Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-22 / 16. szám

Ara 25 mb« ‘ Csak”500millió ember veszti életét Két evvel ezelőtt az USA főhadiszállásán, a Pentagonban tárgyaltak az atomháború lehető­ségéről. Az összejövete­len az egyik résztvevő amellett érvelt, hogy] lehetséges egy atomhá­borút megnyerni. Érve­lését azzal támasztotta! alá, hogy becslése szerint “CSAK” 500 millió em­ber vesztené életet. Jelen volt az összejövetelen Dr. Roger C. Molan- der, aid, mint a fegyverkezési verseny korlátozását célzó tárgyalások szakértője, tanácsokkal látta el a Pentagot és a Nemzetbiztonsági Tanácsot. Ezt követően hazatért, de képtelen volt elaludni. “Csak” 500 millió ember vesztené életet! — hatolt a szörnyű gondolat ismetelten az agyába. Másnap beadta lemondását es azóta minden idejet, tehetsé­get arra fordítja, hogy felébressze az ország lakossá­gát az atomháború szörnyűségére. Megalapította a-“GROUND ZERO” szervezetet, amely futótűzként teijedt el országszerte. E héten az ország 750 államában, városában, megyéjében es falujában, a Ground Zero vezetőinek becslése szerint,10-20 millió ember gyűléseken, tüntetéseken követeli az atomfegyverkezési hajsza betiltását. Mar az első nap, április 18-án Texas allam Cincin­nati es Austin városaiban, Columbus, Ohioban, New Haven, Conn.-ban, Phoenix és Flagstaff, Arizo­nában, Salt Lake City, Utah-ban, Winston Salem, N.C.-ban, Bangor, Maine ben és számos más varos­ban mutattak be a filmet, amely megrázoan ábrá­zolja az atomfegyver szörnyű rombolását. 450 egyetemen, az egyetemi hallgatók és tanárok folytatnak eszmecserét e héten az atomfegyverek befagyasztásáról, az atomháború lehetetlenné téte­léről. A jelek arra mutatnak, hogy a Ground Zero mozgalom vezetői alábecsülik az amerikai népet, amikor 10-20 millióra teszik a mozgalom részvevői­nek számát. Jellemző a mozgalom hatása az ország törvény­hozóira, amikor olvassuk Dan Quayle, Indiana kon­zervatív republikánus szenátorának nyilatkozatát: “Aggódom az emberiség jövöeert” — Egyike o azoknak, akik eddig szavazatukat adták minden hadikiadás, javaslatra. Most ö is csatlakozott azok­hoz, akik követelik a hadikiadásokra előirányzott összeg radikális csökkentését es tárgyalásokat a Szovjetunióval a fegyverkezesi hajsza felszámolásá­ért. Dr. Roger C. Molander ezt mondta: “Elképzel - hetetlen egy jelentőségteljes lefegyverzesi egyez­mény anélkiü, hogy normális viszony jöjjön letre az USA és a Szovjetunió között.” Teljesen uj helyzet előtt állunk. Bizonyítja ezt többek között John J. Rhodes,Arizona konzerva­tív képviselőjének nyilatkozata: “Igaza volt Eisenhower elnöknek, amikor intett bennünket, hogy tartsuk szemünket a katonai-ipari komplexumon.” Záptojás Reagan elnöknek nem tetszik, hogy a szov­jet hadihajók kisérik, ülő távolságban, a Falk- land-szigetek fele közeledő hatalmas angol flot­tat. Ez nem tetszik sem az angoloknak, sem Reagannak.“Szeretném ha eltakarodnának” -> velemenyezte elnökünk. Mint mindenki más, úgy a szovjet vezetőség is kiváncsi, mi lesz az argentin-angol válság vége, mit fog az angol flotta csinálni? A szovjet élénk kereskedelmet folytat az argentinokkal, ők vásárolják Argen­tina búza- és lenolaj kivitelének 80%-át, mely- lyel szemben 500 millió dollar áru olajipari fel­szerelést küldenek oda. Egy nyugati diplomata — valószínűleg angol — szomorúan jegyezte meg Buenos Airesben: “A válságnak egyelőre csak egy haszonélvező­je van: a Szovjetunió. Mindenki más záptojás­tól bűzük.” Közben Haig külügyminiszter otthagyva csa- pot-papot, közel-keleti válságot, közép-ameri­kai válságot, leszerelési tárgyalásokat, nagy e- rófeszitéseket fejt ki, hogy egyezséget hozzon letre két szövetségesünk, az argentin katonai junta és Thatcher miniszterelnöknó(Iron Lady) között. Ha küldetése nem sikerül,aüghanem uj külügyminiszterre lesz szüksége Reagannak. Tetemrehivás “1950. március 8-ról 9-re virradó éjjelen ki­gyulladt New Mexicoban, Sandia városkában egy katonai kísérleti állomás fogdája egy olaj- kályhatöl es tizennégy fogoly katona, a rácsok mögött pusztult el a lángokban.” E szavakkal kezdte el cikket 32 évvel ezelőtt lapunk akkori ragyogó tollú külmunkat'arsa, Bodog András. A katonai fogda az ottani atomkutatasi telep közvetlen közelében volt. “Világ szakértői! — emelt szenvedélyes vá­dat az atomtelep vezetősége ellen Bódog — pár csepp olaj robbanását elfelejtettetek szamba ven­ni és egy világ tüzét akarjátok meggyujtani és azután korlátok között tartani!” Soha időszerűbb nem volt ez a vádemelés, mint napjainkban, amikor vezető embereink “korlátozott” nukleáris háború gondolatát akarjak az amerikai neppel elfogadtatni. A sandiai tragédia kísérteties megismétlőde- senek voltunk közvetett tanúi e hó közepén, amikor a Jersey City-i fegyházban, ahol 508 fegyenc van összezsúfolva 280 személy részé­re épített helyen kigyulladt az egyik zárka és hét fogoly a füst és lángok martaléka lett. Utólag kiderült, hogy a börtönór, egy rok­kant ember, amikor látta a füstöt gomolyogni a zárkából es hallotta a fuldokló rabok kiálto­zását, odament a zárkához, de nem nyitotta ki. Visszacsoszogott az irodájába, ahonnan jelen­tette feletteseinek, hogy tűz van a zárkában, mit^.csináljon: kinyithatja-e a rabok ajtajat? Kinyithatja. Mire visszament, a füst miatt már nem juthatott el az ajtóhoz, a hét rab elpusz­tult. Lelketlen bürokrácia áldozatai. “1500 millió embertársam — zárta le jere- miádját 32 évvel ezelőtt szeretett munkatár­sunk, Bódog András — ne higyjetek nekik (a szakértőknek, az “államférfiaknak”), mert ha elvakulunk és elhisszük nekik szavaikat, na­gyon rövidesen éppen olyan ketségbeejtően (folytatás a 3. oldalon) Óriási tüntetés volt március 31-én Buenos Aires­ben. Százezernyi szervezett munkás tüntetett a 150 százalékos infláció, a nagy munkanélküliség ellen. A rendőrség karhatalommal oszlatta fel a tüntetést. Két nappal később az argentínai katonai junta meg­támadta es megszállta az angol birtokban lévő Falk­land szigeteket. Masnap Buenos Aires népe lelkesen tüntetett - a kormány mellett! IZRAEL PUSKAPOROS HORDÓ Nem egy, legalább feltucat kanóc sistereg Izrael­ben és környékén. Sistereg a kanóc Libanonban, ahol állandóan várják az izraeli hadsereg betörését a PLO katonai erejének felszámolására. Sistereg a kanóc Jeruzsálemben.miután egy amerikai szárma­zású izraeli katona, Alan H. Goodman behatolt a mohamedán szentélybe, tüzet nyitott s megölt két muzulmánt, megsebesített másfél tucat személyt. Sistereg a kanóc az egyiptomi határon is, ahol az izraelieknek ki kell üríteni a megjelölt területet április 25-re, de ahol fanatikus izraeli telepesek ön- gyilkossággal fenyegetőznek, ha erőszakkal akarják őket onnan eltávolitani. Rabbi Moshe Hirsch, az ultrakonzervatív Natúréi Karte ortodox egyház vezere csatlakozott azokhoz, akik elitélik Begin politikáját, mint amely elsősor­ban felelős az Izraelt fenyegető jelenlegi válságért. JARUZELSKI BUDAPESTEN ; VARSÓ. A lengyel távirati iroda ielenti, hogy Jaru­zelski tábornok, lengvel miniszterelnök és pártve­zér, meglátogatja a magyar pártvezetöséget. AMERIKAI ’ — Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXVI. No. 16. Thursday, April 22. 1982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 TÜNTETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents