Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-24 / 25. szám
KÉT NYILATKOZAT A LESZERELÉSI ÜLÉSEN REAGAN: “Négy háborúban vett részt az Egyesült Államok az en életemben. Mindegyikben a szabadság és a demokrácia védelméért. Mi sohasem támadtunk meg senkit. Erőnket a demokráciáért, nem zsarnokságért, szabadságért, nem elnyomásért alkalmaztuk. Jól emlékszünk arra, amit VI. Pál papa mondott 17 evvel ezelőtt: ‘Ha testvérek akarunk lenni, engedjük a fegyvereket kihullni karunkból.’ Mi, amerikaiak szeretnénk elhullatni azokat. De nekünk a szavak nem elegendők. Tettekre van szükségünk. Ha körülnézünk a világban, mindenütt viszalvokat és agressziót látunk.' A nukleáris korszakban a nagyhatalmaknak különleges felelőssegük van a viszályok elhárításában, az agressziótól való tartózkodásban És ez az amiért annyira aggaszt a Szovjetunió magatartása. A II. világháború óta a zsarnokság története magában foglalja azt, hogy a szovjet megsértette a jaltai egyezményeket és ez a Kelet'Europa feletti uralomhoz vezetett, amit a berlini fal jelképez. Az úgynevezett detente a legnagvobb méretű szovjet fegyverkezes időszaka volt... Mialatt mi egyoldalúan tartózkodtunk a fegyverkezéstől, ók előretörtek úgy nukleáris, mint nemnukleáris fegyverkezésben és most sokkal több fegyverük van, mint amennyi szükséges az elriasztásra (Deterrence). Ugyanakkor a Szovjetunió manipulálja a nyugati világban a békemozgalmakat, miközben elnyomja azt sajat országában. Moszkvában elveszik a tüntetőktől a zászlókat gombjaikat, ha néhány ember a háborútól való félelmének ad kifejezést. Az én országom tanult a történelemből. A zsarnokságot nem lehet megállítani egyedül szavakkal. Megkezdtük tehát erőnk felújítását, ami veszélyes mélypontra csökkent. Nem engedhetjük meg, hogy mi egyre gyengébbek legyünk, mig ellenfeleink egyre erősebbek lesznek és imperialista kalandokkal vannak elfoglalva. Fegyverkezés-korlatozasi egyezmények hasznosak lehetnek a beke megszilar- ditasaban, de azok nem csodaszerek. Ne tévesszük össze az egyezmények aláírását a probléma megoldásával. Egyezmények csak akkor jók, ha betartják azokat, különben csak kártyavarakat építünk. Ne használja fel egy nemzet sem az emberiség félelmet. Nem szabad a népt1' érzelmeit manipulálni azaltal, hogy szítjuk a háborútól való félelmüket, Isten segítségével biztosíthatjuk az életet es szabadságot a jóvó nemzedéknek. AMERIKAI AnSScnt Vol, XXXVI. No. 25, Thursday, June 24. 1982,................................................................................ AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 "I sin hol nemzet süllyed el...” “S a sírt, hol nemzet süllyed el Nepek veszik körül, S az emberek millióinak Szemében gyaszkbnny ul.” Kölcsey: Himnusz Izraeltől északra egy 10.400 négyzetkilométer kiterjedésű sír van s benne egy nemzet, Libanon nemzete van elsullyedőben. Népek veszik korül ezt a sirt, nemelvek szemében gyászkonny ül, mások diadalittasok, megint mások aggodalommal teltek: mi lesz ennek a nemzet-temetésnek a vége? Libanont évtizedek óta belviszaly dúlta annyira, hogy a központi kormánynak alig maradt tekintélye s még kevesebb hatalma . De azért a felszínen működőképes társadalom volt. Az izraeli invázió alaasta a kormány még fennálló tekintélyét Libanon a nemzeti sir szélén tántorog. A támadás állítólagos oka az volt, hogy az ott tartózkodó palesztin felkelők ágyuzták Eszak-Izra- elt. De a palesztinok ágyúzása csak Beirut bombázása után kezdődött, azt megelőzőleg csaknem teljes tűzszünet volt a határon egy évig Az izraeli légitámadás okául egy izraeli diplomata elleni merényletet emlegettek Beginek. A világsajtó ezzel szemben mar hetekkel az izraeli offenziva előtt a palesztin ágyúzás megkezdése előtt emlegette, hogy Beginek jelentékeny csapat- osszevonásokat eszközölnek a libanoni határon. Izrael óriási katonai fölényé elsöpörte a palesztinokat , meghátrálásra késztette az ország egy részen állomásozó sziriai haderőket és most az izraeli hadsereg Beirut előtt táboroz, ahol a megmaradt palesztin gerillák utolso ellenállásra készülnek. A széthullott libanoni nemzet Izrael labai előtt fekszik. Egy amerikai ujságiró jelentette Libanonból, hogy az izraeliek által bombázott Sidon város közepén az izraeli helyőrség parancsnoka, Mozer őrnagy 60 yard hosszú, 15 yard széles és 15 láb mely gödröt ásatott, ahova együtt temették el a bombázás 400 nevtelen áldozatát. Amos Elon, neves izraeli iró beismerte, hogy ezt a háborút Izrael provokáció nélkül kezdeményezte es anélkül hogy létérdeke veszélyeztetve lett volna azt megelőzőleg. Jehosafat Harkabi nyug. izraeli tábornok, jelenleg a jeruzsalemi egyetem professzora, figyelmeztette a Begin kormányt Izrael történelmének egyik fontos tanulságára: “Emlékeznünk kell a Bar Kochba lázadásra, amikor a zsidó vezetőség túlértékelte, túlbecsülte a nemzet erejét és a zsidó nemzet csaknem teljesen elpusztult. Ne próbáljunk túl sokat markolni, a következmények súlyosak lehetnek.” Egyes politikai megfigyelők szerint Beginek célja egy olyan libanoni kormány felállítása, amelyik kiűzne a palesztinokat az országból es idővel engedélyezné egy amerikai hadibazis létesítését az országban, amelyre eddig egyetlen arab allam sem volt hajlandó, még Egyiptom, vagy Szaud Arábia sem. Ha ez a feltételezés megállja a helyét, akkor a libanoni hadjáratot az USA beleegyezésével, sót tálán utasítására indítottak el Beginek. A sír tehát ott tátong Izrael északi határán es várja, hogy Libanon függetlensege beledűljón. Ne adja a sors, hogy abba a sírba necsak Libanon, hanem a közel-keleti tartós béke remenye is el legyen temetve. BREZSNYEV: ,. | *’ t » Az Egyesült Nemzetek II- Leszerelesi Ülésszakán Gromikó, szovjet külügyminiszter felolvasta Brezs- nvev, szovjet elnök alanti nyilatkozatát: “A legfontosabb, legsürgősebb kérdés, ami a világ népeit, államférfiakat, közéleti vezetőket a világ minden részeben foglalkoztat: az egyre pusztitobb fegyverek végnelküli felhalmozásának megállítása, amely lehetővé tenne a nemzetközi viszonyok megvitatását és ezáltal a nukleáris katasztrófa elhárítását. A békéért való aggodalom a szovjet diplomácia fo jellegzetessége. Meg vagyunk győződve, hogy nincs olvan ellentmondás államok között, nincs olyan különbség életmód, ideológiák, társadalmi (folytatás a 2. oldalon) Pechje volt Fred Furino-nak. Az a franya “polig- ráf ”, amely megmondja, hogy mikor hazudik az ember, azt mutatta, hogy hazudott ókelme, amikor tagadta Donovan munkaügyi miniszterrel való kedélyes es jól jövedelmező kapcsolatait Amikor Reagan elnök körülnézett hivatalába léptékor, hogy kiválogassa a sok szakavatott ember közül ,ki legyen munkaügyi minisztere,Donovan urat találta a legmegfelelőbbnek. Lehet hogy Furino ur meg sok mindent tudott Donovanrol, ami nagy kényelmetlenséget okozott volna illetékes washingtoni körökben. így, hogy-hogy nem, Furino elhatározta, hogy beül autója csomagtartójába gondolkozni. Es ott '‘véletlenül’’egy golyó fúródott az agyába, ami természetesen lehetetlenné tette, hogy Furino ur továbbra is tanúskodjon Donovánnal való kapcsolatairól, A Feher Hazban azóta is állandóan tanácskoznak arról, hogy menesszek-e Donovant vagy ne. Van - nak, akik azt mondjak, hogy menesszék, viszont ha ezt teszik, akkor esetleg más minisztert is meneszteni kell,például French igazságügy miniszter urat, akinek adovallomási ügyletei kissé illatosak, de nem rózsaillatosak. Annak ellenére, hogy Vespasian római császár mar vagy 2000 evvel ezelőtt azt próbálta bizonyítani hogy a pénznek nincs szaga ( ‘Pecu- nia non ölet”) Washington's mi is izgatottan varjuk a fejleményeket. Reméljük hogy Weinberger ur nem rópit valamennyiünket az űrbe, mielőtt meghallhatjuk a legújabb híreket kollegái viselt dolgairól. DONOVAN ÉS A MAFFIA VEZER
