Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-03 / 22. szám

Thursday, June 3. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A HALÁLBÜNTETÉS KÉRDÉSE KÍNÁBAN PEKING: Ling Jun közbiztonsági miniszterhelyet­tes, parlamenti képviselő a halálbüntetések kérdésé­vel foglalkozva rámutatott: “mindig az volt a véle­ményünk, hogy a kivégzések számát a lehető legala­csonyabb szinten tartsuk. A halálos Ítélet kivételes büntetés. 1951-tol sok halalraitélt esetében kétévi próbaidőre felfüggesztették az Ítélet végrehajtását, ha az azonnali kivégzésnek nem volt különösebben sürgető indoka. Az elitéit ilyen esetben két éven át dolgozott és ez idő alatt tanúsított magatartását fi­gyelembe véve döntöttek sorsáról. Az esetek több­ségében a halálbüntetést életfogytig tartó, vagy meg­határozott időtartamra szóló börtönbüntetésre vál­toztatták át. Ez a gyakorlat segit abban, hogv a ki­végzések számát minimális szinten tartsuk.” A kínai szakemberek teljesen egyértelmű és jól megindokolt állasfoglalása után, alig több, mint két évvel később, 1982. márciusában, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága szükségesnek ítélte az uj büntető törvénykönyv módosítását. Ennek értel­mében minimálisán tiz év börtönbüntetés szabható ki “olyan büntettek elkövetésének különleges súlyos eseteiben, mint a csempészés, az illegális valutavá­sárlás, a hatalmas haszon megszerzését célzó speku­láció, a kábítószer eladás vagy a ritka kulturális ertekek export célra való eltulajdonítása. Az Uj Kína Hírügynökség jelentése szerint “az említett bűncselekmények elkövetéséért — a- vagyon­elkobzáson kívül — életfogytiglanig terjedő börtön­büntetés, vagy halálbüntetés is kiszabható. Az az állami funkcionárius, aki a hivatal adta lehetősége­ket felhasználja a fentebb említett bűncselekmények elkövetésére, másoknál szigorúbb büntetést fog kap­ni. Azokat a tisztségviselőket, akik megvesztegetési pénzt fogadtak el, vagy csikartak ki, halálbüntetés­sel is sújthatják.” (Az említett bűncselekményekért kiszabható legszigorúbb büntetés eddig az életfogy­tig teijedö börtön vagy vagyonelkobzás volt.) A mostani hadjárat sok tekintetben emlékeztet az 50-es evek nagy kampányaira: a “három ördögi dolog” — a korrupció, a pazarlás es a bürokrácia, illetve az “őt gonoszság” — a kormánytisztviselők megvesztegetése, az adócsalás, az állami tulajdon meglopása, az állami szerződések meghamisítása, a gazdasági információk ellopása elleni harcra. Kínai részről azonban nemegyszer hangoztatták, hogy a helyzet most rosszabb, mint 1952-ben volt, mert többen es nagyobb súlyú törvénysértéseket követ­nek el, mint 30 evvel ezelőtt. , WASHINGTON, D.C. A csődbement bankók kimen­tese 1.7 milliárd dollár kiadást jelentett az FDIC (Federal Deposit Insurance Corp.) részére. • ' A benzin nagybani arát emelték 3 centtel gallo­nonként, annak ellenere, hogy túl nagy az olajter­melés. Hol van a kereslet és kínálat törvénye? Az ország második legnagyobb bankja, a Gty Bank leszállította a kölcsönkamatot 16 és fél száza­lékról 16 százalékra. A Pénzügyminisztérium kérte a törvényhozó tes­tületet, hogy emelje fel a kormánykolcsón határát 1.275 trillió dollárra. A latin-amerikai országokban “eltűnt” szeme­lvek felkutatására törekvők konferenciát tartottak dabnády S'.'jd/mcb t\Ja: Európa nem akar csatatér lenni A század elején még a nyugat- európai nagyhatal­mak: Franciaország, Nagybritánnia és a poroszok uralták Európát, am a második világháború idején már egeszen másként alakultak a hatalmi összefüg­gések. A világégést követő évtized még korántsem nevezhető megbékélési időszaknak. Franciaország egeszen az ötvenes évekig ellenségének tekintette Németországot s az Európai Védelmi Szövetséget is megtorpedózta mivel az a nemetek újra fegyverke­zeset jelentette volna. Nagybritánnia még mindig jelentős impériumnak tekintette önmagát és igaz, hogy helyeselte az európai együttműködés gondola­tát, de a brittek részvétele nélkül. A nemzeti ellentétek mellett mindinkább világ sá vált, hogy Európa nemzetközi szerepe jelentősen csökkent. A kontinens hanyatlására a legmegfele­lőbb orvosságnak az Európai Közösség tűnt (római egyezmény, 1957). Nem kétséges, hogy az európai egyesítés főkép­pen az Egyesült Államok elgondolásainak felelt meg. Európa előbb hat, majd tiz országának egybeková- csolása egyrészt azt célozta, hogy az öreg kontinens legyőzze a nemetek iránti ellenszenvet és Nyugat- Nemetország mielőbb része lehessen az Atlanti Szö­vetségnek, másrészt, hogy az USA-val szövetséges egységes tömb jöjjön letre a Szovjetunióval szövet­séges szocialista kelet-európai országokkal szemben. A Marshall-terv, amely 1948 — 1951 között 13.368 milliárd dollárt pumpált Európába, elsöpört minden ellenvetést. Azt aligha sajnálja bárki is, hogy egy újabb fran­cia-német háború lehetősége minden feltevés szerint végleg a multté lett, annál riasztóbb viszont az, hogy Európa a nagyhatalmi konfliktusok újabb, minden korábbinál nagyobb méretű csatamezöjéve válhat, noha kívülálló maradhatott volna. Ugyanis a már az első háborús évek alatt Londonban szőtt európai egyesítési tervek meg nem korlátozódtak Nyugat- Europara, nem zárták ki az u.n. kelet-európai or­szágok reszvetelet az Európai Közösségből. Befo­lyásosabb erők azonban úgy vélték, hogy az USA és a Szovjetunió között nem fogadható el egy har­madik nagyhatalom — egy egységes Europa — lehe­tősége. Az Európai Közösség 25 eves története végül is elsőképpen az “amerikai esernyő” alatt alakult ki, s abban csak a legújabb időkben kezdenek némi változások mutatkozni. Aligha különös, hogy a vál­tozások legfőbb kezdeményezője az az ország, amelyik a Kelet es Nyugat közötti osztozasban a legtöbbet szenvedett: Németország. Egyre többen ismerik fel, hogy az Európai Közösség életveszelyes szoritoba jutott es az önvédelmi érdeke kívánja, hogy változtasson ütközőponti szerepén. A kelet­európai országok felé irányuló közlekedési kísérle­tek bizonyara nem hoznak azonnali és látványos eredményeket, de utat nyithatnak az együttműkö­dés fokozatosan kiépítendő lehetőségeihez, hosszú tavon ahhoz az eredeti, de az elmúlt negyed szazad­ban mellekváganvra terelődött célhoz, hogy az Európai Közösség valóban a kontinens minden or­szágának közösségévé váljék. Sao Paolo, Brazíliában; 90.000 -re becsülik az eltűn­tek szamát. Budapest idegenforgalnrí házigazdájáé BUDAPEST TOURIST szeretettel vérié Magyarországra látogoté boafitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FOVAROSBAN, MIND AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETŐ VENDÉGLÁTÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, i VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT -A- CAR" VALUTÁVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUDAPEST TOURIST V Roosevelt ter 5­Kereskedelmi osztály Tel: 186-881 Budapest 5, Pf. 97. 1366. Telex: 22-6448 Az alábbi budapesti irodákban 1. sz. FŐIRODA 2. sz. IRODA 3, sz. IRODA (Keleti pu.) V. Roosevelt ter 5. 1051 VII. Lenin krt. 41. 1073' Vili. Baross tér 3. 1087 Tel: 173-555 Tel: 426-521 Tel: 336-934 Telex: 22-5726 Telex: 22,4107 Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) BUDAPEST TOURIST XII. Magvar Jakobinusok, tere 1122 Ferihegyi Repülőtéri Tel: 154-296 Kirendeltsége, Tel: 271-969 Telex: 22-6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETEN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fŐ feletti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. * Szeretettel várjuk jelentkezését BUMPEST T0UKiST

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents