Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-10 / 23. szám
Thursday, June 10. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A béke nevében Mint a jo áldott májusi eső', amely növekedésre serkenti a tavaszi vetest, úgy indítja mozgásba az évek óta tartó sok-sok elhangzott békeszózat a legkülönbözőbb békemegmozdulásokat Kanada-szerte. Messze túl vagyunk azon az időszakon, amikor a hivatalos,kormányszintű álláspont,mindenfelé jobboldali szervezetek, irányzatok, kiterjedve a szélsó’- seges, fasiszta, és csaknem hivatásszerűen űzött háborúra uszító csoportokig, a jóérzésű, békéért küzdő emberek kis csoportjait, mozgalmait “vóros csalétek”, “ moszkvai trükk” jelzőkkel illettek. A békétüntetöket karhatalommal üldözték, huligánok támadtak meg, a félrevezetettek közömbösségé, ellenszenves magatarta'sa kisérte. De a józan esz akarata, a szívós kitartás e viharoktól is megvédte az elvetett, kisarjadt magot és már ez ev tavaszan számos latható jele mutatkozott a bőségesnek ígérkező termésnek. A szervezett hivatásos békemozgalom, amely Kanadaban az 1948-ban elindult Kanadai Bekekongresszus emberséges, kitartó küzdelmével áttört politikai, társadalmi, nemzetiségi, vallási, ideológiai falakat, a szocialista, kommunista baloldaltól a konzervatív, katolikus jobboldalig, s a sok-sok nezetet, álláspontot félretéve; ma nagy emberi óhaj és akarat egy nagy, nemes, humánus jelszoba olvad össze: “PEACE IS EVERYBODY’S BUSINESS.” Müy egyszerűdé hatalmas erejű népakaratot fejez ki ez a jelszó. Eljutott ez ma már az elemi iskola első osztályától a parlament képviselői ülésterméig, a szakszervezetek székhazáig, a templomok szószékéig, a kézírásos rögtönzött röpcéduláktól a Toronto Star, a legnagyobb terjedelmű napilap hasábjáig. Kanadai milliók figyelmét hívja fel a nukleáris porraeges veszélyére, mozgat meg a halált hordozo rakéták, az atomfegyverbázisok megszüntetésére, atomfegyvermentes övezetek letesitésere, az általános leszerelésre. • ____ A nagy bekemegmozdulás a húsvéti békemenetekkel vette kezdetét. A szazakat kitevő húsvéti be- kemenetek, tüntetések 4 gyűlések, szertartások kó- zó'tt történelmi fordulót jelentett a Vancouverben lezajlott 35-40 ezer fore tett Öt kilométeres békemenet és nagygyűlés. Azóta sem szünetelnek a jelentős bekeakciók. A május elsejei munkástüntetések fő*jelszava mindenütt a békét követelte. A május elsejei hétvégén Torontobol 25 főnyi békemenet indult el New Yorkba, hathetes gyalogtüntetésre. Junius 6-án fognak célhoz érni. Junius 7-en az Egyesült Nemzetek második rendkivuli leszerelési ülésszaka nyílik meg es ide a világ minden részéből óriás beketuntetesre gyűlnek össze. Görögországból olimpiai békestaféta érkezik Kanadába és a repülőtérről váltófutok viszik a béke- fáklyát a montreali Olimpiai faluba. Toronto városi tanacsa egy ellenszavazattal megszavazta azt a javaslatot, amely az őszi városi választás alkalmával népszavazásra teszi a kérdést: támogatja-e a varos népe az általános leszerelést és követeli a kormánytól, hogy ez irányba folytassa külpolitikai tevékenységétA szövetségi parlament harompárti állandó köles hadügyi bizottsága első' Ízben kettészakadt abban a kérdésben, hogy a kormány kövesse-e az USA fegyverkező politikáját, vagy a világ erőteljes békeeroihez csatlakozva az atomháború veszelye ellen, a teljes leszerelésért álljon ki. A béketömegmozgalom e néhány fénypontja mellett az ENSZ leszerelési ülésszaka előtt a békeakciók százait készítik elő országszerte, hogy az VERSENY A DÉLI-SARKÉRT Éppen húsz évvel ezelőtt született a nemzetközi egyezmény, amely az Antarktiszt örök időkre tudományos és más békés célú felhasználására jelölte ki és egyben nemzetközileg semleges területté nyilvánította. Mostanában egyre nő a feszültség a világ egyetlen érintetlen kontinense, az Antarktisz körül. Az egyezményt aláíró országoknak tudomásul kell venniük: az Antarktisz hamarosan érett lesz a gazdasági kiaknazasra es segíthet kielégíteni az uj élelem és energiaforrások iránt világszerte jelentkező igényt. Az egyezményt a 14 alairó ország felelme tartja eletben, mert attól tartanak, hogy az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet beavatkozik, ha saját erejükből nem tudják megoldani a hatodik kontinens politikai jovojet. Tavaly júliusban, a Buenos-Aires-i találkozón,a 14 ország képviselői megállapodtak, hogy sürgősen létrehoznak egy bizottságot, amelynek feladata az ásványok kitermelésének irányítása lesz. E megegyezés ékesen bizonyítja hogy veget ért a bátor felfedezők és tudósok hősi korszaka. Számos ország nagy beruházásokat hajt végre, hogy biztosítsa jelenlétét a térségben és felmérhesse a forrásokat. A nyugatnemetek például annyira fontosnak tartották, hogy még az említett argentínai találkozó előtt állandó állomást létesítsenek a kontinensen, hogy végül is a tervezettől 1250 kilometer távolságban állították fel, mert az állomást szállító hajó nem tudott idejében átvergődni a jégen. Ugyancsak a nyugatnemetek építenek egy óceánkutató hajót is 80 millió dolláros költséggel. A japán National Oil Corp. idén kezdi meg hároméves tengerfenék olajkutatasi programjának második évét. Meg Lengyelország is — gazdasági nehézségei ellenere — nagy igényű kutatási programot dolgozott ki és a fŐ hangsúlyt egy rákféle halászatára helyezte. Ezek a rákok olyan nagy mennyiségben élnek az Antarktisz vizeiben, hogy akár háromszorosára is ' emelhetik a világ halfogását. A Szovjetunió hét, e- gesz éven át működő állomással vette körül a kontinenst. Ez nem Ids aggodalmat kelt a nyugati kormányok körében. Attól tartanak, hogy az állomások meghatározó politikai befolyást adnak majd a Szovjetuniónak a térségben. Az USA-nak csak négy állandó állomása van. Újabban érdeklődést mutat Kina, Peru, Uruguay, Brazília és Tajván is. A washingtoni költségvetés csökkentése ellenére is az USA-nak van a legszélesebb körű kutatóprogramja. Ebben a szezonban a National Science Foundation 287 tudóst küld ki,-összesen 81 különféle vizsgálat elvégzésére. Az Antarktisz-egyezmény szelleme a tudományos kooperáció és az információk szabad áramlásának tudata mélyen él a tudósok körében. A szovjet-amerikai kapcsolatok befagyása ellenére 13 amerikai tudós dolgozik egy szovjet kutatóhajó fedélzetén. Hogy a terület gazdasági célú felhasználására mikor kerül sor, ez egyelőre elmeleti kérdés, de a jóslatok érzékenyek a világkereskedelmi árak változásaira. “Ismereteink szerint nincs olaj,olajkincs vagy ásványi nyersanyagforrás az Antarktiszon, amelyet a mai technológiával es a jelenlegi árak mellett érdemes lenne felszínre hozni” —jelentette ki James H. Zumberge, geológus, a Dél-kaliforniai Egyetem elnöke, majd hozzátette: “pillanatnyilag a kérdés akadémikus jellegű, de Isten tudja, mi történne akkor, ha a közel-keleti olaiat egy időre ismét kikapcsolnánk. Nem olyan rég még azt mondtak az emberek, hogy az északi sarki földgáz es olaj kitermelése lehetetlen.” A nagy kérdés az, hogy milyen és mennyi tartalékot rejt magaban az Antarktisz. A fel- tetelezések szerint tucatnyi bányászható ásványkincs, köztük szén, réz, ólom, arany és vas található itt. Különlegesen hasznosithatónak Ígérkező terület a Dufek hegység, amely igen gazdag nikkelben, krómban, rézben és platinában. De ezek egyike sem olyan ritka a világban, hogy ma komoly formában felmerülne kibányászásuk A legizgalmasabb és legvonzóbb lehetőség az olaj. Pusztán elméleti becslések szerint az Antarktisz olaj- tartaléka 200 milliárd liter, bár ma még az olaj létezésére sincs bizonyíték. Az ásványi kincsekről keveset tudtak 1959-ben, amikor az egyezmény körüli tárgyalások folytak és 1961-ben, amikor aláírtak. Ezért nem volt nehéz elutasitani a területi igényeket, amelyeket az egyezmény aláírói Argentína, Ausztrália f Nagy-Britannia, Chile, Franciaország, Uj- Zéland és Norvégia támasztott az Antarktisz egyes területeire. Az egyezményben részt vevő többi or- szagíBelgium, Japán, Del-Afrika, az USA és a Szovjetunió — nem vitatta, de nem is fogadta el ezeket az igényeket« Legalább 30 évre felfüggeszti a követeléseket es békéscélu felhasználás végett bejárást enged a kontinens minden részére. De megtilt mindenfajta katonai tevékenvséget és nukleáris robbantást a kontinensen és a jégpadokon a déli szélesség 60. fokáig. Az egyezményhez azóta Lengyelország és az NSZK is csatlakozott. alkalomra az egész világon készülő’ hasonló békeak- ciokkal demonstrálja az egyetemes emberiséggel a béke megteremtésének követelését. Durovecz András: HAMBURG. A Városi Tanács választásban a Keresztény Szocialista Párt jelöltjei a szavazatok 43.2 százalékát nyerték el és 56 jelölt került be a városi vezetőségbe. A szavazók 42.8 százaléka a Szocial Demokrata Part jelöltjeire adta szavazatát és 55 jelölt jutott be a Tanácsba. A Szocial Demokrata Párt elvesztette többségi pozícióját. A Szabad Demokratákra — akik együttműködtek a Szocial Demokratákkal — kevesebb, mint a szavazok 5 százaléka szavazott és igy nincs képviseletük a Tanácsban. A Környezet Védelmi Szervezetre a szavazók 7.7 százaléka szavazott és 9 jelöltjük került be a Tanácsba. ÁRVÍZ (folytatás a 3. oldalról) gyarabb folyo és akinek megbocsátjuk makacs titoktartását Attila sírjával kapcsolatban, hogy az istennek se árulja el,hol az a sir!) alázatosan szótfoga- dott. Mióta rárittyentettek szépen,csendesen foly- dogál, az időt, amikor “elakarta nyelni a világot” messze maga mögött hagyva. Hát ha ez a kettő ilyen szépén viseli magat, az amerikai vizek tálán tanulhatnának tőlük! Az amerikai vizek, melyek “zúgva, bőgve* gátlástalanul pusztítanak minden évben újra és újra! A három másik istenverése — földrengés, hurrikán, tornádó — ellen nincsen fegyverünk, de az árvizekkel szemben tálán lehetne tenni valamit. Hogy mit? Nem tudjak? Ejnye!! Esetleg Magyar - orszagrol lehetne információkat beszerezni! ALI B.
