleme idők múlásával csak erősödik és gazdagodik a mai nemzedékek emlékezetében, szivében. '- Ideje, hogy bemutatkozzam: Sik István tanár vagyok, Gödöllő, 2100 Kállai Éva ut 12. sz. Magyarország, ez a címem és Budapesten tanítok. Pedagógiai es filozófiai alapelveim lényege ebben sürüsithető, Lenin szavait kölcsönözve: "... nem lehet igazán nemzetközi az, ki nem őszintén es mélyen nemzeti!" - Csak a bennünk feszülő, jogos nemzeti büszkeség (nem a káros nacionalizmus és sovinizmus) és a tudatosan vállalt küzdelem a visszahúzó erővel szemben tehet bennünket edzetté és szabaddá ebben a mai bonyolult és veszélyekkel terhes világban! Tudatában vagyok annak, (mint rajztanár), hogy az Ön művészete és törekvése szerte a világban qregbitette nemzetünk jó hírnevet es mindig a progresszív erők szolgálatában állt. Magam is úgy nevelem tanítványaimat, hogy megértsék: szerte a világban, így Amerikában is milliókra tehető azoknak a száma, akik nem sóvárogva és álmodozva kívánják a Békét, hanem bátor kiállással, jobb munkával teremtik meg annak ledönthetetlen pilléreit. Nagyon szeretem a békére vágyó, szorgos és tehetséges amerikai népet, az emberiségnek e szín- és formában gazdag "konglomerátumát", melyben kimutatható nyomvonalaival benne rejlik a magyarság is! (Szilárd Leó, Bartók Béla, Szent- gyorgyi Albert, Gellért Ernő és Hugó stb.) Van-e még ország e meggyötört világban, mely kis nemzet létére ennyi "Nobel-di- jas" tudóst, kiemelkedő békeharcost, alkotó embert mondhat magáénak?- Önhöz nagyon kegyes volt a SORS: 90 évet megélni már több, mint szerencse! Szívből kívánom, hogy még sokáig éljen erőben-e gészségben, szolgálva az uj- és Ó-hazát, hirdetve az egyenlőség, testvériség, szabadság: ma talán "agyonhallgatott," uj tartalommal megtöltött magasztos eszméit alkotásai tükrében! Egy nagyon szerény kérésem lenne Önhöz Gellért úr: ha elkészülne nagyszerű Életrajzi regénye és az ott megjelenne magyar nyelven is, egyetlen példányt kérnék szépen Öntől dedikálva címemre megküldeni! Gondolom, ez Önnek nem jelent különösebb gondot!?- Bár tele vagyok anyagi gondokkal, bajokkal, problémákkal és magam is a 57. évemet taposom, ám én még is boldog és megelégedett vagyok, mert e kicsiny, de nagyon gazdag ország a hazam, hol Az Amerikai Magyar Szó fennállásának nyolcvanadik évfordulóján hálával és szeretettel emlékezünk vissza a negyvenes évek- ~Xe, amikor közreműködésünk a haladószellemű amerikai - magyar kapcsolatok fejlesztésében a lap hasábjain oly lelkes és spgitökész visszhangot váltott ki. Gondolunk itt az Amerikai Magyar Demokratikus Tanács chicagói szekciójában a háború utolsó éveiben kifejtett munkánkról szóló közleményekre, az Amerikai Magyar Segélybizottság chicagói csoportjában végzett tevékenységről közölt ismertetésekre - amelyek mind-mind hozzájámltak a felszabaduló Magyarország éledezéséhez, első lélekzetvételeihez. Olyan rendezvényeinkről adott hirt ebben az időszakban a lap, amelyeken országos him művészek, mint Eggert Márta és Ilona Massey léptek fel a magyar árvák megsegítéséért és többek között olyan neves képviselői a helyi amerikai-magyar társadalomnak szólaltak fel ügyünk mellett, mint Moholy Nagy László és Kner Albert, akik sajnos ma már nincsenek az élők soraiban. Sokan vannak olyanok mind az USA- ban, mind itt Magyarországon, akik velünk együtt emlékeznek erre a küzdelmes, de mégis szép időkre. Evvel a visszaemlékezéssel küldjük szeretetteljes üdvözletünket és jókívánságainkat a nyolcvanadik évfordulóját ünneplő Amerikai Magyar Szó szerkesztő és írógárdájának, olvasóinak szerte a világon. 1982. junius hó. Streiker György és Barbara Budapest °00000°000°0oc000<0co0°0co0 mint jégtorlaszon a hullám oly sokat megtört tatár, ozmán, germán áradat! Nem tudom, mikor járt itthon, de ha erejebol telik még a hazautazásra, szivünk és lakásunk ajtaja mindig ki lesz tárva sarkig Ön előtt, vagy azok előtt, akik üzenetet hoznak egy magyar pedagógushoz! Nagy kitüntetés lenne számomra találkozni Önnel! ,- Ha vette levelem, kerem válaszoljon, tüntessen ki bizalmával és adja át legmélyebbről fakadó forró üdvözletemet az arra érdemes magyarságnak az uj hazában,' nekik írtam e szerény poétái munkát is, ha van rá mód, közlését valamelyik lapban szívből kívánnám!- Befejezve soraimat, mind Önnek, mind kedves családjának szívből fakadó jókívánságainkat tolmácsolva, maradok hosszú, boldog életének folytatását kívánva, válaszát türelemmel várva soha nem halványodó tisztelettel, őszinte megbecsüléssel és barátsággal, legőszintébb híveinek egyike: Sik István ÜDVÖZLET BUDAPESTRŐL Szívből köszöntőm a new yorki Magyar Szót megjelenésének 80. évfordulója alkalmából. Gyakori olvasója vagyok lapjuknak, amikor Budapestre megérkezik. Érdeklődéssel olvasom közléseit és értékeléseit a fontos nemzetközi eseményekről és az USA belső életéről, az ott élő haladó szellemű magyarok összejöveteleiről, és természetesen nagyon éraekei az a tájékoztató is, amit az óhazáról, az uj életet építő Magyarországról nyújtanak az olvasóknak. Figyelemre méltó számomra az is, hogy angol nyelvű tájékoztatást is közölnek a magyarul nem tudók vagy csak kevéssé tudók, de az uj Magyarország fejlődése iránt érdeklődő olvasóik számára. Őszintén kívánom, hogy növekedjék olvasóik tábora és ragaszkodása lapjukhoz, mely hamarosan fennállásának kilencedik évtizedébe lép. 1982. julius. Nemes Dezső O0000000000000000000000000° ÜDVÖZLET A MAGYAR SZO OLVASÓIHOZ ÉS SZERKESZTŐIHEZ 80 esztendővel ezelőtt, a századforduló kórul végbement korszakváltás időszakában született meg az amerikai magyar munkás- sajtó. Világháborúk viharában, társadalmi kataklizmák közepette is élt, továbbélt, erősödött. Azóta mélyreható átalakulások következtek be a világon: uj rendszer született; a gyarmati rendszernek bealkonyodott. Ma az emberiség elkeseredett harcot vív az életbenmaradásert, az atomhalál perspektívája ellen. De a valtozo kor okozta nehezsegek és a pénzügyi hiányokkal folytatott örökös küzdelem közepette is tovább erősödött ez a sajtó. Az olvasótábor áldozatkészsége mindig kimentette a bajokból, egy-egy átmeneti válságból. Mi volt a fennmaradás és fejlődés forrása? Az, hogy minden olvasó tudta, hogy amit ez a lap ir, az az igazság. Az egyetlen magyar nyelvű lap volt az Egyesült Államokban, amelyre minden körülmények között számítani lehetett, mint a jó ügy támogatójára és minden szavára építeni lehetett, mint az igazság betűkbe és mondatokba formált apostoláéra. Ezek most is és ezek maradnak továbbra is erejének kutforrásai. Ez az oka annak, hogy 80 évesen sem öregedő, hiszen még messzi távlatok vannak előtte. Ezen az ünnepi évfordulón szeretettel üdvözlöm azokat a - sajnos már egyre kevesebb . számban meglévő - olvasókat, akik már a kezdeti időszakban is olvasói voltak a lapnak, majd átadták a stafétabotot gyermekeik, unokáik és dédunokáiknak. Üdvözlöm a lap mai olvasótáborát és szerkesztőit, akik a megváltozott körülmények közepette is folytatói a korábban megkezdett ügynek. Büszke vagyok arra, hogy valamikor régen, a 20-as években szerény képességeimmel magam is hozzájárulhattam a munkássajtö és az altala képviselt eszmék szolgálatához. Budapest, 1982. Köves Lajos JÓ egészséget, sok szerencsét, főleg BEKET és megértést, valamint szeretetet kívánok a lap további munkájához. özv. Koronyi Janosne. Toronto, Ont.
