Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-09-30 / 36. szám

B. Thursday, Sep. 30. 1982. Üdvözlet Kőszegről Kivételes városka kivételesen emlékezetes évfordulójáról adunk hirt. Ami itt, az Irottko lábánál történt 950 évvel ezelőtt, arról hosszú időn át illett tudnia Európa minden művelt emberének. Kőszeg védőinek hőstette valóban európai jelentőségű volt. Szulejman azt remelte, képes lesz szétzúzni a keresztény erőket a kontinens centrumában. Teljes önbizalommal indult Bécs ostromára. Azonban utjaba akadt a jelentéktelennek vélt Kőszeg. Aztt hitte, behodóltatja amolyan könnyed szórakoztató hadijátékkal. És a hetekig tartó véres-halálos küzdelemmé fajuló tusa után megveretve osont el Kőszeg alól minden idők egyik leghatalmasabb padisahja. Elmaradt a Bécs környéki ütközet. Európa ismét föllélegezhetett. Szulejman emlékezetes elvonulása 1532 augusztusának utolsó napján, délelőtt tizen­egy orakor fejeződött be és megszólaltak a város épen maradt harangjai. Azóta is mindennap harangszo kondul tizenegykor a város ódon tornyaiban. Ez a város gyönyörű. Különösen most. ünnepi éve ragyogáséban. Lakói teljes sikerrel iparkodtak azon, hogy minél több műemléket, történelmi nevezetességű épületet hoz­zanak rendbe az évfordulóra. Iskolások sétája az “ékszervárosban”. Az ősi vár is feluiitva érte meg a jeles e'vfordulot. Részlet I^esnyei Márta dombormúvérol Akkor... szüret! Mikor érett a szőlő? ...Amikor a bogyók megfelelő szinezödésöek,, fajtától függő­en - kékek, aranysárgák, zöldessárgák, rozsdásan pontozottak, puhák, héjuk áttet­sző. A kocsányok és a bogyónyelek bámul­ni kezdenek. A bogyók léve édes, sűrű, ragadós es a magvak könnyen elválnak a húsos részektől. A "gazda" ezt ránézésre meg tudja álla­pítani. Ám a szüret közeledtét sok más is jelzi. Például: az aranyló napsugárban élesednek a fények. Mézillat csordogál a levegőben... Ki kezdte 1982-ben a szüretet?... Talán a Bogiári Állami Gazdaság? Ök már augusz­tus 16-án elkezdték szedni a Csabagyöngyét. Mint Mihályi József, a kereskedelmi osztály vezetője örömmel "summázta"; hektáron­ként 120 mázsát adott... A háromnapos szüreti mulatságon még a felszerszámozott hintés lovak is vidáman ropták a táncot. Egerben Cseh József, a Heves megyei Tanács főkertésze a szüreti tervet böngészi: "Mi is túl vagyunk a Csabagyöngyén, jelenleg &t gazdaságokban, a tsz-ekben az Irsai Oli­vért szedik, ami főleg étkezési célokat szolgál, ám az igazi szüret szeptember közepére esett. Megyénkben 11 ezer hektár­nyi ültetvényről kell a termést betakarítani. Csak a vénasszonyok nyara legyen napos, es meleg, hogy a cukorfok emelkedjen. Akkor jó borokat ihatunk...” Novak Istvárya Hosszuhegyi Állami Gazda­ság termelési igazgatóhelyettese a bor- és pezsgőfeldolgozó előmunkálatait ellen­őrzi. Ragyog minden a tisztaságtól. Várják már az első "édes szállítmányt."- Milyen lesz az alföldiek szőlőtermése? Eros közepes - válaszolja a szakember Az előszüret alkalmából kiderült; hektáron­ként 8-9 tonnát várhatunk. Mi 1160 hektáron 42 fajtával foglalkozunk. SükkösdŐn valódi "nagyüzemre" állnak át e hónapban: két kombájn és 3000 ember fiatal és felnőtt tesz majd eleget a termelési rendszer követelményeinek. Csak az idő engedje... Tíz és tízezer kisgazdaság is az előkészü­let lázaban él. Mossák a sajtókat, kádakat, edényeket,, "leporolják" a fokolót. Szeifert Tibor nyugdíjas bányásznak Hegymagason Sauvugkon-ja van. Csupa illat ez a szőlő. Azt tudakolom tőle, mire számit?- Jó borra, jó egészségre! - mondja mo­solyogva és felemeli a kis tavalyival töltött kancsót.- Úgy legyen! Dusán díszített "szőlofürt" a badacsonyi szüreti felvonuláson. Felújított polgárház a Rajnis József utcában és egy szép boltíves kapualj. A TISZA Tisza" népdalok szereplője, nagy költőink verseinek ihletűje lett, sodró árvizeivel nem egyszer kellett élethalálharcot vívni, völgyében épült fel a tiszalöki és a kiskö­rei vízlépcső, partjainál olyan jelentős nagy városaink fejlődnek egyre erőtelje­sebben, mint Szolnok és Szeded. S akkor még nem is szóltunk arról - Laszlóffy Wol- demár alapos tudományos részletességgel megteszi -, hogy az egykor "legmagyarabb folyó" vízgyűjtő területén ma ót ország osztozik, s hogy a KGST keretében műkö­dő Vízügyi vezetők értekezlete már 1962- ben kimondta a tiszai vízrendszer orszá­gai közötti szoros együttműködés szüksé­gességét mind az árvizek megelőzése, mind a vizállomány optimális hasznosítása, mind pedig a vízminőség védelme érdeké­"Vízgyűjtő területének 157.200 négyzet­kilométernyi kiterjedését tekintve a Ti­sza Európa folyói közt a tizedik helyet foglalja el" - kezdi könyve előszavát Lász­lóiig Woldemar, majd igy folytatta: - „Pá­lyájának 945.8 kilométernyi hosszával a tizenharmadik helyen áll. Világviszonylat­ban pedig éppenséggel jelentéktelen. A kézi atlaszoknak a nagy folyókat felsoro­ló táblázataiban hiába keresnénk. Nekünk, magyaroknak mégis a legjelentékenyebb vizünk." S tömören meg is indokolja állí­tását. A Duna ugyan nagyobb és bővebb vizű, de "a Tisza öntözi... a mindennapi kenyerünket adó alföldi rónaságot. Völ­gyére jut az ország területének éppen a fele... es nemzeti vagyonúnknak is csak­nem a fele részé." S nem utolsósorban: AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents