Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-18 / 7. szám

10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 18. 1982. . Móricz Zsigmond A frontátvonulás h atása a szervezetre A felettünk lévő légtömegek fizikai es kémiai tu­lajdonságai eltérőek, egymással nem keverednek. Ha a légtestek területe között nyomáskülönbség alakul ki, megkezdődik a levegő áramlása egyik helyről a másikra. Az úgynevezett meterológiai frontoknak több fajtája van, közülük kettő a legfontosabb: 1. felsiklási vagy melegfront, amelyet borult ég­bolt, légnyomáscsökkenés kiser; 2. 'betörési vagy hidegfront, amelyet légnyomás- emelkedés, viharos szel, zápor jellemez. A meleg és a hidegfront bármely évszakban elő­fordulhat. A melegfront-betöréseknél sok ember in­gerlékeny, fáradékony lesz, figyelmet nem tudia iol Összpontosítani, teljesitőképessege csökken. Gyer­mekek nehezebben tanulnak, gyakoribbak a közle­kedési balesetek. Vannak olyanok, akik levertek, rosszkedvűek lesznek, masoknál izületi fájdalmak lepnek fel, sokan panaszkodnak fejfájásról. Az emész­tési zavarokkal küzdőknek hasi panaszok jelentkez­hetnek. A cukorbetegek kisebb diétahiba estén az eszméletüket is veszthetik. A melegfront- betörése­ket a legnehezebben viselik a szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők. Akik tehát tudjak, hogy betegek es a frontbetorések kezdeti tüneteit eszle­lik, kíméljék magukat, óvatosan közlekedjenek. A hidegfront átvonulásakor az idegrendszer inger- lekenysege csökken, a gondolkodás nehezített. Nö­vekszik a szervezet görcskészsége, gyakrabban fej­lődnek ki ppe-, vese-, gyomor-, bel-es érgörcsök, az erek elzáródása, a légutak hurutos betegsege. A szív­működés lassul, tehát a vérkeringés is, a vérnyomás is csökken. Ilyenkor egy kis mozgás, seta vagv tor­na jót tehet. _■'■ 53. — Csakhogy — azt mondja — a Gőrgei elárulta a hazát. Mer ő azt szerette vóna, hogyha őtet tekintették vóna a magyarok feljebbvalónak. De a Kosutlajos vót az első, mer ő szerezte meg a hazát. Gőrgei csak tá­mogatója lehetett vóna. Mer a Gőrgei jó tábornok vót, de hamar feladta magát, mer ő nem tudott maga mel­lett egyebet mondani, csak hogy ő az első tábornok, hát nem fogadhatta úgy őtet a nép, mint Kosutlajost. Ügy vót a, hogy a Gőrgeinek meg vót mondva, hogy mikor Vácra ér, mennyen fejjebb a Duna mellett, mer a többi tábornok hajtotta kifelé a németet Bécsig, hogy mán jöttek visszafelé, igende hogy egyenesbe menjen a beszéd, mikor a Gőrgei Vácnál vót, édesapám is ott vót vele, hát elkanyarította a sereget a fejér or­szágúira, a csivirgós-csavargós gyarmati útra. Mit tudta azt az alfődi magyar katona, mőre mennek, csakhogy mán megvót az egyesség az orosszal, mirt egy kapu. Úgy vitte be Gőrgei a seregét, osztán mikor bent vótak, felállította, azt mondta, barátaim, látjá­tok, hogy körül vagyunk zárva. Körül bizony, mert a fegyverbe vitte őket. Úgy hallgattam én ezt, még reszkettem is a magyar hazáért. — Igende akkor egy huszártizedes odaugratott a Gőrgeihe, és a kardjával fejbe vágta. A nyakát akarta levágni neki, de a ló nem jól ugrott, mert ha be van is tanítva a ló, azért csak ló a, nem ojan pontos az ug­rása, így a fejét érte a kard, a Gőrgei fejin a bőr hátul felszaladt a tetejére. A huszártizedes mingyár mártír­halált halt, azután meg a többi tábornokok tizenhár­mán. Pedig azt mondta a tizenhárom tábornok, hogy még hírrel se ment vóna ki egy orosz se a hazából. Si­rathatjuk mi az ijen urakot, akik csak jót akartak a magyar országnak cselekedni. Szegény Miháj bátyám, még a szeme is sírt, mikor ezt mesélte. — Fel kellett vóna akasztani a Gőrgeit, a kellett vó­na — mondta —, de nagy védelmére vót Ferenc József. Mer mikor e meglett, fel lett adva Gőrgei meg a Fe­renc József, be lettek pörölve. De nem tudtak dönteni, mert a kirájt nem lehet elítélni, mert arra a pör nem dől. így aztán megnyerték a pert annyira, hogy nem lettek büntetés alá hejezve. Akkor a Gőrgei kapott a feladásért ezerkétszáz pengőt, mikor meg a per ellett, felemelték még vagy négyszáz, vagy hatszáz pöngő- vel. Ezerhatszáz vagy ezernyócszáz pöngőt kap a hon- árulásA. Minden hónapba. Míg csak él. Haláláig. Ko­sutlajos meg ott szenved Turinba, nem szabad neki hazajönni, mer jót cselekedett. Ijen a világ, fiam. Hát én nem tudom, kapott-é a Gőrgei ezerkétszáz pengőt, vagy nem kapott minden hónapba, de Miháj bátyám még azt is mondta: — Mer, édes fiam, mikor én a régi képviselő úrral fenn vótam Budapesten eccer deputációba, tanálkoz- tam én ott egy ajtónállóval a miniszterijomba, a meg elmondta, hogy a Gőrgei csakugyan tettlegesen ott la­kik Visegrádon, de csuda az, hogy él, mer a nemes ér­zelmű főurak sokszor elmennek hajóval oda, csak azér, hogy bekiáltsák neki, hogy: hazaáruló, hazaáruló... Meg vót, hogy asszonyruhába ment oda valaki — en­nek a hivatalbéli szolgának az apja kertészember vót, szőlőkapás a Gőrgeinél —, a mingyárt látta, hogy férfi lépése van az úriasszonynak. Bementek megmondani a Gőrgeinek, hogy itt van egy nagyságos asszony, be­szélni akar vele, de azt parancsolta, hogy nem szabad. Senkinek se szabad bemenni. Be kell csukni a kaput. Akkor azt mondta az asszonyruhás úr, „ezer szeren­cséd, mert az életeddel játszottál vóna”. Így osztán el­ballagott ... De még a munkásemberektül is fél a. Mi­kor ennek az apja ment hozzá, egy Málnási vagy Szed- resi nevű híres orvos komendálta be, hát mikor odaér, benyit a kapun, a meg valahogy éppen nyitva vót, ép­pen ment a reterátra, hát nem vót nála tévedésből a revolvere __Meglátja a munkásembert, mingyárt ka­ját rá: áj jón meg, ne gyűjjön hozzám!... A meg ka- játja neki, hogy őtet az orvos küldte... De a nagy kiabálástul nem értette. Hanem azt tanálta ki az el­méjében, hogy mennyen jó messzire, onnen mondja meg, mit kíván ... Azt mondja a munkásember: nem azér jöttem én, ha mán eddig meg nem tették, én nem akarom megtenni, én csak a szőlőt akarom mívelni, ha kellek... Jó van — azt mondja Gőrgei —, mennyen arra körül a konyhára, ott megmutatják, hol van a szőlő. Így osztán az elment, de soká dógozott, a Gőr­gei meg a szakácsnét meg a szobajánt tudakozta, mi­féle ember. Csak mikor mondták, hogy jó dógos, szor­galmas, csendes ember, akkor bátorodott meg annyéra, hogy oda mert menni hozzá... De azután is nagyon szigorú ember vót, nem szólott az soha egy munkásá- hó se, de aki nem vót dógos, az mán másnap elment. Huszonöt is cserélt nála egy hónapba. Ijen ember a még ma is. Így beszélgetett szegény kis öreg bátyám, én meg hallgattam, mint a szentírást. Így tanulja meg a sze­gény falusi gyermek, mijen is a világ sora a hazában. Kérdeztem, honnan tud ijen sokat. Mondta, hogy van neki egynihány vastag könyve, ha ideje van, azt olvasgatja. Említette nekem a költőket, a Jókai Mórt meg Petőfi Sándort meg Deák Ferencet, e mind nagy költő vót. Mer azt mondja, az a nagy költő, amék szé­peket tud előadni, minden jókat, ami legjobb a nép­nek ... Hagy hajják azt a szépet, ami megakaszt az újságba is, akkor má örül az ember, ha jót olvas. — Mer, fiam, hogy nekem nem vót sose feleségem, nekem vót időm tanulni mindeneket, de most má nem bánnám, ha vóna nekem, aki főz, én el is venném anyádat, ha hozzám jönne. Így jött ki a turpisság. — Édesanyámat? — Igen. — A mán öreg asszony. — Nem öreg a, fiam. Többet ér a még ma is, mint sok fiatal. r , . .. , Folytatjuk Budapest idegenforgalmi házigazdája a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogató honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETÖvENDÉGLÁTÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament e’s a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT -A- CAR” VALUTAVÁLTÁS j IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUDAPEST TOURIST Kereskedelmi osztály Budapest 5„ Pf. 97. 1366. Az alábbi budapesti irodákban 1. sz. FŐIRODA V. Roosevelt tér 5. 1051 Tel: 173-555 Telex: 22-5726 2. sz. IRODA VII. Lenin krt. 41. 1073 Tel: 426-521 Telex: 22,4107 V. Roosevelt ter 5. Tel: 186-881 Telex: 22-6448 3. sz. IRODA (Keleti pu.) Vili. Baross tár 3. 1087 Tel: 336-934 Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) XII. Magyar Jakobinusok tere 1122 Tel: 154-296 . Telex: 22-6394 BUDAPEST TOURIST Ferihegyi Repülőtéri Kirendeltsége, Tel: 271-969 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETEN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fÓ feletti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. Szeretettel várjuk jelentkezését BBMPIST toü*i$t

Next

/
Thumbnails
Contents