Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-08 / 27. szám
Thursday, July 8 1982 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. EPILÓGUSA FMKLAND-SZIGETEKHEZ Landó Dezső: A “Vasdáma” túlnyomó többségben lévő, kiválóan felszerelt, modem armadája, ejtőernyősei, tengerészkatonái sikeres hadműveleteinek következteben az argentin katonák bátorsága, különösen az argentin pilóták sokszor haláltmegvetö önfeláldozó hősiessége ellenére a fal ki ami i háború az argentin diktatúra: katonai junta megalázó vereségével végződött. Száz és száz fiatal katona örökre csak 19-20 eves marad, életet áldozva az argentin, különösen azonban az angol politikusok konoksaga következteben, ahelyett, hogy a Falkland-szigetek kérdését “békésen, tárgyalások utján” rendezték volna, amint azt egy logikusan gondolkozó, XX. századbeli ember feltételezne. Természetesen azt is figyelembe kell vennünk — amiről az itteni hírszolgálat mélységesén hallgatott — »hogy az “Iron Lady”: Margaret Thatcher férje a “FALKLAND ISLANDS COMPANY” fóreszvényese s az angol vallalat érdekeit “minden áron” meg kellett védelmezni, még akkor is, ha ez a kíméletlen, túlméretezett katonai vállalkozás több, mint 1.5 billió (milliard) dollárjába került a szinte gazdasági csőddel, soha nem látott munkanélküliséggel sújtott Angliának (amit minden bizonnyal majd, a Reagan kormányzat jóvoltából, mi, a jószivu amerikai állampolgárok fogunk verej- tékes munkánkból. levont adóinkból kifizetni). Az angol külügyminiszter: Francis Pym azzal indokolta az amerikai TV hallgatóság előtt az angol katonai erők alkalmazását, hogy ezután a világban nagyobb beke fog uralkodni és az emberek nyugod- tabban alhatnak ágyaikban az angol katonai beavatkozás következtében, amelyet a demokrácia es a civilizáció kívánt meg, hiszen a Falklandi-szigeteket egy “szomszéd” (Argentína) ‘jogtalanul rohanta le”, mig a Vasdáma álláspontja az, hogy “földet, amelyet erőszakkal foglaltak el, nem tudnak megtartani” (az argentínaiak). Micsoda törvénytelen hóditó, gyarmatosító katonai támadásokat hajtottak végre ugyanakkor a történelem során az angolok, amikor '‘törvénytelen, jogtalan, erőszakos argentin támadások, a Falkland- szigetek elfoglalása* miatt" vannak “mélységesen” felháborodva? Elfelejtették talán, vagy úgy gondolják, hogy megfeledkezett az emberiség az évszázadok során arról, hogy Anglia 1169-ben időszakonként egyszerűen “lerohanta“szomszédját: az íreket, az angolok gyilkosságok tömeget, kínzásokat követtek el, erőszakkal szisztematikusan támadtak az ir nyelvet, kultúrát, vallást? Az angolok az u.n “igazság és demokrácia” alapelveit sohasem alkalmazták az, -VxkkeL swmben.j Jfz is tgyik magyarázata a mai napig tartó11IRA” harcoknak. A “gyarmatositas gyarmati nagyhatalom vágyától megszédült szigetország: Anglia, kegyetlenül, erőszakkal elfoglalta Amerikát, megkezdte ősi területeikről a bennszülött indiánok kiűzését, majd halomra gyilkolta őket, úgyhogy az Afrikából elhurcolt rabszolgákkal kellett pótolniok a hiányzó munkaerőt. Ugyancsak a “civilizáció nevében” halomra gyilkolták az angolok a hazájukat védelmező, szülőföldjükhöz, kultúrájukhoz, vallási meggyőződésükhöz ragaszkodó bennszülötteket Indiában amelyet teljesen jogtalanul, brutális erőszakkal, katonai erők kíméletlen bevetésével, könyörtelenül egyszerűen elraboltak ősi, törvényes tulajdonosaiktól és “angol gyarmattá” változtattak. Azt sem felejtette el tökéletesen a mai emberiség, (folytatás a 7. oldalon) Argentina ... Argentína egyenruhás, Mussolini ábrazatú fényképek, milyen fegyelmet tudnak tartani! Buenos Aires és környékének 8 millió lakosa van, Mint legtöbb regi nagy város, tervezés nélkül épült es fejlődött. Az utcák a lovaskocsik forgalmának lebonyolítására voltak szánva. így, a mai nagy autó^ mobilforgalom nagy bajban van. Elet veszedelmes körülmények között mégis elérjük a városvegi nyomortanyákat, ami után világossághoz es tiszta levegőhöz jutunk. Egypár mérföld és elérjük a Pampak határát. A Pampak Argentína hírneves “nagyalföldje”. 60 millió szarvasmarha es 40 millió bárány legelészik rajtuk. A belathatatlan róna vegtelen tükörsima zöld pázsit. Sehol egy árnyék, sehol egy fa. Sehol egy erdőt, de meg egy nadast sem látni. És sehol egy domb t vagy völgy, Csak a végtelen zöld legelő. A tehencsordák és juhok fehér vagy fekete szinu falkai az út két oldalán szétszórtan, mint kis pontok, tűnnek fel es nőnek óriásivá, ahogy közeledünk féléjük. A gauchók, argentína hírneves csikósai, szeleskarimaju kalapjukkal, mozdulatlanul ülnek izmos lovaikon es őrzik a világ legnagyobb hústermelő iparát. Mar 400 km-t utaztunk, de a Pampák nak nincs vege. A messze távolban mar bontakoznak az Andes hegysorozat körvonalai, Azt mondjak, hogy az Andes hegységekben rejlő természeti kincsek fel- mérhetetlenek, És mennyi gabona és mennyi finom gyümölcs terem a rónát környéző mezőkön! Mind ez a rengeteg kincs azonban nem a nép tulajdona. Itt Nérók uralkodnak. A nepnek labdarúgás, lóverseny és cirkusz jut! És rövidesen, miután ez a bűnös háború lezajlik, az ártatlanul elvérzett fiai után a nép megkapja a fizetést: szép gyaszzenet es fejfaknák szép sorjában felállított feher kereszteket., Tudott dolog, hogy az ország gazdaságilag teljesen tönkrement. Az infláció evente 200 %-ot tesz ki. A munkanélküliek száma milliókra rúg. De, mint akinek mar úgyis minden mindegy, a nép, a soha nem mosolygó, mogorva nép, vigságban éli ki bánatát. A kabarék, az éjjeli mulatók kerülete, a “Boca” forgalmasabb,mint valaha. Egy nemzetkor futballmérkőzésen százezres tömeg drukkol, az ország nevet: Argentína... Argentína... nem a leghalkabban, megállás nélkül emlegetve. És bizony nem sokat ér a biro, vagy akar az egesz sporttelep élete, ha netán a hazai csapat vészit. A loVersenyter, San Isidro, szebb es nagyobb j mint a Belmont Park. Sot, meg a romai Colosseumnál is jóval nagyobb. Egy nemzetközi versenyen 120 ezer torok harsogja a haza és a hazai ló nevét: Argentína... Argentína... Forli.. Forli... S mintha Forli, a nemzet hőse, értette volna, hogy miről is van szó, megnyerte a versenyt, A háború kezdeten a TV-ben láttám az argentínai katonákat hajokba rakva háborúra utrakelni. Osz- szeszorult szívvel búcsúztam el tőlük. De az utcán százezres tömeg éljenzett és ordított: Argentína... Argentína... Argentína... Tudom, leszek en meg valaha a Club Social Ungaro helységében, ahol nemcsak jó vacsorát fogok kapni, hanem velem egyetértő jó szavakat is. TERJESSZE LAPUNKAT! Minden reggel pontosan hét órakor az előkelő Hotel Palacio vendégeit lopaták éles csattogása ébreszti fel. Tizenkét lovaskatona vonul be a szállodával szembeni kis parkba, majd rövid idő múlva a lovasok Buenos Aires hires városának különböző irányában kettesevei szétoszlanak. Szerte a varosban ilyen katonai csoportok helyezkednek el az utcákon és tereken, mint képzelhető a rend és fegyelem szigorú fenntartása céljából. A karhatalom másodrendű elemei, a rendőrség, csak az utcai forgalom irányítását látják el. Estefelé a katonaság motoros osztagai veszik át a visszavonúlt lovasok munkáját. A belváros utcáin félelmet keltő méltósággal jön és megy a nagy fekete fogolyszallito vagon a hemzsegő nép kozott. Van a karhatalomnak még egy osztálya, amelynek az a hivatasa,hogy az ország népének politikai magatartását a hatalmon lévő generálisok eszmeinek megfelelően rendben tartsa. Ennek az osztagnak a munkaköréről a Wall Street Journal májú» 26-i számában közölt hir ad egy kis ismertetést. Imigyen: “...90.000 emberrablás után nyomoznak az eltűnt áldozatok hozzátartozói Latinamerikában. Az elmúlt evben egyedül Argentínában 30.000 ember tűnt el.r S végül, hogy a hadsereg legénységének mellékfoglalkozása is legyen, kijött most a szent nagy parancs: dicső nagy falklandi honfoglaló háborúba menni! Ennyit a karhatalom nemes munkájáról ..-Ennek a szerény irasnak nem az a célja, hogy ezt a tragikus es rettenetes következményekkel járható háborút analizálja. Ezt bőven ellátja a hírszolgálatok minden eszköze . Ezekben a sorokban egy pár képét szeretnek festeni Argentínáról, a n*eprol es, hogy a kép részletesebb legyen, egy picike magyar szigetről is. Brazíliából utaztam Argentínába, húsz even át evente kétszer, vagy háromszor. Az ott szerzett tapasztalataim tárháza bőven megtelt. Örömmel jelenthetem, hogy a világ minden nagyobb városában magyar egyesület vagy klub létezik. Itt is, mindjárt az első alkalommal, megtaláltam Club Social Ungaro név alatt. Négy gyalulatlan asztalból állt a klub vendéglői részé. A helység utcai része volt a társasjáték - osztály. Blattoztak is szorgalmasan a honfitársak. A két sarok falához támaszkodva acsor- gott a színeikből regen kifakult argentínai és magyar zászló. Az oldalfalon Peron elnök, és a legendás Evita fényképéi díszelegtek, megelevenítve egy kicsit a zord helyiseget. Perónról mindjárt eszembe jut, hogy itt minden diktátor a nép által leadott szavazatok alapján törvényesen kerül az elnöki székbe. De azt is hozza kell tenni, alaposan kihangsúlyozva, hogy a választásokon a jelöltek szama minden esetben csak egy. Valamint az is megemlítendő', hogy a szavazas minden polgárrá nézve kötelező. Hogy miért foglalkozom ilyen hosszadalmasan a magyar klubbal, az mindjárt kitűnik. Hosszú eveken at, minden látogatásom alkalmával, minden erőmmel próbálkoztam egy kis társalgást megindítani a vendéglőssel, vagy a vendéglosnével, avagy egy-egy partner hiányában unatkozó honfitárssal, de akármilyen témát pendítettem meg, egesz egyszerűen senki nem állt velem szóba. így, ennyi ev után, ennek a magyar klubnak politikai, társadalmi, de még vallási összetételét sem tudtam kinyomozni. Hej, azok a falra aggasztott, ermekkel telerakott