Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-29 / 17. szám

AMERIKAI Ari 25 «•■« Vol. XXXVI. No. 1 7. Thursday, April 29. 1982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y; 10003. Tel: 254-039? Május elseje Május Elsejének gondolata Amerikában szü­letett 100 esztendővel ezelőtt, A gondolat, hogy a dolgozóknak össze kell fogniuk munka­körülményeik javítására, annakidején elsősor­ban a napi munkaidőnek 8 orara való leszállítá­sát célozta. De az emberi teljesitőkepességet meg nem haladó rovidebb munkaidő kivívása nemcsak amerikai dolgozóknak volt érdekében, ezért vált május elseje minden ipari ország munkásainak seregszemléjévé. Az idén Amerika dolgozo nepe, melynek jelentékeny hányada, több, mint 10 százaléka, áll munka nélkül, fokozatosan arra a meggyőző­désre jut, hogy a technika jelenlegi előrehala­dott stádiumában a napi munkaidőt 8 óráról is alacsonyabbra lehet, sőt kell csökkenteni. És tudatában annak is, hogy az amerikai nagyüz­let egyre gyakrabban használja az üzemek más országba való telepítését az amerikai munká­sok díjazásának csökkentésére, egyre többen értik meg a más országok dolgozóival való együttműködés szüksegesseget, amelyet Lin­coln éppúgy, mint Marx hirdetett. Május elseje az ev azon napja, amelyen egy­re több munkás kezdi megérteni a nap eredeti értelmet, üzenetét, Hősi harc a szegények ellen Bili Moyerst jól ismeri az amerikai televízi­ós közönség. Társadalmunk egy-egy kulcsprob­lémáját taglaló riportjai az amerikai televízió fénypontjait alkotják. A múlt héten a CBS há­lózaton Amerika szegényeinek problémáját vizsgálta meg, tekintettel Reagan költségcsök­kentési intézkedéseire. Nem statisztikát sorolt fel, csupán négy esettel foglalkozott. E négy esetben valami 30 millió nyomorgo amerikai tragikus sorsa tárult a megdöbbent közönség elé. Nem bocsátkozhatunk részletekbe, csupán Moyers végső konklúzióit idézzük: ’’Nem fér kétség ahhoz, hogy a szövetségi kormány szegényeket támogató programja ren­geteg csalásra, visszaélésre ad alkalmat. De ugyanez áll a középosztálybelieket, valamint a nagyüzleteket támogató programokra (adó, stb.). És ugyanez áll a billiókra, melyeket oly bőkezűen osztogat kormányunk a katonai-ipa­ri komplexum tagjai számára. “De az Elnök és a Kongresszus nem akarja megsérteni, vagy megrövidíteni a gazdagokat, a hatalmasokat, a jól megszervezett érdekeltsé­geket. “Sokkal könnyebb sikra szállni a szegények ellen. Okét felszólítottuk, hogy hozzanak ál­dozatot, mivel bajban van közgazdaságunk és mivel sokan csalnak. De minden csalás és visz- szaéles ellenere, ezek a programok az eletmentó övét alkotják százezreknek. Es sokaktól most megvonjuk ezt az életmentő óVet!” A program folyamán Moyers megemlítette, hogy a 30 billió dolláros szegénységi program­ban állítólag KÉT billióra tehető a visszaélés következtében történő veszteség. Ezzel szem­ben rámutattak arra, hogy az USA kormányát évente kb. 90 BILLIÓ dollárral csalják meg a polgárok jövedelem eltitkolás, vagy csalárd adóvallomás formájában. Ez 45-szőröse a sze­gények által állítólag elkövetett visszaéléseknek. Az utolsó izraeli katonai egység kivonulásával a Sinai térségből és a Yamit településnek a földdel egyenlővé tetelevel a Camp David-i egyezmény hár­mas rendelkezésének első részé “sikeresen” befejező­dött. A sikert csak nemileg homályositotta el a Si­nai kiürítésével egyidóben Libanon ellen indított légitámadás, amelynek 30 libanoni áldozata volt, Az egyezmény nehezebb szakaszai még mindig távol állnak a megvalósulástól: az Izrael által elfog­lalt Ciszjordania (West Bank) arab lakossága Önren­del kezesi jogának intézmenyesitése és végül a har­madik befejező lépés: általános kiegyezés Izrael és az összes környező arab államok között. A Reagan kormánynak most haladéktalanul in­tézkednie kell az izraeli-egyiptomi tárgyalások meg­kezdése, a palesztinai nép autonómiája érdekében, melynek egyik módja uj csúcstalálkozó lenne Rea­gan, Begin es Mubarak egyiptomi elnök között. A Begin kormány nem hajlandó teljes autonómiát biztosítani az elfoglalt területen éló araboknak, csu­pán helyi önkormányzatot Beginék nem is tekintik e területet elfoglalt területnek. Hogyan lehet saját Szenzációs hírként hangzott el Jack Anderson ismert kommentátor jelentése az ABC TV-n április 27-én, kedden, amikor arról számolt be, hogy levél­váltás volt Reagan elnök és Leopoldo Galtieri argen­tin elnök között. Anderson szerint e levélváltás azt tartalmazta, hogy Argentína hajlandó katonai támogatást nyújtani a közép-amerikai lázadások le­verésére, az USA pedig kész támogatni Argentínát a Falkland-szigetek elfoglalásában és a szigetek felet­ti szuverenitás kérdésében. Ha Anderson állítása igaz, akkor teljesen uj hely­zettel allnak szemben a három ország: Argentina, Anglia és az USA,diplomatái. Ezzel egyidóben jött a hir, hogy a nemzetközi bankárok aggodnak, hogy a válságos helyzet lehe­tetlenné teszi, hogy Argentína visszafizesse 34 mil­liard dolláros adósságát, ami elmélyíti a nemzetközi válságot. E hatalmas összegből 21 milliard dollárt területűnket elfoglalni? — kérdik, arra hivatkozva, hogy az a vidék a bibliai idők óta Izrael szerves része volt. Egy ilyen megoldásba Egyiptom aligha fog bele­menni, különben az arab világ egységes elítélésének tenne ki magat. Ugyanakkor Izraelben egyre többen aggódnak amiatt hogy az arab területek teljes bekebelezése eseten Izrael arab lakossága, amely gyorsabban sza­porodik, mint az izraeliek, jutna többségbe és ily módón veszélyeztetné Izrael jelenlegi nemzeti jelle­gét. Úgy az Egyesült Államokban, mint Európában egyre többen hangoztatják a nézetet hogy a közel- keleti válságot nem lehet megoldani a Palesztinái Felszabadító Bizottság és a Szovjetunió képviselői­nek bevonása nélkül. Ezt természetesen egyaránt ellenzi az USA kormánya és Beginék, valamint a konzervatív arab kormányok. De az a tény, hogy a Camp David Egyezmény három éve után még min­dig puskaporos hordó a vidék, az egyezmény alap­vető revideálásának szükségességét bizonyítja. az USA privát kereskedelmi bankjai folyósítottak és 9.5 milliárd dollárt az USA kormánya. WASHINGTON,D.C. Az Amerikai Országok Szer­vezete (OAS) ülésén Argentína képtelen volt a 18 ország közül elegendő támogatást szerezni a Falk­land szigetek elfoglalásának jóváhagyására. Az ülésen Haig USA külügyminisztere vitette a resztvevőket, hogy a válság elmélyült, nincs sok idő további halasztásra és szükséges, hogy a problémát politikai utón rendezzék Közben az angol hadiflot­ta három torpedóval akcióképtelenné tette a South Georgia-sziget térségében levő argentin tengeralatt - járót, a 18.000 tonnás Santa Fe-t es gyalogos ten­gerészeket helyezett a szigetre, akik azt harc után elfoglalták, 194 katonát foglyul ejtettek, akiket visz- szaszállitanak Argentínába. South Georgia 800 mér­földre keletre van a Falkland-szigetektöl. Az angol armada folytatja útját a Falkland-szigetek felé és e hét végén odaérkezik. Buenos Aires. Többezres tömeg tüntetett a város nagy terén, elégedetlenségét feiezve ki a katonai dik­tátorokkal szemben, mert nem védték meg South Georgiáit. Egyes jelentések arról számolnak be, hogy amerika-ellenes hangulat terjedt el Argentína magas katonai köreiben. WASHINGTON,D.C. Patrick Moynihan, new yorld demokrata szenátor hangoztatta, hogy az USA eré­lyesebben lépjen fel es siessen Anglia támogatására. Az USA tudtával és beleegyezésével? Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. SINAI UTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents