Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-09-16 / 34. szám

AriSSctif AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK. N.Y. 10003. Tel: 254-0397 BAU AMAN ICH TEST POLITIKÁRÓL Két egyház a fegyverkezés ellen NEW ORLEANS, La. A három és fél milliós taglétszámú Episzkopólis Egy­ház itt tartott konvencióján többrend­beli határozati javaslatot fogadott el a béke biztosítása érdekében. Tovább­ra is támogatásukról biztosítják a há­ború lelkiismeretbeli ellenzőit (consci­entious objectors). Követelik a nukleá­ris fegyverek gyártásának beszünteté­sét és hogy az USA mondja ki, misze­rint soha ISMÉT nem fog elsőnek hasz­nálni atombombát. SAN DIEGO, CaL Amerika három lu- teránus egyháza közös konvencióján felszólították a kormányt, hogy haladék­talanul lépjen-fenntartás nélkül'tárgya­lásba az atomfegyverek gyártásának befagyasztására. "Az Amerikai Luteránus Egyház véleménye - hangzik a kérelem - , hogy az USA politikájának főcélja a nukleáris fegyvereknek a föld színéről való eltávolítása kell, hogy legyen." Munkamegosztás George P. Shultz, külügyminiszter kulcsbeszédet tartott New Yorkban a United Jewish Appeal Összejövetelén a Helmsley Palace szálloda dísztermében. "Le kell ülni a feleknek és tárgyalni, beszélni, eszmecserét folytatni" - sür­getett Shultz külügyminiszter. Majd folytatta: "Beszélni kell a különböző nézetekről, vágyainkról, beszélni kell a békéről." Miközben Shultz ékes szavakkal serkentette hallgatóit, hogy támogassák az USA béketörekvéseit a KÖzép-Keleten, izraeli repülőkről lezüditott bombák felrobbantották a líbiai Beeka völgyben elhelyezett sziriai légvédelmi egységeket. Az izraeli hadvezetőseg e beszámolója arról is jelent, hogy három izraeli katona életét vesztette és egy súlyosan meg­sebesült, amikor jeep-jüket a palesztinai gerillák felrobbantották. íme a munkamegosztás: Shultz külügyminiszter a békéről beszél, de ezzel egyidöben az izraeli hadsereg, amelynek ki kellett vonulnia Libanon területéről, miután a palesztinai fegyveres erők elhagyták Beirut térségét, folytatja hadjáratát úgy az ország északi részében lévő palesztinok, mint az ott állomásozó haderők ellen. RÓMA. Arafat itteni látogatása folyamán felmerült annak a lehetősége, hogy II. János Pál pápa audiencián fogadja a PFSz vezérét. Az izraeli kormány azonnal tiltakozott ez ellen, mivel-szerintük - ez fokozza Arafat hírnevét. Hála a kormány takarékossági politikájának, mostantól kezdve háromszorta piszkosabb vizet ihat majd a közönség. Reagan elnök utasítására a környezetvédő hivatal (Environmental Protection Agency) 25%-ról 85%-ra emelte a viz szennye zhetóségenek határát. A "takarékosság" 500 millió dollár megtakarítást jelent az iparnak tiz év folyamán, mig a városi hatóságok 4-10 billió dollárt "takarítanak" meg a szükséges építkezés és felszerelés mellőzésével. George W. Ball, volt külügyminiszterhelyettes cikke a N.Y.Times szept. 12-i számában fordulópontot jelenthet az Egyesült Államok külpolitikájában, ha Reagan elnök elolvassa azt és lesz politikai bátorsága a benne tartalmazott bölcs tanácsokat megfogadni. Nagy horderejűnek tartva a cikk meg­állapításait, alant közöljük egyes kiemelke­dő részleteit: "A Reagan adminisztráció izgága törek­véseit a szovjet-európai földgázvezeték építésének megakadályozására, a kétszínű­ség, önámitás és a múlt tapasztalatainak csodálatos figyelmen kívül hagyása jellem­zi. Mi több és fontosabb, rávilágítanak kormányunk sajnálatos zavartságára a Szovjetuniót és a nyugati szövetségeseket illetően. Reagan politikája iskolapéldája annak, hogy miként NEM SZABAD külpolitikát folytatni... És most, ha még Reagan hirte­len megváltoztatná eddigi taktikáját, a kérdések, amelyeket a vita felvetett, a jövőben is fontos tanulságul maradnak." Mr. Ball ezután részletezi a szovjet föld- gázvezeték kérdésének részleteit, amiről lapunkban már többször és részletesen beszámoltunk. Majd igy folytatja: "A Reagan kormány azzal érvel (többek kozott), hogy a szovjet gázvezetek Euró­pát túlságosan kiszolgáltatja a szovjet energiaforrásnak. De az európaiak is gon­doltak erre. ók arra a következtetésre jutottak e kérdésben, hogy még mindig jobb, ha energiaforrásuk egy részét a szov­jettől szerzik be, mintha 100 százalékosan ki lennének szolgáltatva az arab és közel- keleti energiaforrásnak. Egyéb érvelések a következők: a Szovjet­unió a gázvezeték építése folyamán ameri­kai technológiához jut; olcsón kap nyugati hitelt; némelyek még azzal is előhozakod­tak, hogy a szovjet rabszolgamunkával építteti a vezetéket. E széllel-bélelt érvelések két célra utal­nak: mig egyrészt Reaganék meg akarják mutatni a nyugati államoknak, hogy ki is a legény a nyugati csárdában, másreszt mindenáron ártani akarnak a Szovjetunió­nak. Az eddigi amerikai adminisztrációk nagy általánosságban azt az elvet kóvettékr hogy mig egyrészt szilárd magatartást kell tanúsítani a szovjettel szemben, min­dent meg kell tennünk, hogy a két rendszer békében éljen egymás mellett (modus vi­vendi). Ez az elv jól szolgálta Amerikát 30 éven át! Reaganék most uj elvet vezettek be kormányunk politikájába, amit nem lehet másnak, mint "manicheusi" elvnek minősí­teni. (Mani 3. századbeli perzsa filozófus volt, akinek tanai szerint a világon állandó harc folyik a Jó és a Rossz, azaz az ördög között.) Ezen elv gyakorlati alkalmazása, melyet a Moral Majority, a Szabad Világ Bizottság és most Reagan magáévá tett, hogy a szocialistákat és kommunistákat, mint az Antikrísztus kővetőit ki kell irtani, és megtestesült államformáját, a Szovjet­uniót minden módon gyengíteni kell, amíg össze nem omlik. Az intézkedések, amelyeket Reaganek eddig hoztak, nem árthatnak a Szovjetunió­nak. A Szovjetunió, a szovjet közgazdaság roppant nagy nyersanyag-készlettel rendel­kezik határain beiül. Rendkívül önellátó. Gazdasági problémáik, igaz, vannak, de- ne tagadjuk - a nyugati világnak is vannak. Miként vezető üzletemberek állandóan hangoztatják, mi több nemzetiségű világ­ban élünk, melyben az amerikai üzletek számukra hasznos kereskedelmet folytat­nak, a határokra való tekintet nélkül. Ha a mi kormányunk most azt a politikát kez­di követni, hogy kényszeríteni akarja a külföldön működő amerikai cégeket, hogy szegjék meg a befogadó állam törvényeit- miként azt a Reagan kormány igyekszik most tenni - ez az eljárás egyszerűen alá­ássa az egész nemzetközi üzleti rendszert. Egy befogadó államnak szuverén joga köve­telni, hogy az országon belül működő cég az illető ország törvényeit tartsa be, nem pedig azon országét, amelyből jött. A mi kormányunknak meg kell szüntetni a "ne- velönői" szerepet szövetségeseinkkel szem­ben, Nincs a világon semmi, ami inkább az SZ.Ú. malmára hajtaná a vizet, mint egy elkeseredett vita az Atlanti Szövetség tagállamai között. Ha a mi kormányunknak az az álláspont­ja, hogy a szovjet gázvezeték nem jó gon­dolat, akkor nyugodtan, feltűnés nélkül kellett volna tárgyalni a szövetségesekkel és meggyőzni őket álláspontunk helyessé­géről... Nem tudok nagyobb esztelenséget elképzelni, mint ellenintézkedésekkel való fenyegetőzést, miként a Reagan kormány most teszi. Nemcsak veszedelmes megtor­lás lenne ennek a következménye, hanem mérhetetlen gazdasági veszteség is, tekin­tettel arra, hogy a mi európai befekteté­seink sokszorta nagyobbak, mint az euró­paiaké az USA-ban. Ha meg akarjuk akadályozni, hogy ez az esztelenség katasztrófává váljon, a kormánynak irányt kell változtatnia. Mond­ja ki nyíltan az elnök, hogy véleménye szerint a gázvezeték nagyon helytelen volt, de az USA nem fogja továbbra is gátolni annak építését, megértve, hogy a nyugati szövetség fennmaradása fonto­sabb, mint a gázvezetek. Ha az adminiszt­ráció nem hajlandó, vagy nem képes e lépést megtenni a jobboldal nyomása következté­ben, akkor a kongresszusnak kell intézked­nie. Nem ez lenne az első eset, hogy a kongresszus az országot egy elnök tévedé­sétől megmentette." W — Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. Í879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol.XXXVI. No. 34. Thursday. Sep. 16. 1982.-- . .. . ____________________;___i__ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents