Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-25 / 12. szám
Thursday, March 25. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Móric« Zsigmond Hát jobbra ment. Arra megnyugodtam, hogy nem a Bimbóék felé ment mégse. Pedig hát én csak űtülle örökölhettem ezt a sok szerelmeskedésre való vágyakozást, ő meg szegény özvegyen él már hány esztendeje, és özvegy is, neki is kellene valami, de ha nincs. Még én is soká Pesten vótam, elunta magát, feltámadt benne a kíváncsiság. Nehéz lehet öregasszonynak lenni. Mikor bementem Paládiékhoz, még a kutya se ugatott, mert nem is tartottak kutyát télen, mert télen enni kell adni a kutyának, hát drága. Nyáron mindig volt kiskutyájuk, a meg egerészett, nyulászott, de nyáron se igen adtak neki enni; meg kódúit. Minden szomszédba ott ácsorgott a Paládiék kutyája. Még most is setét vót. Hanem egy kis tüzet raktak a sparhéldba, hogy hadd világítson. Éppen a parazsat fújkálta Julcsa néném, mikor bementem, mert volt még parazsuk a hamu alatt. Újra leültem a helyemre, már úgy készítette nekem Labanc Lidi, mintha ez volna a kötelessége. Én meg mingyárt éltem az engedelemmel, és áttettem a karomat a derekán, és így maradtunk. Nem is igen beszélgettünk mink sokáig, mert égetett a testünk, és ojankor az ember nem szeret beszélni. Inkább Julcsa néném panaszkodott, hogy e sincs, a sincs, nem tud olyan lenni, mint ahogy szeretne, de messze van még az új, addig nehéz kispórolni, hogy meg ne haljanak éhen. Én meg fogtam a jobb kezemmel Labanc Lidi túlsó mejjit, bal kezemmel meg az ölembe az ű bal kézit, és hallgattunk. Pezsgett a vérünk. Így mi jó elmulattunk, azután meg mécsest is gyú- tottak, akkor engem Labanc Lidi felőtöztetett a maga ruhájába maskarának, mert jöttek-mentek a legények. Egészen úgy viselte magát ez a jány, akit akkornap láttam legelőször, mintha régi szeretőm volna vagy tán menyasszonyom. Ezt én sokszor láttam, hogy a jányok sokkal jobban szeretnek olyan fiút, akit frissibe ismertek meg, mint akit hosszasan látnak. Mert a jány egy perc alatt meg tud szeretni valakit, és akkor úgy viseli magát hozzá, mintha egész életükbe egymásé volnának, mert ő nem a régi életre gondol, azt ő elfelejti, hanem a jövő életre, amit vár. Szombaton hazament Labanc Lidi Péterfalvára, vasárnap már ott álltam meg. Beteg lett. Megfázott az úton, vagy valamikor. Azt mondta, ha a ligeti vízből inna, meggyógyulna. Másnap osztán vittem neki. Hogy újra elmentem, úgy megörült, hogy egész összeszedte magát. Fel is kelt, de tüzelt az orcája. — Maga feküdjön le — mondtam neki —, úgyis tudok beszélni magával. Első az egészség. Nem voltak gazdag emberek, valami két hold földjük lehetett, vót hozzá hat gyerek, de mán nagyok, csak ő volt odahaza meg még egy kis húga. Az anyjuk egy sovány kis asszony vót, görbe is vót meg beteges, az apjuk egy hasas kis veres ember, jókedvű. A gyerekek meg olyanok voltak, mint az élet. Valamennyit kiállításra lehetett volna vinni. Ez olyan volt, mint a tenyészállatok, a fiaikat meg a lányaikat termették, egyebet nem. Vagyont szerezni nem tudtak, de gyereket igen. Mondtam is, hogy a királynak kellene megjutalmazni őket. Amér ilyen derék embereket adtak ki maguk helyett. Négy ilyen fiú, mint az erdőben a fák közt a szálfa és két ilyen jány. A jányok is meg tudták fogni a kaszát is, ha akarták. Én magasabb voltam Labanc Lidinél, de vékonyabb voltam, azt hiszem, meg mert volna birkózni velem. Én is vele... De tudtak enni! Nem voltak válogatósak, sült tököt ettek, de annyit, hogy egyik darabot a másik után nyelték. (Folytatjuk) Budapest idegenforgalmi házigazda ja a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogató honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETÖvENDÉGLATÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, '' ■' ^ VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK ' SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT -A- CAR" ^ VALUTAVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a- BUDAPEST TOUR|ST Kereskedelmi osztály Budapest 5, Pf. 97. 1366. Az alábbi budapesti irodákban *f. sz. FŐIRODA Vi .Roosevelt ter 5. 1051 Tei: 173-555 Telex: 22-5726 2. sz. IRODA VII. Lenin krt. 41. 1073 Tel: 426-521 Telex: 22,4107 V. Roosevelt ter 5. Tel: 186-881 Telex: 22-6448 3. sz. IRODA (Keleti pu.) Vili. Baross tér 3. 1087 Tel: 336-934 Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) XII. Magyar Jakobinusok’tere 1122 Tel: 154-296 Telex: 22-6394 BUDAPEST TOURIST Ferihegyi Repülőtéri Kirendeltsége, Tel: 271-969 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fŐ feletti csoportoknak kedvezményt biztositunk. Szeretettel várjuk jelentkezését BÜDA„ST TOÜtl$T Hetvenegy éves korában Budapesten elhunyt Tóth Istvánné, született Csősz Katalin, Tóth István, a Kanadai Magyar Munkás v. segedszerkesztőjenek, a kanadai haladoszellemü magyar mozgalom kiv’alo harcosának felesége. Toth Istvannet a magyar ellenállok és antifasiszták szövetsége, valamint a magyar- országi Szocialista Munkáspárt budapesti I. kér. szervezete saját halottjának tekintette. Január 26-án, zimankos téli napon temettek a budapesti Farkasréti temetőben, virághalmazzal borított koporsó kórul gyülekeztek a gyászolok: ismerősök, szomszédok, többen a Kanadából hazatért, még élő volt harcostársak közül, a rokonság es a csalad közvetlen tagjai. A ravatalnál öttagú munkás diszorseg állt, ami egy munkasasszony hosszú, göröngyös életútjának impozáns szimbóluma. Ugyanezt ielkepeztek a ravatal mellett díszesen kiállított, a munkásmozgalmi, a szocialista hazáért kapott érdemrendek. A búcsúbeszédet az I. kér. MSZMP bizottság arra illetékes tagja mondta, belefoglalva azt az utat, amit Tóth Istvánné férje oldalán, jóreszt a kanadai Drum- heller szénmedencében, mint bányászfeleseg, maid a szülőhazába visszatérve minden időben és viszontagságok között megjárt. Megható szavakkal emlékezett meg elvhőségéről, rettenthetetlen bátorságáról, melynek feledhetetlen bizonyságát adta 1956 októbereben, amikor ellen- forradalmi elemek betörtek lakásukba, a magyar néphez es a szocializmushoz hu maradt férje és fia után kutatva. Súlyos kinzásnak vetették alá, de nem árulta el hollétüket, sőt bátran hitet tett a néphatalom mellett. A munkáskórus nehány munkasdallal zarta be a szertartást, majd a gyászmenet gyalog kisérte Kató koporsóját a sírig, ahol végbücsüszavak hangzottak el. Csősz Katalin a Veszprém megyei Gyulafiratótrol vándorolt ki Kanadába, 1931-ben kötött házasságot Tóth Istvánnal Montrealban, majd a Drumheller-i szenmedence’ben, később Torontóban laktak, amig 1949 augusztusában visszatértek a szülőhazába. Harcos társain kívül hű élettársa, Tóth István, fia, menye, unokája és a közvetlen rokonság gyászolja. Szeretettel emlékeznek meg Tóth Katalinról volt kanadai munkástársai, a Kossuth B.S. tagjai, az Uj Szó olvasotabora. . . , Durovecz András A Magyar Szó szerkesztősége a magyar munkás- mozgalom hősének kijáró tisztelettel adózik emlékének. TÓTH ISTVÁNNÉ Küldjük ajándékankat továbbra is IKKA val Az IKK A amerikai föképviselete értesíti ügyfeleit, hogy forduljanak hozzá továbbra is bizalommal. Vámmentes küldemények, műszaki cikkek, kocsik, csemegecsomagok, televíziók, tűzhelyek, háztartási gépek, stb. kaphatók ismét az KKA-nál. Pénxküldést is intézünk. ’ So bel Overseas Corporation, 216 E 86 St. -New York, N.Y. 10028. Telefon: (212) 535t6490. terjessze lapunkat
