Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-21 / 3. szám

8 Thursday, Jan. 21. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarország nyugati szé­léhez, Sopron környékéhez közelítve, már egy óra után azt érezzük, hogy ez a vi­dék szép. Egy nap után pe­dig teljesen természetes­nek találjuk a szépséget, egyrészt azért, mert erre­felé jószerint nincsen sem­mi, ami ne lenne szép. E vonzó szeglet ezen kívül természeti ritkaságokat is rejt; 1977-ben természet- védelmi körzetté nyilvání­tották. 4 van só szaglet A 4905 hektáros terület ma­gában foglalja az egész sop­roni hegységet: a Brennber- gi-völgy s a Füzes-árok ál­tal, valamint számos kereszt- irányú mellékvölggyel ta­golt, domborzatilag változa­tos, 300—600 méter tenger­szint feletti magasságú, s a Keleti-Alpok közelsége lé­vén, különleges természet- földrajzi adottságokkal ren­delkező hegyvidéki tájat. Vannak szigorúan védett ré­szei is, például a Tolvaj­árok lucfenyői, a Hidegvi- zes-völgy festőién szép, s ritka növényfajokat termő rétjei. Szép itt mindenekelőtt maga, a város, amely min­den . évszakban varázslatos hangulatot áraszt, XVIII. századi utcáinak labirintu­sával, a környező dombok villáival, melyek a sötét fe­nyők közül világítanak elő. Aki modern városból érke­zett, azt biztosan hipnoti­zálni fogják ezek a hangu­latok. Szigort és meghittsé­get, nagyvonalúságot és fi­nom mívességet árasztanak. Igazán szép a környéke Sopronnak. Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban és a híres 1751—53 között telepí­tett hársfasorban kezdhetjük a túrázást. Ma 372 eredeti telepítésű óriás fa él a 645- ből. Az esztétikai élményen túl. azt a gondolatot is fel­villantja ez a látvány, hogy azok, akik annak idején so­kat tettek Magyarországért, azok magától értetődő mó­don ápolták a tájat és gaz­dagították az élő természetet maguk körül. Széchenyi Ist­ván nagyszülei, Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna ilyen útravalót adott az unokájának — töb­bek között. Legutóbb erre járva, az az érzésem támadt: ez a hársfasor is magyarázza Széchenyi mélyen romanti­kus szellemét, amely szün­telenül a távlatokat fürkész­te. Sok törzs átmérője az egy métert is meghaladja, a fenn összeboruló ágak élő bolto­zatot képeznek. A helyreál­lított Széchenyi-kastélymú- zeumban (bal szárnyán lo­vasiskola működik) s a Szé­chenyi család kriptájában folytathatjuk látogatásunkat. A „legnagyobb magyar” nyughelyét a kegyelet zarán­dokhellyé emelte, minden évben ezrek keresik fel. A „magyar Versailles” le­het a következő célpontunk: a fertődi Eszterházy-kastély. Valaha Eunópa-hírű volt, a parkja, a falai között rende­zett bálok és fogadások ré­vén. Megvannak még (néhol) a gyönyörű intarziás parket­tek, a porcelán kámyhaköl- temények, a bútorok, függö­nyök, csillárok. Az ember behunyja a szemét és ami­kor kinyitja, kábultan néze­lődik. Ügy rémlik, bármelyik pillanatban riasporos hajú alakok lépnék be, graciőz mozdulattal meghajolnak, s elenyésznek, mint az árnyé­kok. Még mindig egy- Wat- teau-fantázia ez a hely; szép és szomorú, mint a kor, amelyben megépült, s ame­lyen már az alkony érett, dús, tragikus színei borong­tak. Az ablakon betűz a nap, ettől ez a kecses, fülledt vi­lág még valószínűtlenebbé válik. Kár volt ezt így elhanya­golni. De még így is megkü­lönböztetett figyelmet és fi­gyelmességet igényel min­den látogatójától. Ennek az élménynek a tö­kéletes ellentéte a fertőráko- si kőfejtő, az óriási kőbánya oszlopaival és boltozataival, egy „süllyesztett” szabályta­lan dóm, melyet mészkőbe vájtak. Itt, e csodás akuszti­kájú helyen, ahol ma hang­versenyeket és színházi elő­adásokat rendeznek (főleg görög tragédiákat adnak elő, melyeknek monumentalitása remekül érvényesül itt), a második világháború alatt a hírhedt Todt szervezet mű­ködött. A visszavonuló fa­Soprom utcarészlet sizmus szabályos infernót alakított ki, amely ezreket emésztett meg, nem sokkal a háború befejezése előtt. Innen nem messze találha­tó a Tómalom .csárda, amely kitűnő konyhájával és von­zó strandjával ideális pihe­nőhely. Baroti Szabolcs INTERNATIONAL is the official magazine of FINA The colour magazine, distributecr^ to all RNA member countries, is quarterly published, in English, Spanish and German, sponsored bv TUNGSRAM Order through; Zoltán Szilard, 7239 Balboa Boulevard Van Nuys, California, 91406 Telephone: (213) 989-7094 Please send me International Swimming and Water Polo 1 year. 4 issues G by ordinary mail $ 12 □ by air mail 3 16 2 years, 8 issues G by ordinary mail 323 □ by air mail 3 31 3 years, 12 issues G by ordinary mail 334 G by air mail 3 46 Mr'Mrs . Address Country . (please use block letters) KIS TÖRTÉNETEK ^ NAGY EMBf REKRŐL Liszt Ferenc és az utcaseprő Liszt Ferenc első párizsi tartózkodása idején az utcán sétált, amikor egy utcaseprő alamizsnát kert tőle. — Sajnos nincs aprópénzem — mondta a hires ze­neszerző — csak Ötvenfrankos benkjegy van nálam. — O, kedves uram — válaszolta az utcaseprő — ad­ja ide a bankjegyet, a közeli üzletben felváltom. Megkérem, hogy vigyázzon addig a seprűmre. — Itt van, vegye hat! — mondta mosolyogva a művész. — Tartom addig a seprűjét, amig visszatér. Az utcaseprő eltűnt a bankjeggyel a közeli sarkon es Liszt ottmaradt seprűvel a kézben. Egy ismerőse közeledett felé. — Kedves Mester, hol tett szert erre a seprűre? — kerdezte nevetve. Liszt elmesélte neki a történetet es hozzáfűzte, hogy az utcaseprő azonnal itt lesz. — Ki van zárva — mondta a szobanforgó ur. — Fo­gadok önnel, hogy az örökkévalóságig várhat itt, de az otvenfrankosát nem látja viszont! Az utcaseprő azonban már fel is tiint a sarkon. Mosolyogva számolta le a Mester kezébe a felváltott pénzt. — Nagyszerű, kedves barátom! — mondta Liszt.- Örülök, hogy nem kellett csalódnom magaban. Visz- szaadom a seprűjét és itt van tőlem 25 frank. Továb- vabbi huszonöt frankot ez az ur ad magának, amiért kételkedni mert egy párizsi utcaseprő becsületessé- geben. Akarva-akaratlanul, a kételkedőnek ki kellett fi­zetnie a huszonöt frankot a meglepett utcaseprő­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents