Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-06 / 18. szám
A balgaság “Háromszáz évvel ezelőtt Oxenstierna, Gusztáv svéd király kancellárja, öreg korában az Európát csaknem elpusztító 30 éves háborúról emlekezve, ezt mondta a fianak: ‘Fiam, fiam, ha te tudnád, hogy milyen kévés bölcsességgel kormányozzák ezt a világot!’ Kétszáz evvel azt megelőzőleg az akkori papa csaknem hasonló szavakkal nyilatkozott Európa uralkodóiról. Napjainkban ez a vélemény meg mindig megállja a helyet, sót, ha a külpolitikára tekintünk, a balgasag meg sokkal nagyobb, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a bölcsesség hiánya mily példátlanul veszélyes következményeket rejt magaban. Két évtizedes állandó tanulmányozás után kijelenthetem,hogy napjaink külpolitikai döntéséi rendszerint sokkal kevésbé alakulnak a tényék helyes felmérésén, mint a belpolitikaiak es általában véve az esztelen megfontolásokból szármáznák. Velemenyem szerint ez vonatkozik minden országra.” Tizenhét evvel ezelőtt nyilatkozott igy a New York Times hasábjain Gunnar Myrdal,a svéd közgazdász es kormánytanácsos. Ha ma élne es Anglia, Argentina és az USA politikájáról szólna, valószínűleg azt mondaná: tudtam, hogy a világ ügyeit kevés bölcsességgel intézik, de ekkora balgaságot nem tételeztem fel és ha nem latnam, nem hinném el. Reagan-Brezsnyev csúcstalálkozó A világ minden részében békere vágyó milliók nagy megelégedéssel fogadták a hirt, hogy Reagan elnök elfogadta Brezsnyev, a Szovjetunió elnökének meghívását csúcstalálkozóra ez év októberében. Az értekezlet célja egyezményre jutni a két nagyhatalom között az atomfegyverkezés megrögzítésére; a meglévő atomfegyverek csökkentésére. Brezsnyev, a Szovjetunió álláspontját ismételten hangoztatta azon leveleben, melyet a “Nemzetközi Orvosok Nukleáris Háború Elleni” szervezetéhez intézett. E szervezet nemreg tartotta évi összejövetelét Londonban. A konferencián 31 ország 150 orvos delegátusa vett részt. A konferencián határozati javaslatot fogadtak el, melvben hangsúlyozzák: “Elképzelhetetlen egy korlátolt a- tomháboru*, atomháború ellen nincs hathatós védelem; az atomfegyverek használata a legnemesebb bún volna az emberiség ellen.” Az orvosok levelet intéztek úgy Reagan elnökhöz, mint Brezsnyevhez. Brezsnyev háromoldalas levélben válaszolt, melyben ezt mondta: “A Szovjetunió hajlandó a legmesszebbmenő atomfegyverkorlátozás létrehozásara.” Dr. Bemard Lown, a Harvard Egyetem professzora és az orvosok szervezetének elnöke sajtónyilatkozatban mondotta, hogy eddig nem kaptak választ Reagan elnöktől. Politikai kórok azzal magyaráztak Reagan elnök azonnali reagálását Brezsnyev meghívására, hogy ezzel igyekszik kifogni a szelet az amerikai nép bekemozgalmanak vitorlájából. AMERIKAI! Ara 15 A BOURBONOK NEM TANULNAK A történelem kísérteties megismétlődésének tanúja az atomháború lehetőségeitől rettegő világ. A televízió élénk vetíti Buenos Aires utcáit, ahol a fasiszta vezetőitől félrevezetett, felizgatott százezres tömeg ordítja: ’’Megállj, megállj, kutya Anglia, nem lesz tied a Malvina (a Falkland-szigetek neve Argentínában ), Nem láttuk, mi öregebb generáció, ezt a képet valamikor régen, Budapest utcáin, 1914 nyaran: “Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tied Hercegovina — Mert a magyar nem enged!”? És hogy a délszlávoktől lakott Hercegovina ne legyen a “Kutya Szerbiáé”, azért az elkövetkező 4 évben Vi millió fiatal magyar paraszt és munkás vére festette pirosra Galicia mezőit, a Kárpátok ormait, a Do- berdó fennsíkját! Azután jön a másik kép. A “demokrácia bölcsője”, az angol parlament. Az angol képviselóhaz tagjai a “vasdáma” lángoló szónoklatára egyhangúan ordítozták a “megtorlás” követelését, vörösre tapsolták tenyerüket: “Megállj, megállj, kutya Argentína, azért sem lesz a tied a Falkland!” És az angliai hadikikötőben angolok ezrei,akik ugylátszik már elfelejtettek, mit szenvedett hazájuk a II. világháborúban, lelkendezve udvőzlik a kikötőből távozó hadihajókat és legénységüket. A 20. század Bourbonjai nem felejtettek semmit a múltból és nem tanultak semmit. Az angol Bourbonok nem veszik tudomásul, hogy a gyarmati rendszer napjai lezárultak, hogy az ágvunaszad-dip- lomácia napjai elmúltak, ők nyilván még mindig a 18. vagy 19. században élnek. “Úgy látjuk — írja a Manchester Guardian vezer- cikkileg, egy józan hang a fékevesztett sovinizmus sivatagjából —, hogy a fenyegetés diplomáciája ahelyett, hogy biztosítaná a békét, egyre jobban a látóhatár möge űzi azt. Tudja meg az angol nép, amely annyira lelkesedett a fenyegetés politikájáért és tudják meg azok a képviselők, akik ott tolongtak április 3-án a parlamentben, hogy ezentúl e tettük tudatával kell majd élniük.” Hogy állunk a washingtoni Bourbonokkal? Tanultak ezek valamit a történelemből? Tanultak ezek valamit a II. világháborúból? A mi Bourbonjaink,akik a nemzet érdekeinek védelmével, a béke biztosításával vannak megbízva, akiknek ezernyi megfigyelői vannak a világ minden részeben, nem is beszélve a hadibázisaikról, az elmúlt években nagy körültekintéssel védték a világbéke ügyét Libia környékén, az afrikai Csád-ban, Etiópiában, a pakisztáni határon mozgositották Karib-tengeri flottájukat, hogy a parányi Grenada sziget, valamint Nicaragua és Kuba ne veszélyeztesse a világ békéjét. Ugyanakkor szemet hunytak az argentínai fasiszták hitlerista belpolitikája felett, szalonképes “auto- ritáriu8” államnak minősítették azt,csakhogy megnyerjék a junta támogatását egy Nicaragua elleni hadmozdulatra. Miközben mindenütt ügyeltek, figyeltek,szervezkedtek, csupán azt a csekélységet nem vették eszre, hogy a két “hu szövetségesük” Anglia és Argentína között már 30 éve mérgesedő viszony következtében roppant mennyiségű gyúlékony anyag halmozódik fel a Falkland-szigetek körül. A Falkland-szigeti villamcsapas uj fényben világítja meg a világ diplomáciái térképét. A népek önrendelkezésével, államok szuverenitásával kapcsolatos száz es egy vitás helyzet eddig elfojtott lángja, vagy még csak füstölgő zsarátnoka található a világ minden kontinensen. Az amerikai Bourbonok együgyü- en leegyszerűsítve a világ problémáit a kommunistaellenes hajszára, ezer tűzfészket hagynak gondozatlanul, amelyeknek bármelyike rákontrázhat a Falk- land-i konfliktusra és gócpontjává válhat egy uj világégésnek. u TÖBB SZÁZAN VESZTETTÉK ÉLETÜKET Angol tengeralattjáróról repített aknák elsüllyesztették a “General Belgrano” argentínai cirkálót. A több, mint 1.000 tagú legénységből — a jelentések szerint — 213-at megmentettek. Az Egyesült Államokban gyártott 11235 tonnás cirkáló az ellene intézett tamadas időpontjában 30 mérfóldnyire volt az angolok által meghatározott 200 mérföldes zónától. Ezt elismerte az angol hadügyminisztérium de a kormány szószólója szerint a “Belgrano” jelenléte veszélyeztette az angol flottát es ez szükségessé tette a cirkáló elsullyeszteset. Az angol kormány stratégiája szerint ilyen es hasonló lépésekkel akarja az argentínai juntát tárgyalásokra kényszeríteni. A Buenos Airesból érkező jelentések arról számolnák be, hogy a cirkáló elsüllyesztese csak emelte az argentínai nép harci készségét. MEGHALT FITZGERALD BOSTON, Mass. Albert J. Fitzgerald, a UE volt országos elnöke meghalt. Vol. XXXVI. No. 18. Thursday, May 6. 1982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y; 10003. Tel: 254-0397 Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y.
