Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-22 / 16. szám

Thursday, April 22. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Dr. Bükkhegyi László: Április 22—28 22. Kant Imanuel német filozófus születése 1724. A Szovjetunió alapitójának, Leninnek a szüle­tése 1870. 23. William Shakespeare, a nagy angol drámairó születése 1564. 24. Amerikai és szovjet katonák találkoznak az Elba folyónal Németországban 1945. 27. A bútoripari munkások első sztrájkja a 10 órai munkanap érdekeben 1835. Ki a szabadba látni a tavaszt, Meglátni a természet színpadát, Az operákban ki gyönyörködik? Majd hallhat ott kint kedves operát A természetnek pompás színpadán A primadonna,a Ids fülemile. (Petőfi* Ki a szabadba) Nyári időszámítás Április 25-én, vasamap kezdődik a nyári időszá­mítás es október 31-e éiiel 2 óráig tart. Az 1966. évi Egységes Idő Törvény értelmében az ország leg­több vidékén e’rvényes a nyári időszámítás (dav- light saving time). Kivételt csak Arizona, Hawaii, Portoriko, a Virgin-szigetek, amerikai Samoa és In­diana egyes megyei kepeznek. A “KŐSZÍVŰ EMBER” Ha a demokratikus érzelmű Jókai Mór, Petőfi kortarsa es őszinte baratja a magyar nemzet “nagy mesemondoia” es örökemlékü regényírója, ma kö­zöttünk élne Amerikában, minden bizonnyal nem­csak regényeiben, hanem a valóságban is az amerikai dolgozókkal, öregekkel, szegényekkel, munkanélkü­liekkel, jovojükbe vetett bizakodásuktól megfosz­tott fiatalokkal együtt “kőszívű ember ”-nek nevez­hetné a világ leggazdagabb, demokratikus államá­nak mai “Elnökét”, aki most már nyíltan is hangoz­tat ja^antiszociális intézkedései, javaslatai egész soro­zatával kifejezésre is juttatja ezirányu szilárd meg­győződését. Amikor Mr. Reagan még csak “reménykedő el­nökjelölt” volt, bezzeg egészen más arculatot muta­tott! Akkor a “nép, a dolgozók, szegények, öregek, elesettek őszinte megsegitöjének, támogatójának” tüntette fel magat. Igazságos, méltányos adóleszál- litást igert, amely a “kisembereket” éppúgy segíte­né, mint a sors, és főként a dolgozók jóvoltából, il­letve keserves, verejtékes munkájából jómódban élő gazdagokat ■ Később az újdonsült Elnök a puszta lé­tezésükért aggódó időseket: nyugdíjasokat, akiknek egyetlen jövedelmi forrásuk a csekélyke “társada­lombiztosítási nyugdijuk”, fogadkozva megnyugtat­ta, hogy nincs okuk a félelemre: az öregségi nyug­dijat nem fogja csökkenteni. Munkát, állandó állást igert a korteskedő Mr- Reagan az elegedetlenkedó, remenyt-vesztett munkanélkülieknek. Mindez oly meggyőzően hatott a TV-kamerák fényében a lát­szólag a ‘kisemberek, rászorultak” érdekeit is kép­viselő (valójában azonban csak szinészkedő, a szava­zatokért törekvő) elnökjelölt szájából, hogy a Car- ter-kormanyzat sokszor tehetetlen és szerencsétlen bel- és külpolitikájával jóllakott szavazók “bedőltek’ Mr. Reagan Ígéreteinek, mondván: “Cartemél rosz- szabb mar úgysem jöhet.” Pedig mennyire tévedtek! A látszólag szerény, a “néppel együttérző, a mun­kásság, kisebbségek erdekeit szivén viselő, csupa se­gít okeszseggel teli” uj Elnök azután jól kimutatta “valódi, igazi” arculatát. Most már nincs szükség szinészkedésre; most már minden kendözes nélkül hangoztatja, amint azt a közelmúltban is tette, hogy “ha a szegényeket támogatjuk, akkor a szegények továbbra is szegények akarnak maradni.” Ha a “gaz­dagokat” segítjük, azok asztaláról majd lecsepeg, lehullik a (morzsányi) juttatás a szegényeknek is. Mr. Reagan egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy “valóban léteznek, milliószámra ten­gődnek” ebben a hatalmas gazdag országban igazi szegények: a munkanélküliek elsöprő többsége dol­gozni akar, nem pedig kegyelemkenyéren tengődni, amit napnál fényesebben bizonyit pl. az is, hogy St. Louis bari 8 állásra 3.000 dolgozni akaró munka- nélküli jelentkezett, már előző nap délutánja óta kint várakoztak a vállalat felvételi irodája előtt s meg éjszaka sem mozdultak el a sorból, nehogy munkalehetőségük esélyét elveszítsék. Ki meri az emberi érzéssel, megértéssel rendelkező állampolgá­rok közül azt állítani, hogy a munkanélküliek “nem akarnak dolgozni”, hacsak nem egy “kőszívű em­ber”? A magyar irodalom egyik legkimagaslóbb faklya- vivoje már majdnem 78 éve alussza örök álmát a Ke­repesi temetőben; azonban, ha élne, minden bizony­nyal nem tiltakozna az ellen hogy mi is “kőszívű ember’ -nek nevezzük az Egyesült Államok jelenle­gi (egyre rohamosabban “népszerűtlenebbe” való) Elnökét: Mr. Reagant, aki csak pár nappal ezelőtt tiltakozott hevesen a “media” (a sajtó és főként a TV) miatt róla kialakult “Scrooge’’-képmás ellen, hangoztatva, hogy ellentétben a rossz hírnevével, ő igenis “nagyon megértő, együttérző” ember. Az az idő mar regen elmúlt, amikor minket, az amerikai állampolgárokat, dolgozókat, nyájas mosolyokkal- igéretekkel továbbra is meg lehet téveszteni! Majd az elkövetkező novemberi választások mutatják meg világosán hogy mi az eredménye annak, amikor egy makacs, “koszivu” Elnök következetesen “kő­szívű politikát” folytat. WASHINGTON, D.C. A Reagan kormány 60 millió dollár értékű hadirepülőgép alkatreszt ad el Taiwan- nak annak ellenére, hogy a pekingi kormány ellenzi azt. # WASHINGTON, D.C. Az ipari termelés márciusban 0.8 százalékkal csökkent. • . PÁRIZS. Francois Mitterand, Franciaország alelnó- ke Japánba látogat, ahol kormánykörökkel tárgyal a két ország között fennálló ellentetekről. Francia- ország több francia italt és mást szeretne eladni a japán piacon. A franciák 1.5 milliárd dollárral töb­bet vásároltak Japántól a múlt évben, mint Japan Franciaorszagtol. PÁRIZS. Júniusban szovjet-francia űrhajósokat rö­pítenek az űrbe. A franciák visszautasították azt a javaslatot, hogy halasszak el a közös repülést. KÉMKEDÉSI VÁD TETEMREHIVAS (folytatás az 1. oldalról) tehetetlenül égünk el, pusztulhatunk el mind­nyájan ezen a földön, miként az a szerencset- len 14 fiatal rab katonagyerek, ott elzárva, a sandiai “biztonságos” fogdában.” Vagy a hét rab a New Jersey-i fegyhazban. Az FBI kémkedés vádjában letartóztatta Augusta, Ga.-ban Ottó Attila Gilbertet (más névén Gyepes), magyar származású személyt. Az eset előzményei a N.Y. Times ápr. 20-i riportja szerint a következők: 1977. karácsonyán családja látogatására Buda­pestre érkezett az amerikai hadsereg Nyugat-Német- országban állomásozó egyik magyar származású al­tisztje, Szmolka János Mihály, Szmolka megismer­kedett Budapesten egy Perlaki Lajos nevű személy­ivel, aki később azt állította, hogy ő a magyar fel­derítő szolgalat tagja. Felettesei utasították Szmol- kat, mutasson érdeklődést a magyarokkal szemben. Tizenharomszori telefonálás után Szmolka találko­zott “magyarokkal” Bécsben, ahol azok 100 ezer dollárt Ígértek neki katonai információkért. Újabb két év múlva Szmolkát, akit akkorára már az USA- ba helyeztek at, ismét Perlakival való találkozásra küldtek Bécsbe. Szmolka ezúttal 3.000 dollárt ka­pott, de a Times tudósítása nem említi, hogy kitől. Az idén Szmolka újabb találkát adott Perlaki “képviselőjének”, ezúttal Augusta, Ga.-ban, Miután Szmolka és Perlaki képviselője, aki Gilbert volt, jel­szavak alapján azonosítottak egymást, be’iiltek egy autóba. Amikor Gilbert onnan kilépett, FBI ügy­nökök letartóztatták. Gilbert a múlt év novemberig Forest Hülsen la­kott idős édesanyjával. A szomszédok szerint az anya vonakodott visszamenni Magyarországra, ami­kor a múlt ősszel fia elmondta neki terveit. A Times nem említi, mik voltak e tervek. Igazsagügyminiszteriumi közegek úgy nyilatkoz­tak, hogy bar “az eset fontos az Augusta-i FBI em­berei számara”, Gilbert törekvései “nem voltak je­lentékenyek.” MILANO. Közel negyedmillió ember tüntetett az amerikai atomrakétak Olaszországban tervbevett el­helyezése ellen. A tüntetést ezúttal az Olasz Kom­munista Part szervezte. • VARSÓ. 30.000 hivő részvételével tartott szabad­téri szertartás folyamán Glemp érsek kérelmet in­tézett a lengyel kormányhoz, hogy engedjék szaba­don a múlt év december 13-an letartoztatott nőket. A szenátus 41 szavazattal 39 ellenében elvetette azt a javaslatot, mely intette volna Kubát, hogy az USA kész minden eszközt, meg hadieszközt is igény­be venni,hogy megakadályozza a kommunizmus ter­jesztését Közép- és Del-Amerikában.

Next

/
Thumbnails
Contents