Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-01 / 13. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 1. 1982. A BÉKE TEOLÓGIÁJA JOSEPH BERNARDIN, CINCINNATI ÉRSEKÉNEK JELENTÉSE A KATOLIKUS PÜSPÖKÖK KONFERENCIÁJÁN Az Egyházban ielenleg rendkívül nagy az aggoda­lom a nukleáris hadi versengésről és arról a veszély­ről, amit az nekünk es másoknak jelent. Ebből az aggodalomból kifolyólag, a Katolikus Püspökok Országos Konferenciája (National Conference of Catholic Bishops—NCCB) szükségesnek látta, hogy szóbeli jelentést tegyünk a Háború és Béke Külön­bizottság munkájáról. A Különbizottság az NCCB 1980-as közgyűlésén hozott határozatból ered. Erre a határozatra való tekintettel Roach érsek engem kért fel, hogy a Kü­lönbizottság elnöke legyek és a vezetőségben George Fylcher, Thomas Gumbleton, John O’Connor es Daniel Reillv püspökök is velem vannak. Amint a katolikus hagyományok morális tanítá­sainak kereteben a jelenkori hadviselés vallási es morális kérdéseit analizáljuk, nem kell a semmiből elindulnunk. Mint olyan ország vallási vezetői, amely a gyilkoló fegyverek félelmetes arzenálját tartja raktáron, az Egyházból erkölcsi tanításoknak is az örökösei vagyunk és ezekhez a tanításokhoz mi is hozzájárultunk a háborúról es békéről való kijelen­téseinkben. Ezenkívül iehntos mennyiségű teológiai kijelentés is rendelkezésünkre all. Munkánk szamára különösen jelentősek a nukleá­ris korszak papai, béke irányzatú tanításai, XII. Piusz pápától kezdve II. János Pál papáig. A Vatikán II. Modern Világról szóló pásztorleve­le . rendkívüli jelentőséggel bir a ielenkori kiielente- sek között, mivel meghatározta a katolikus gondol­kodás teológiai kereteit a jelenkori háborúról. Fel­hívta az Egyházat, hogy a háborút egy egészen uj szempontból vizsgálja meg es erre példát is adott. Elsősorban^ a tudományos tömeggyilkolási fegy­verek megítélésében, amelyeknek a nukleáris fegy­verek a legfőbb példái, hatarozottan elítélő véle­ményt adott. Másodszor, a katolikus tanítások kö­zött mindeddig a legvilágosabban támogatta a had­viseléssel szembeni lelkiismeretbeli ellenállást. Har­madszor, megerősítette az országok önvédelmi io- gát es negyedszer, a nukleáris elrettentés morális kérdését is felvetette, habar erről határozatot nem hozott. Krol bíboros 1979-ben adott hitvallási kijelenté­se terjedelmesebb elbírálás alá vette a nukleáris kér­dést. Három morális ítéletet mondott ki. Az első az, hogy a legfontosabb kötelesség megakadályozni bármely nukleáris fegyver hasznalatat, bármilyen körülmények között. Másodszor, a hitvallás ki­mondta, hogy nukleáris fegyverek birtoklását elri­asztás céljából elvben nem hagyhatjuk helyben, de megtűrhetjük akkor, ha ezzel együtt haladás törté­nik fegyverkorlátozásban és leszállításban. A har­madik elv, ami a másodiknak a függeléke, hogy a nagyhatalmaknak feltétlenül és komolyan igyekez­niük kell fegyverkezéskorlátozást es végül valóságos leszerelést elérni. A nukleáris elrettentés es a köl­csönös megsemmisítéssel való fenvegetözes teljes megszüntetése kell, hogy mindig is a célunk legyen. (folytatás az 5. oldalon) •-<' Budapest idegenforgalmi házigazdáin a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogatá honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSA IN KKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETOVENDÉGLÁTÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, ,• , éjszakai programok, ^ VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK • * SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT-A-CAR” ^ " VALUTÁVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUBAPEST TOUljSY V. Roosevelt tér 5. Kereskedelmi osztály - Tel: 186-881 Budapest 5, Pf. 97. 1366. Telex: 22-6448 Az alábbi budapesti irodákban ^ 1. sz.' FŐIRODA ^ IR°DA 3. sz. IRODA (Keleti pu.) ­Vi Roosevelt tér 5. 1051 VII. Lenin krt. 41. 1073* ' Vili. Baross tér. 3. 1087 Tej: 173-555 Tel: 426-521 Tel: 336-934 Telex: 22-5726 j Telex: 22,410? ' Telex: 22-4668 ' T, , ■ 4. sz. IRODA (Deli pu.) ‘ BUDAPEST TOURIST v XII. Magyar Jakobinusok'(ere 1122 Ferihegyi Repülőtéri Tel: 154-296 - - ' Kirendeltsége, Tel: 271-969 Telexf22,6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETEN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fő feiefti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. Szeretettel várjuk jelentkezését tmp... ......... LENGYELORSZÁG IL Kétségtelen, hogy a kormány vezetösege súlyom hibákat követett el. Elburjánzott a bürokrácia a kormány és a szakszervezeti vezetőségben. Enged­tek a nyugati hitelek csábításának, kellően meg nem fontolt ipari fejlesztésekre, az ország eladósodott a nyugati érdekeltségeknek. Lengyelországot a nyu­gattól függővé tenni volt a nyugati érdekeltségek célja. Engedtek a földművelő lakosság ellenállásá­nak kollektivizálással szemben, igy a kisparaszti föl­deket nem lehetett gépesíteni, és azokon primitiv eszközökkel eleget termelni a szükséglet kielégíté­sére. Az az ország, amely azelőtt részé volt Európa kenyereskosarának, most élelem importálására kény­szerült. Negyven százalékkal emelkedtek a munkabérek 1970 es 1975 között, ugyanakkor a megélhetés költségé változatlan maradt. Mikor másfél évvel ez­előtt végül felemeltek az élelmiszerárakat, ez volt a jel a robbanásra. Egyik napról a másikra megjelent a magat munkasszervezetnek nevező Szolidaritás, jól megszervezett sztrájkok törtek ki fontos iparokban, kezdve aGdansk-i hajógyárban és a szénbányákban. Sokan úgy ereztek, hogy a Szolidaritás az emberek jogos panaszainak orvoslását tűzte ki céljául. De ha­marosan felfigyeltek arra, hogy csak egy jól begya­korlott es pénzelt gépezet tud oly jól és hirtelen működni, mint a Szolidaritás. A Szolidaritásnak si­került bevezetni a “mi” és “ők” felfogást, ami a kormányt ellenséggé teszi. A kormánnyal szemben támasztott követeléseknek és feltételeknek semmi közük nem volt a lehetőségekhez, és ezt tudniok kellett a Szolidaritás vezéreinek. Súlyos gazdasági válság közepette, 27-%-os azonnali béremelés, az azonnali öt napos munkahét, dolgozó nők szülési szabadsagának felemelése hat hónapról három évre, teljes fizetés mellett. Mivel, egy katolikus országban a születések három évnél gyakrabban történnek, ez utóbbi azt jelentené, hogy fiatal nők, ha egyszer el­kezdenek dolgozni, termékeny éveikben sohasem dolgoznának, fizetés mellett! A véget nem érő sztrájkok okozta termeléskiesés a szakadék szélére taszította a mar amúgy is kimerült gazdaságot. Ilyen túlzott követelések csak még rontják a helyzetet. A Szolidaritás vezetői kozott első helyen áll Ja- cek Kuron. Az 50-es években a Lengyel Ifiak Szö­vetségén belül a “lazadó ifjak ligáját’* szervezte, majd a cserkészek oktatója lett, ahol a gyerekekből személyi testőrgárdát akart szervezni. Szülök és fel­jebbvalók panaszára elbocsátottak és kizárták a Partból. Ezután utazgatott külföldön és kapcsola­tot teremtett az NSzK-ban anti-szocialista elemek­kel, Genf-ben, 1976-ban, szerepet játszott az első lengyel ellenforradalmi szervezet, a KOR (munká­sok védelmi bizottsága) felallitásában. Kuron nyü- tan kérkedett, hogy amerikai dollárokból él. A Szo­lidaritás 420 tisztjének személyi bankszámlájára rendszeresen érkeztek átutalások nyugatról. Másik vezér, Jan Rulewski, német családból származik, akik a náci megszállás alatt németségükkel büszkél­kedtek. Szülei megvetéssel tekintettek szláv szom­szédaikra. A háború után, az iskolában, nyíltan hirdette fasiszta nézeteit. Mikor besoroztak kato­nai szolgalatra, megszokott, és külföldre próbált jutni. Büntetésének kitöltése után, a 70-es években, csatlakozott a KOR-hoz es a jobboldali nacionalista (fasiszta) Konföderáció Független Lengyelország- ért-hoz. íme csak két példány a Szolidaritás vezetői közül. V. 0.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents