Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-09-23 / 35. szám

Thursday, Sep. 23. 1982. 5. A megszállt magyar nagykövetség HELYSZÍNI RIPORT BEIRUTBOL A bejrúti magyar , nagykövetség kapuja előtt izraeli katonai dzsip áll, az épület bejáratát géppisztolyos izraeli katonák őrzik. A kerti fák között diszkréten húzód­nak meg a közeli palesztin menekülttábor­ra irányított ágyuk. Az izraeli csapatok akkor foglalták el a követséget, amikor sokan éppen ellenkező irányú mozgásra számítottak: arra, hogy kivonulnak a be­kerített Nyugat-Bejrut déli kerületeiből. Némi várakozás után előkerül a fiatal parancsnok, aki az épület kulcsát elkoboz­va otthonos közvetlenséggel kiebrudalta a követség arab alkalmazottját.- Tiltakozunk a magyar követség elfog­lalása ellen - közli a parancsnokkal dr. Egyed Andor ideiglenes ügyvivő. - Az iz­raeli hadsereg eljárása ellentétes a nem­zetközi joggal. Nemcsak a saját kormá­nyunkat tájékoztattuk az esetről, hanem a libanoni kormánynál is panaszt tettünk.- A libanoni kormánynál is? - kerdez vissza a parancsnok, majd akkorát nevet, mintha valami különösen jól sikerült tré­fát hallott volna.- Bizonyára tudták, hogy diplomáciái képviseletről van szó, miért foglalták el?- Ez kizárólag a mi dolgunk, nem tarto­zunk senkinek magyarázattal.- Szeretnénk hozzáfogni az újjáépítés­hez, szeretnénk mielőbb beköltözni az épületbe.- Nem tudom, mi lesz, érdeklődjenek holnap vagy inkább a jövő héten.- Bemehetnénk az épületbe? Magunkhoz vehetnénk néhány személyes holmit?- Egy személy bemehet. Több nem. Es amikor az ügyvivő elindul fölfele a lépcsőn, a parancsnok odaszól az egyik katonának: menjen utana. Szinte valósze­rűtlen jelenet: a Magyar Népköztársaság hivatalos képviselője egy izraeli tiszt en­gedélyevei, katonai felügyelettel lép be a bejrúti magyar nagykövetség épületébe, ahol a munkahelye, a lakása található. A második emeleten a kisérő közölte: az tiltott terület, ott rendezték be a huszon­öt főnyi egység körletét, parancsnoki és híradós bázisát. Közben a katonákkal beszélgetek. Egyi­kük azzal próbálja igazolni a követség megszállását, hogy korábban a "palesztin terroristák" is betelepedtek az épületbe.- Téved - válaszolom - A palesztinok mindvégig tiszteletben tartották a nemzet­közi jogot. Ők nem foglalták el az épüle­tet. Itt nem voltak fegyveresek, mégis az épület számos belövest kapott.- Biztosan a terroristák voltak. Mi so­hasem lőttük a külképviseleteket.- A franciák és a kanadaiak hivatalo­san is tiltakoznak az izraeli kormánynál nagykövetségük bombázása miatt. Egyéb­ként nem nehéz azonosítani a bombák, gránátok maradványait.- Ilyen a háború - védekezik a legfiata­labb, mindössze húszéves katona. - Ne gondolja, hogy szívesen vagyunk itt. f ( Megkérdezem tőle: mi a szándékuk? Az uj első vonalból tovább nyomulnak Nyu­gat-Bejrut belseje felé? (- Gondolja, hogy megmondanom, ha tud­nám? - veti oda nyeglén, majd beül a ko­csiba, és elrobog. Nála van a magyar kö­vetség kulcsa, de a nemzeti zászlót, sze­rencsére, még nem cseréltette ki. Böcz Sándor Válságban Kanada nemzetgazdasága/?/ A kapitalista világ gazdasági válsága Kanadát éppen úgy érinti, mint az NSZK-t, Angliát, Franciaországot, az USA-t. A kanadai nemzetgazdaság csökkenő tenden­ciát mutat, a csődök száma növekszik. Ez évben 4.300 vállalat ment tönkre. A nagyvállalatok hatalmas adóteherrel küzdenek, az infláció még mindig évi 11 százalékos. A kanadai dollár az USA dollárhoz viszonyítva 77 cent. E tünetek késztették Carl E. Beigie-t, a Montreal-i Homoö ' Kutató Intézet igazgatóját, hogy ezt mondja: "Kanada jelenleg a legsúlyosabb gazdasági válságban van a II. világháború óta." A legnagyobb kanadai ipari vállalatok közül a következők küzdenek gazdasági problémákkal: Dome Petroleum, Chrysler Canada, Massey Ferguson, International Harvester, INCO, Falconbridge, Hudson Bay Co. és a keleti tengerparti halászipar. Ezek a vállalatok képtelenek az esedékes kölcsönöket visszafizetni és veszelyeztetik azokat a bankokat, amelyek a kölcsönöket folyósították. E bankok egyike a Toronto- Dominion and Canadian Imperial. A Dome olajvállalatnak folyósított kölcsön egyedül több, mint 3 milliárd dollárra rúg. William A. Kennett, Kanada bankellenőre lépéseket tett, hogy a bankok csökkentsek a kölcsönök folyósítását. Számos bank alaptőkéjének 50 százalékát kölcsönök folyósítására fordítja. Vannak, akik az ország súlyos gazdasági helyzetéért Trudeau miniszterelnök "Nem­zeti Energia Program"-ját teszik felelőssé. Mások úgy próbálják magyarázni a helyzetet, hogy a kanadai ipari munkások nem hajlandók követni USA-beli társaik példáját és megta­gadják a munkáltatók által követelt enged­ményeket. Sokkal közelebb állnak a valósághoz azok, akik főleg az USA monopolistáinak magatar­tását okolják a súlyos kanadai gazdasági helyzetért. E monopolisták szabotálják a szinte korlátlan mennyiségű kanadai olaj, földgáz, nikkel, fatermékek, stb. kiaknázásához szükséges tőkebefektetést, azzal o szándékkal, hogy megakadályozzák Trudeau miniszterelnök azon törekvéset, hogy kanadai kézbe vegye az ország iparát. VASUTAS SZTRÁJK Az ország legtöbb vasútvonalán dolgozó 26.000 mozdonyvezető sztrájkba lepett a múlt) héten, amely megbénította úgy a személy, mint a teherforgalmat. Nem érinti a sztrájk a Conrail és az Amtrak hálózatokat, s igy a New York es környéki 15.000 ingázó (commuter) utas továbbra is használja a vasutat. Ellenben a Boston Main vasuthalózat 44.000 utasának, valamint a f Chicago környéki 100.000 utasnak más módón kell közlekednie. A vasúti alkalmazottal^, a mozdonyveze­tők kivételével, uj hároméves szerződést írtak alá, melynek értelmében a három év alatt 28.8 százalékos béremelésre jogo­sak, de beleegyeztek a munkaegységek csökkentésébe (kevesebb fékező, kalauz, stb, mint eddig ). A mozdonyvezetők is hajlandók elfogadni ilyen béremelést, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a fennálló 15%-os bérkülónbözet továbbra is érvényben marad­jon. A r vasutvállalatok vezetői ellenezték ezt es ezenkívül követelték, hogy a moz­donyvezetők adják fel a sztrájk jogát. Amerikai tudósítok helyszíni jelentesel alapján. BEIRUT. (T.L. Friedman, NYT jelentésé­ből). A múlt hét péntek éjszakáján (szept. 17.) libanoni keresztény fegyverek lemé­szároltak több tucat palesztin férfit, nőt és gyermeket Nyugat-Beirut déli részén. A shatilai menekülttábor túlélő lakói szerint izraeli katonaság nem vett reszt közvetlenül a mészárlásban. Az izraeli katonaság körülzárta a tábort épp úgy, mint a közeli Sabra tábort péntek délután és azután megengedték, hogy Haddad őr­nagy keresztény fegyveresei, akiket az izraeli hadvezetőség képzett ki és fegy­verzett fel, bevonuljanak a táborba. Had­dad fegyveresei izraeli teherszállító autó­kon érkeztek Shatilaba... A meggyilkolt nők és gyermekek számá­ból Ítélve, akiknek már oszlásnak indult hullái szerteszét feküdtek a táborban, valamint a fejlövésekről, melyek közvet­len közelből származnak, nyilvánvaló, hogy a gyilkosság nem tűzharc eredmenye, ha­nem előre megfontolt tett volt. Csütörtök és péntek éjjel az izraeli ka­tonák fényszórókkal világították meg Sha- tilát és Sabrát, ahonnan 1-2000 megrémült palesztin lakos keresett menedéket a Gaza* kórházban. Rafael Eytan, az izraeli hadsereg vezér­kari főnöke sajtónyilatkozatban ezt mond­ta: "Mi nem adtunk parancsot a falangis- táknak, ők libanoniak és ÚGY CSELEKED­NEK, AHOGY AKARNAK." Noha az izraeli kormány a falangistákra A VÉRFÜRDŐ RÉSZLETE! próbálja hárítani a felelősséget a tömeg­gyilkosságért, köztudomású, hogy a Had­dad őrnagy vezetése alatt álló falangis- ták szinte szerves részét képezik az izra­eli hadseregnek. JERUZSÁLEM. (David K. Shipler, NYT jelentéséből). Junius elejétől a háború má­sodik hetétől kezdve izraeli vezető körök­ben magánbeszélgetésekben rámutattak Sharon hadügyminiszter ama tervére, a- mely lehetővé tenné, hogy a falangisták (libanoni fasiszták) fegyveresei bevonul­janak Nyugat-Beirutba és a Palesztin Fel­szabadító Szervezet ottani táboraioa (Sha- tila és Sabra). A terv célja az volt, hogy a falangisták, akik régen készülnek leszá­molásra , keményebben kezelik majd őket es"hatékonyabbak" lesznek. Ezen tervüket azonban csak akkor tud­tak végrehajtani, amikor Arafat csapatai elhagytak Beirutot. Attól kezdve e tábo­rok polgári lakosai állandó rettegésben éltek, hogy a falangisták vérfürdőt fognak rendezni, miután a PLO elhagyta a várost. Ezért volt az, hogy a Habibbal kötött egyez­ményben Arafat követelte a nemzetközi csapatok partraszállását. Sharon ellenez­te azt. Miután a nemzetközi csapatok is elhagytak a várost, az út megnyílt a "le­számolásra.'' ________________ Reagan elnök és tanácsadói, ahelyett, hogy megtagadnák Izrael támogatását úgy gazdasági, mint hadügyi téren, vissza­küldik a tengerész-gyalogságot, miután a palesztinok tömegmészárlasa megtör­tént. AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents